• SZAMOTA István: A tihanyi apátság 1055-iki alapítólevele mint a magyar nyelv legrégibb hiteles és egykorú emléke. In: Nyelvtudományi Közlemények, XXV. (1895), 129–167. o.

• PAULER Gyula: A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt, Budapest, Athenaeum, 1899, I, 94–96. o.

• ERDÉLYI László: A Tihanyi apátság története. Első korszak. Az apátság önállósága 1055–1701, Budapest, 1908 (A Pannonhalmi Szent-Benedek-Rend története, 10.), 5–15, 18–20, 502–517. o.

• JAKUBOVICH Emil: A tihanyi alapítólevél olvasásához. In: Magyar Nyelv, XIX. (1923), 78–87. o.; XX. (1924), 9–21. o.; XX. (1924), 129–130. o.

• PAIS Dezső: Miklós püspök írta-e a tihanyi alapítólevelet? In: Századok, 78. (1944), 432–440. o.

• BÁRCZI Géza: A tihanyi apátság alapítólevele mint nyelvi emlék, Budapest, Akadémiai, 1951.

• HORVÁTH János: Árpád-kori latinnyelvű irodalmunk stílusproblémái, Budapest, Akadémiai, 1954, 305–315. o.

• KOMJÁTHY Miklós: A tihanyi apátság alapítólevelének problémái. In: Levéltári Közlemények, 26. (1955), 27–47. o.

• PAIS Dezső: 1055–1955. In: Magyar Nyelv, LI (1955), 3–9. o.

• PAIS Dezső: 1055: ur∫a. In: Magyar Nyelv, LI. (1955), 96–97. o.

• GYÖRFFY György: A tihanyi alapítólevél földrajzinév-azonosításához. In: Emlékkönyv Pais Dezső hetvenedik születésnapjára, szerk.: BÁRCZI Géza – BENKŐ Loránd, Budapest, Akadémiai, 1956, 1–9. o.

• Ómagyar szövegek nyelvtörténeti magyarázatokkal, szerk.: MÉSZÖLY Gedeon, Budapest, Tankönyvkiadó, 1956, 613. o.

• BALOGH Albin: A tihanyi alapítólevél mint a XI. századi művelődési kapcsolataink emléke. In: Magyar Nyelv, LIII. (1957), 35–42. o.

• KOMJÁTHY Miklós: A tihanyi apátság alapítólevelének kritikájához. In: Levéltári Közlemények, 24, 1960. 34–78. o.;

• GULYA János: Hodu vagy hadu? In: Magyar Nyelv, LXIII (1962), 323–330. o. és 462–472. o.

• MEZEY László: A latin írás magyarországi történetéből, II. Az írásgyakorlat kettéválása. In: Magyar Könyvszemle, 82. (1966), 205–211. o.

• CSÓKA J. Lajos: A latin nyelvű történeti irodalom kialakulása Magyarországon a XI–XIV. században, Budapest, Akadémiai, 1967, 362–363. o.

• KRISTÓ Gyula: A tihanyi alapítólevél és XI. századi szóbeliségünk. In: Magyar Nyelv, 1970. 208–210. o.

• Szemelvények az 1526 előtti magyar történelem forrásaiból, szerk.: BOLLA Ilona, ROTTLER Ferenc, Budapest, Tankönyvkiadó, 1974, 19–20. o.

• MOLNÁR József–SIMON Györgyi: Magyar nyelvemlékek, Budapest, Tankönyvkiadó, 1975, 1976, 1977, 1980, 15–21. o.

• RUFFY Péter: A Fehérvárra vezető hadiút. In: Ugyanő: Bujdosó nyelvemlékeink. A Tihanyi alapítólevéltől a Bori noteszig, Budapest, Móra, 2. kiadás 1977., 7–16. o.

• A középkor. Tolna megye a honfoglalástól a mohácsi csatáig. Évszázadokon át. Tolna megye történetének olvasókönyve, szerk. K. BALOGH János, [Szekszárd, 1978], I, 23–26. o.

