Thewrewk-kódex
| Az elkészítés helye | Nyulak szigete (?), Domonkos-rendi apácák kolostora |  |
| Az elkészítés ideje | 1531 | |
| A nyelvemlék anyaga | papír | |
| Levélszám | 158 levél | |
| Méret | 130×93 mm | |
| Őrzőhely | MTA Könyvtárának Kézirattára, Budapest (Magyarország) | |
| Jelzet | K 46 | |
| Egyéb | – bastarda írás – 17. századi bőrkötés – | |
| Digitalizált változat | ||
| Digitalizálás helye, ideje |
Leírás
Bár a szakirodalomban fölmerült, hogy a Thewrewk-kódex esetleg klarissza apácák számára készült, a magánáhítati célú imákat tartalmazó gyűjteményt szinte bizonyosan margitszigeti domonkos apácák állították össze 1531-ben (ld. 69v, 129r). Emellett szól: a kódex anyaga, amely megegyezik a nyulak szigeti domonkos apácák által használt papírral; a 25r–25v oldalon olvasható domonkos regulához kapcsolódó nagyheti ájtatosság; a nyelvemlék érintkezése domonkos kódexekkel; az a tény, hogy Sövényházi Márta, a kódex harmadik keze, 1531-ben az Érsekújvári kódexen is dolgozott. A másolás helye a szakirodalomban vita tárgyát képezte, lévén, hogy nem tudni biztosan, a kódex másolása idején a margitszigeti apácák a Szigeten, vagy, a török elől menekülőben, Nagyváradon, esetleg Pozsonyban tartózkodtak-e. A három kéz másolta középkori törzsanyaghoz később további ívfüzeteket kötöttek, amelyekre kurzív kézírással két további, valószínűleg 17. századi kéz jegyzett be szentekhez intézett imádságokat, illetve egy lelki tükröt. Szintén 17. századi kéztől származhat a kódex legelejére beírt imádság is.
A kódex a késő középkori vallásos életben nagy népszerűségnek örvendő magánimádságokat tartalmaz (köztük számos búcsús imádságot), amelyek leggyakrabban Krisztus szenvedéseit felidézve kérik a Megváltó segítségét vagy Szűz Mária közbenjárását. A legtöbb ima a korban rendkívül elterjedt latin nyelvű hóráskönyvekből, mégpedig a Hortulus animaeből és az ezzel jelentős átfedéseket mutató Antidotarius animaeből származik. Kódexünk, a kolofonos strófa kivételével, tartalmazza Vásárhelyi András Mária-énekét, amely a Peer- és a Pozsonyi kódexben szintén olvasható. Emellett a nevezetesebb darabok közé tartozik a Szent Brigitta tizenöt imájaként ismert imafüzér, amely hét másik nyelvemlékkódexünkben is megtalálható, egy Mária személyére alkalmazott Te Deum, valamint a Szent Bernátnak tulajdonított Salve mundi salutare... kezdetű himnusz fordítása. (Ez utóbbi szöveg, eltekintve a kisebb módosításoktól, amelyek a verses forma rovására az ima személyesebbé tételét célozzák, szinte azonos formában megtalálható a Czech-kódexben is). A gyűjtemény számos darabja szerepel más, szintén imádságokat tartalmazó magyar nyelvű kódexben (pl. Czech-, Gömöry-, Gyöngyösi-, Kriza-, Lázár-, Lobkowicz-, Peer-, Pozsonyi- és Winkler-kódex).
A Thewrewk-kódex sorsáról keveset tudunk. Elkészülte után a margitszigeti apácák magánáhítatát szolgálta. A dömés nővérek, miután 1540-ben véglel elhagyták a szigetet, magukkal vihették Nagyvárad mellé, Nagyszombatba, majd a pozsonyi klarissza kolostorba. Végül visszakerült Nagyszombatba együtt vándorolva talán a Czech-, Gömöry- és Érsekújvári kódexszel. 1782-ben, amikor II. József feloszlatta a nem közhasznúnak tekintett szerzetesrendeket, az érsekújvári ferencesek könyvtárába került, akárcsak a Czech- és az Érsekújvári kódex. Itt fedezte fel 1843-ban Ponori Thewrewk József, akinek a kódex ma nevét viseli. A ferencesek 1851-ben ajándékozták a MTA Könyvtárának, ahová végül csak 1854-ben került be.
Korondi Ágnes