• A Tihanyi alapítólevél, latin szöveg és utószó ÉRSZEGI Géza, szómagyarázat Eva BERTA, ÉRSZEGI Géza, Tihany, Bencés Apátság, 1993 (angolul és németül is)

• Mons Sacer 996–1996. Pannonhalma ezer éve, szerk.: TAKÁCS Imre, Pannonhalma, 1996.

• ZELLIGER Erzsébet: Első nyelvemlékeink és a 950 éves Tihanyi alapítólevél. In: Új Ember, 2005. november 20.

• ZELLIGER Erzsébet: A Tihanyi Alapítólevél, Pannonhalma, Bencés Kiadó, 2005.

• A 950 éves Tihanyi alapítólevél. Melléklet a Levéltári Szemle, 55. (2005.) évi 4. számához.

• SZENTGYÖRGYI Rudolf: A tihanyi apátság alapítólevelének hátlapja mint nyelvi emlék. (Elhangzott a Magyar Nyelvtudományi Társaságban 2006-ban.)

• Tanulmányok a 950 éves Tihanyi alapítólevél tiszteletére, szerk.: ÉRSZEGI Géza, Tihany, Tihanyi Bencés Apátság, 2007.

• SZENTGYÖRGYI Rudolf: A Kesztölcről Fehérvárra menő hadút. In: Névtani Értesítő 29., 2007, 23–47. o.

• HERVAY Ferenc, MADAS Edit: Tihanyi alapítólevél. In: Diós István (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon 13., Budapest, Szent István Társulat, 2008. 956–958. o.

• SZENTGYÖRGYI Rudolf: A Tihanyi alapítólevél kangrez szórványáról. In: Helynévtörténeti tanulmányok 3., szerk.: HOFFMANN István–TÓTH Valéria, Debrecen, 2008. 29–52. o.

• SZENTGYÖRGYI Rudolf: A Tihanyi alapítólevél latin szövege és helyneveinek lokalizálása. In: BÖLCSKEI Andrea – N. CSÁSZI Ildikó szerk.: Név és valóság. A VI. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai: Balatonszárszó, 2007. június 22–24. (A Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének Kiadványai 1.), Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszéke, 2008. 255–67. o.

• HOFFMANN István: A magyar nyelv hazai szórványemlékei. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 13–28. o.

• HOFFMANN István: Die heimischen Streudenkmäler der ungarischen Sprache (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 29–31. o.

• KOROMPAY Klára: A középkori magyar nyelv évszázadai. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 33–49. o.

• KOROMPAY Klára: Die Jahrhunderte der mittelalterlichen ungarischen Sprache (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 50–51. o.

• VIZKELETY András: Irodalmak útban a pergamen felé. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 79–93. o.

• VIZKELETY András: Literaturen im Entstehungsprozess (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 94–96. o.

• SZENTGYÖRGYI Rudolf: Terminológiai széljegyzet a Tihanyi alapítólevél kétnyelvű helymeghatározásaihoz. In: Magyar Nyelv, 105. évf. 1. sz. (2009. március), 62–68. o.

• SZENTGYÖRGYI Rudolf: A Tihanyi alapítólevél ecli szórványáról. In: Magyar Nyelv, 105. évf. 2. sz. (2009. június), 216–219. o.

• HOFFMANN István: A Tihanyi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen University Press, 2010.

• HOLLER László: Az 1055. évi tihanyi oklevélben említett két birtok lokalizálása. Javaslat a lacus segisti és a bagat mezee határú birtok elhelyezkedésére. In: Helynévtörténeti Tanulmányok 5. 2010. 47–82. o.

• SZENTGYÖRGYI Rudolf: A Tihanyi alapítólevél görög helynevei. In: Magyar Nyelv, 106. évf. 3. sz. (2010. szeptember), 295–307. o.; 106. évf. 4. sz. (2010. december), 385–396. o.

• SZENTGYÖRGYI Rudolf: A tihanyi apátság alapítólevele mint a magyar nyelvtörténeti kutatások forrása. PhD-disszertáció, Budapest, ELTE BTK Nyelvtudományi doktori program, 2010.

• HOLLER László Az 1055. évi tihanyi oklevélben szereplő mortis birtok lokalizálása. In: Helynévtörténeti Tanulmányok 6. 2011. 67–110. o.

• SZENTGYÖRGYI Rudolf: A Tihanyi alapítólevél két vízrajzi nevéről. In: BÁRTH M. János – TÓTH Álmos szerk.: Karszt, történelem, helynevek. Köszönők és tanulmányok a 88 éves Dénes György tiszteletére, Budapest, Meteor Természetbarátok Turista Egyesülete, 2011. 259–262. o.

• SZENTGYÖRGYI Rudolf: A Tihanyi alapítólevél nyelve és nyelvi közege. In: CSISZÁR Gábor – DARVAS Anikó (szerk.): Klárisok. Tanulmánykötet Korompay Klára tiszteletére, Budapest, ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék 2011. 321–332. o.

• SZENTGYÖRGYI Rudolf: A Tihanyi alapítólevél személynevei I. Középkori okleveleink teonimái. In: Névtani Értesítő, 2011. 33. sz., 9–28. o.

• HOLLER László: Az agg és az ó szócsaládjai összetartozásának kérdéséről. In: Nyelvtudományi Közlemények 108. évf. 2012. 253–266. o. [Az 1055. évi Tihanyi oklevéllel foglalkozó részek: 254–255, 259–260. o.]

• HOLLER László: Az 1055. évi tihanyi oklevélben szereplő „lólegelő melletti” birtok lokalizálása. Egy jelentős „új” helynévtörténeti forrás a 11. századból. In: Erdélyi Múzeum, 78. évf. 2016. 3. szám, 51–96. o.

Ismertetők:

Tihanyi Alapítólevél: Magyar Virtuális Enciklopédia, MTA Filozófiai Kutatóintézet;

Tihanyi Alapítólevél: Magyar Katolikus Lexikon

• ERDÉLYI László: A tihanyi apátság népeinek 1211. évi összeírása. In: Nyelvtudományi Közlemények, 34. (1904), 388–416. o.

• ERDÉLYI László: A tihanyi apátság kritikus oklevelei, Tört. Ért., 21. (1906), 185. kk.

• ERDÉLYI László: A Tihanyi apátság története. Első korszak. Az apátság önállósága 1055–1701, Budapest, 1908. (A Pannonhalmi Szent-Benedek-Rend története, 10.), 18–20., 502–517- o.

• JAKUBOVICH Emil: PAIS Dezső: Ó-magyar olvasókönyv, Pécs, Danubia, 1929. 73–78. o.

• GÁCSER Imre: Az 1211. évi tihanyi összeírás helyesírása és hangtani sajátságai, Budapest, 1941. (Magyar Nyelvtudományi Közlemények, 58.)

• TERESTYÉNI Cz. Ferenc: Magyar közszói eredetű személynevek az 1211-i tihanyi összeírásban, Budapest, 1941 (Magyar Nyelvtudományi Közlemények, 59.)

• SZABÓ Dénes: Az 1211-i tihanyi összeírás hely rajzához. In: Magyar Nyelv, 43. (1947), 64–65. o.

• KNIEZSA István: Helyesírásunk története a könyvnyomtatás koráig, Budapest, Akadémiai, 1952. 28–32. o.

• GYÖRFFY György: A tihanyi alapítólevél földrajzinév-azonosításaihoz. In: Emlékkönyv Pais Dezső hetvenedik születésnapjára, szerk.: BÁRCZI Géza, BENKŐ Loránd, Budapest, Akadémiai, 1956, 1–9. o.

• SZABÓ Dénes: A magyar nyelvemlékek, Budapest, Tankönyvkiadó, 1958, 1959 (bővített kiadás), 16–18. o.

• MOLNÁR József – SIMON Györgyi: Magyar nyelvemlékek, Budapest, Tankönyvkiadó, 1976, 1977, 1980. 34–37. o.

• HOFFMANN István: A magyar nyelv hazai szórványemlékei. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 13–28. o.

• HOFFMANN István: Die heimischen Streudenkmäler der ungarischen Sprache (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 29–31. o.

• VAJDA Gyula: A Váradi Regestrum (1209–1235). Magyar műveltség-történeti kútfő ismertetése és bírálata, Budapest, [S.n.], 1880.

• KANDRA Kabos: A Váradi regestrum, Budapest, Szent István Társulat, 1898.

• HAJNIK Imre: A magyar bírósági szervezet és perjog az Árpádok és Anjouk korában, Budapest, 1899, 249., 251–258. o.

• MELICH János: A Váradi Regestrum. In: Magyar Nyelvőr, 33. (1904), 132–133., 315–317.,322–326. o.

• ECKHARDT Ferenc: A Váradi Regestrum. In: Századok, 1913, 645. o.

• MARJALAKI KISS Lajos: A Váradi Regestrum néhány kétes helynevének megfejtése. In: Magyar Nyelv, 21. (1925), 47–49. o.

• Ó-magyar olvasókönyv. Összeállította: JAKUBOVICH Emil – PAIS Dezső, Pécs, Danubia, 1929. Reprint kiadása: Budapest, Holnap, 1995, 81–87. o.

• GALAMBOS László: A szentírási eredetű személynevek a Váradi Regestrumban, Budapest, 1942. (Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai, 64.)

• MIKESY Sándor: Váradi Regestrom-beli helyek meghatározásai. In: Magyar Nyelv, 44. (1948), 64–65. o.

• MÉSZÖLY Gedeon: Ómagyar szövegek nyelvtörténeti magyarázatokkal, Budapest, Tankönyvkiadó, 1956, 103. kk.

• DEME László: A Váradi Regestrum. In: Magyar Nyelv, 53. (1957), 378–379. o.

• VÉGH Ferenc: Hoffgreff György életéhez. In: Magyar Könyvszemle, 73. (1957), 2. szám, 154–155. o.

• SZABÓ Dénes: A magyar nyelvemlékek, Budapest, Tankönyvkiadó, 1959, 20–22. o.

• JAKÓ Zsigmond: Újabb adatok a Kolozsvári Heltai-nyomda kezdeteihez. In: Magyar Könyvszemle, 77. (1961), 1. szám, 60–65. o.

• Régi magyarországi nyomtatványok 1473–1600, BORSA Gedeon, HERVAY Ferenc, HOLL Béla, KÄFER István, KELECSÉNYI Ákos, Budapest, Akadémiai, 1971. 87. szám.

• MOLNÁR József – SIMON Györgyi: Magyar nyelvemlékek, Budapest, Tankönyvkiadó, 1976, 1977, 1980, 38–41. o.

• MADAS Edit: Váradi regestrum. In: Péter László (szerk.): Új magyar irodalmi lexikon III., Budapest, Akadémiai, 1994. 2200. o.

• K. FÁBIÁN Ilona: A Váradi Regestrum helynevei. Adattár, Szeged, (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár, 13.), 1997.

• HOFFMANN István: A magyar nyelv hazai szórványemlékei. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 13–28. o.

• HOFFMANN István: Die heimischen Streudenkmäler der ungarischen Sprache (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 29–31. o.

• JAKUBOVICH Emil: P. mester. (Adalékok az Anonymus-kérdéshez). In: Emlékkönyv dr. gróf Klebelsberg Kuno negyedszázados kultúrpolitikai működésének emlékére, [Budapest], Budapesti Hírlap Nyomda, 1925, 169–213. o.

• JAKUBOVICH Emil: Az Ambrasi Gyűjteményből való-e Béla király névtelen jegyzőjének kódexe? In: Magyar Könyvszemle, 1927. jan–jún. 84–99. o.

• VESZPRÉMY László: Bibliográfia. In: Scriptores rerum hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum, ed. Emericus SZENTPÉTERY, I. kötet, Budapest, 1937. (JAKUBOVICH Emil), 13–118. o. Reprint: Utószó és bibliográfia: SZOVÁK Kornél és VESZPRÉMY László, Budapest, Nap, 1999. 735–738. o.

• SZILÁGYI Loránd: P. magister forrásai és módszere. In: Magyar Nyelv, 1934, 117–127., 193–200., 246–252. o.

• SZILÁGYI Loránd: Az Anonymus-kérdés revíziója. In: Századok, 1937, 1–54., 136–202. o.

• SZILÁGYI Loránd: A 200 éves Anonymus-kérdés. In: Magyar Könyvszemle, 1946, 5–24. o.

• GYŐRFFY György: Krónikáink és a magyar őstörténet, [S.l.], [S.n.], 1948. Újabb kiadás: Budapest, Balassi, 1993.

• GYŐRY János: Gesta regnum gesta nobilium, Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, 1948. (Országos Széchényi Könyvtár kiadványai 29.)

• KARSAI Géza: Az Anonymus-kódex keletkezéséhez. In: Magyar Könyvszemle, 1960. 2. szám, 149–175. o.

• CSÓKA J. Lajos: Ki volt Anonymus? In: Magyar Nyelv, 1962. 153–159., 336–346. o.

• KLANICZAY Tibor: Anonymus Gesta Hungaroruma. In: A magyar irodalom története 1600-ig. Szerk.: KLANICZAY Tibor, Budapest, Akadémiai, 1964., 80–83. o. (A magyar irodalom története, 1.)

• CSAPODI Csaba: Az Anonymus-kérdés története, Budapest, Magvető, (Gyorsuló idő), 1978.

• GYÖRFFY György: Anonymus. Rejtély avagy történeti forrás? Válogatott tanulmányok, Budapest, Akadémiai, (Hermész könyvek), 1988.

• Die „Gesta Hungarorum” des anonymen Notars. Die älteste Darstellung der ungarischen Geschichte, kiad.: Gabriel SILAGI, Sigmaringen, Jan Thorbecke Verlag, 1991.

• Kornél SZOVÁK: "Wer war der anonyme Notar?" Zur Bestimmung des Verfassers der Gesta Ungarorum. In: Ungarn-Jahrbuch, 19. (1991).

• VESZPRÉMY László: Anonymus Gestájának kézirata. In: Magyar Könyvszemle, 108. (1992). 1. szám, 44-52. o.

• WEHLI Tünde: Anonymus Gesta Hungarorum kéziratának helye a magyarországi könyvfestészet történetében. In: Magyar Könyvszemle, 108. (1992). 1. szám, 52-55. o.

• KRISTÓ Gyula: A történeti irodalom Magyarországon a kezdetektől 1241-ig, Budapest, Argumentum, 1994.

• THOROCZKAY Gábor: Az Anonymus-kérdés kutatástörténeti áttekintése. (1977-1993). In: Fons, 1. (1994), 93-149. o., Fons, 2. (1995), 117-173. o. Bibliográfia: 164-172. o.

• GYÖRFFY György: Anonymus Gesta Hungaroruma. In: A honfoglaláskor írott forrásai, főszerk.: GYÖRFFY György, szerk.: KOVÁCS László, VESZPRÉMY László, Budapest, Balassi, 1996, 193–214. o.

• VESZPRÉMY László: A honfoglalás a középkori magyar historiográfiában. In: Uő. (Szerk.): Honfoglaló őseink, Budapest, Zrínyi, 1996. 195–206. o.

• BENKŐ Loránd: Anonymus beszélő személynevei. In: Uő.: Név és történelem. Tanulmányok az Árpád-korról, Budapest, Akadémiai, 1998, 28–29. o.

• THOROCZKAY Gábor: Anonymus latin nyelvű külföldi forrásai. Historiográfiai áttekintés. In: Turul, 72. (1999). 3–4. szám, 108–117. o.

• FEHÉRTÓI Katalin: Csanád apja Doboka. A Gesta Hungarorum egy vitatott kérdése. In: Magyar Nyelv, 2001. március, 15–28. o.

• VESZPRÉMY László: Anonymus. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon I. Főszerk.: KÖSZEGHY Péter, Budapest, Balassi, 2003. 113-116. o.

• PÁDÁR Katalin: Anonymus viszonya a népihez. In: A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara tudományos diákköri közleményei, 2.: 2001–2002. évi dolgozatok, szerk. Fazekas Csaba, Miskolc, [s. n.], 2003.

• KERTÉSZ Balázs: Laskai Osvát a magyarok pannóniai bejöveteléről. Anonymus gesztájának utóéletéhez. In: Magyar Könyvszemle, 121. (2005) 4. sz. 373-384. o.

• HOLLER László: Anonymus és a »Fekete-tenger«. In: Magyar Nyelv, 104. évf. 3. szám (2008. szeptember), 306–316. o.; 2. rész: További megjegyzések. In: Magyar Nyelv, 110. évf. 1. szám (2014. január), 56–67. oldal

• HOFFMANN István: A magyar nyelv hazai szórványemlékei In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 13–28. o.

• HOFFMANN István: Die heimischen Streudenkmäler der ungarischen Sprache (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 29–31. o.

• HOLLER László: Ismerte-e Laskai Osvát Anonymus gesztáját? Reflexiók a Magyar Könyvszemlében megjelent három dolgozatra. In: Magyar Könyvszemle, 125. évf. 1. szám (2009. január), 83–88. o.

• HOLLER László: Anonymus és a „senonok hegyei” meg az „aliminus népek”. Árpád-kori történeti szövegek fejlődési modelljének első közelítése. In: Magyar Nyelv, 105. évf. 3. szám (2009. szeptember), 300–324. o.; 105. évf. 4. szám (2009. december), 431–449. o.

• HOLLER László: Anonymus és „Kleopátra városa”. A 800 éves Anonymus-geszta. In: Helynévtörténeti Tanulmányok, 8. 2012. 61–79. o.

• HOLLER László: „Ki miatt ördögök szörnyülének és csodálkodván úgy szólának”. Kronológia és szövegrekonstrukció: a 120 éve felfedezett Königsbergi Szalagok alapkérdéseiről. In: Nyelvtudományi Közlemények 109. évf. 2013. 267–336. o. [Az Anonymus-gesztára vonatkozó részek. 285–291, 294–295. o.]

• HOLLER László: Az 1055. évi tihanyi oklevélben szereplő „lólegelő melletti” birtok lokalizálása. Egy jelentős „új” helynévtörténeti forrás a 11. századból. In: Erdélyi Múzeum, 78. évf. 2016. 3. szám, 51–96. o. [Az Anonymus-gesztára vonatkozó rész: 74–81. o.]

A Pray-kódex:

• BÉKÉSI: A Halotti Beszéd kora és hazája. In: Figyelő III. k. (1877.) 321–327. o.

• FEJÁRPATAKY László: Vallásos irodalom az Árpádok alatt. In: Figyelő. 1877. III.

• SEBESTYÉN Gy. A Pray-kódex kora. In: Magyar Könyvszemle, VI. (1898). 1. szám, 46—51. o.

• RÉTHEI PRIKKEL Marián: A Pray-kódex. A pannonhalmi szent Benedek-rend történetében, Budapest, Stephaneum Ny., 1903.

• KARÁCSONYI János: Hol írták a Halotti Beszédet? In: Magyar Nyelv, 1925, 221–232. o.

• ZALÁN Menyhért: A Pray-kódex forrásaihoz. In: Magyar Könyvszemle, 1926, 246–278. o.

• ZALÁN MENYHÉRT: A Pray-kódex benedictiói. In: Magyar Könyvszemle, 1927. jan–jún. 44–66. o.

• ERNYEY József: A Pray-kódex termőhelye és eredeti rendeltetése. In: Magyar Könyvszemle, 1927. jan–jún. 67–83. o.

• ZALÁN Menyhért: A Pray-kódex írásának helye és további sorsa. In: Magyar Könyvszemle, 1927. júl–dec. 247–274. o.

• Ó-magyar olvasókönyv. Összeállította: JAKUBOVICH Emil – PAIS Dezső, Pécs, Danubia, 1929. Reprint kiadása: Budapest, Holnap Kiadó, 1995, 65–72. o.

• KNIEWALD Károly: A Pray-kódex sanctorale-ja. In: Magyar Könyvszemle, 1939. 1. szám, 1–53. o.

• KÜHÁR Flóris O. S. B.: Kanonokok és szerzetesek litániája a Pray-kódexben. In: Magyar Könyvszemle, 1939. 1. szám, 67–69. o.

• KÜHÁR Flóris: A Pray-kódex rendeltetése, sorsa, szellemtörténeti értéke. In: Magyar Könyvszemle, 1939. 3. szám, 213–233. o.

• KNIEWALD Károly: A Pray-kódex tartalma, kora, jelentősége. In: Magyar Könyvszemle, 1939. 4. szám, 413–455. o.

• MEZEY László: A Pray-kódex keletkezésének problémái. In: Magyar Könyvszemle, 87. (1971), 109–123. o.

• Libri liturgici manuscripti bibliothecarum Hungariae et limitropharum regionum, ed. Polycarpus RADÓ: Ladislaus Mezey, Budapest, Akadémiai, 1973, nr. 2.

• WEHLI Tünde: Perugiai Bernát kódexe és a Pray-kódex helye a magyar könyvfestészetben. In: Ars Hungarica, 3. (1975), 197–210. o.

• VESZPRÉMY László: Megjegyzések a Pray-kódex sacramentarium maiusa sanctoraléráról. In: Magyar Könyvszemle, 100. (1984), 87–95. o.

• Kódexek a középkori Magyarországon: Kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban, szerk.: VIZKELETY András, Budapest, OSZK, 1985. 23. szám.

• MADAS Edit: Halotti beszéd és könyörgés. In: Péter László (szerk.): Új magyar irodalmi lexikon II., Budapest, Akadémiai, 1994. 756. o.

• SZENDREI Janka: A „mos patriae” kialakulása 1340 előtti hangjegyes forrásaink tükrében, Budapest, Balassi, 2005, 144–209. o.

• MADAS Edit, CZAGÁNY Zsuzsa: Pray-kódex. In: Kőszeghy Péter, Tamás Zs (szerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon IX. Középkor és kora újkor: Pálffy – rénes forint, Budapest, Balassi Kiadó, 2009. 285–288. o.

• Írások a Pray-kódexről, szerk. BARTÓK Zsófia Ágnes, HORVÁTH Balázs, Budapest, ELTE BTK Vallástudományi Központ, Liturgiatörténeti Kutatócsoport, 2019 (Műhelytanulmányok

Ismertetők:

Pray-kódex: Magyar Katolikus Lexikon;

PRAY György: Magyar Katolikus Lexikon;

A Halotti beszéd és könyörgés nyelvészeti vonatkozású szakirodalma
 

• RÉVAI Miklós: Antiquitates literatvrae Hungaricae, 1803.

• DÖBRENTEI Gábor: A’ halotti beszéd két megszólítás körül eddig történtek eléadása, Buda, Régi magyar nyelvemlékek. I, XLV., 1838.

• SIMONYI Zsigmond: A „Halotti Beszéd” tájnyelvi sajátságai. In: Magyar Nyelvőr, 1880. ápr. 15. IX. 145–149. o.

• SIMONYI Zsigmond: A régi nyelvemlékek olvasásáról, fő tekintettel a Halotti Beszédre. In: Magyar Nyelvőr, 1880. VIII. 481–487., IX. 3. kk.

• SIMONYI Zsigmond: Hadlaua choltat. In: Magyar Nyelvőr, 1907. 241. o.

• MELICH János: Révai Miklós első magyarázata a Halotti Beszédről. In: Magyar Nyelv, IV (1908), 1–12., 54–62. o.

• ERDÉLYI Lajos: A Halotti Beszéd mint nyelvjárási emlék, Budapest, Magyar Nyelvőr, 1915. (Nyelvészeti füzetek, 71.),

• SZINNYEI József: A Halotti Beszéd hang- és alaktana. In: Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai, 23. szám, 1926. Utánnyomása: Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1970.

• SZINNYEI József: Utószó a Halotti Beszéd alaktanához. In: Magyar Nyelv, XXII, 1926., 307–317. o.

• MÉSZÖLY Gedeon: A Halotti Beszéd tárgyas elbeszélő múlt alakjai magyar és finnugor szempontból, 1931.

• MÉSZÖLY Gedeon: Nyelvtörténeti fejtegetések a Halotti Beszéd alapján, Szeged, Egyetem Barátainak Egyesülete, (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio philologica 14.), 1942.

• PAIS Dezső: A Halotti Beszéd olvasása és értelmezése. In: Magyar Nyelv, XXXVIII, 1942., 159–162. o.

• KNIEZSA István: Helyesírásunk története a könyvnyomtatás koráig, Budapest, Akadémiai, (Nyelvészeti tanulmányok), 1952. 84–85. o.

• MÉSZÖLY Gedeon: A Halotti Beszéd néhány szavának stílustörténeti módszerű megfejtése. In: Magyar Nyelv, LI, 1955, 176–182. o.

• MÉSZÖLY Gedeon: A Halotti Beszéd foianec szavának magyarázata. In: Magyar Nyelvőr, LXXIX, 1955, 92–94. o.

• MÉSZÖLY Gedeon: Ómagyar szövegek nyelvtörténeti magyarázatokkal, 1956, 106–112., 129–232. o.

• PAIS Dezső: A Halotti Beszéd „másképpen”. In: Magyar Nyelvőr, LXXX, 1956., 219–220. o.

• PÁSZTÓ András: A Halotti Beszéd interpunkciójáról. In: Magyar Nyelv, LXII, 1966. 188–194. o.

• SARKADY Sándor: Feze. (A Halotti Beszéd egy kérdéses mondatának értelmezéséhez). In: Magyar Nyelvőr, XC, 1966. 415–420. o.

• BOROS Tibor: Feze. In: Magyar Nyelvőr, XCI, 1967., 355–358. o.

• HORVÁTH János: A Halotti Beszéd történetéhez. In: Magyar Nyelv, LXVI, 1970. 421–429. o.

• BÁRCZI Géza: A Halotti Beszéd nyelvtörténeti elemzése, sajtó alá rend., szerk.: E. Abaffy Erzsébet, N. Abaffy Csilla, Budapest, Akadémiai, 1975., 1982. (Nyelvészeti tanulmányok 24.)

• M. KORCHMÁROS Valéria: Két megfigyelés a Halotti Beszéd névmáshasználatáról. In: Magyar Nyelv, LXX, 1976, 210–212. o.

• BENKŐ Loránd: A legkorábbi magyar szövegemlékcsoport: Bevezető. Általános észrevételek. (I) – Olvasatok. Értelmezések. (II.) – A hangállapot (A mássalhangzó-olvasatok). (III.) – A magánhangzó-olvasatok (IV.) In: Magyar Nyelv, LXXIII, 1977., 130–146., 288–302. o.; LXXIV, 1978, 13–27., 144–163. o.

• BALÁZS János: A szövegszinttől a prozódiai szintig. A Halotti beszéd vallomása. In: Magyar Deákság. Anyanyelvünk és az európai modell, Budapest, Magvető, 1980, 451–486. o.

• BENKŐ Loránd: Az Árpád kor magyar nyelvű szövegemlékei, Budapest, Akadémiai, 1980.

• BÁRCZI Géza: A Halotti Beszéd nyelvtörténeti elemzése, sajtó alá rend. E. ABAFFY Erzsébet, N. ABAFFY Csilla, Budapest, 1982.

• A. MOLNÁR Ferenc Mige zocoztia wla. (A Halotti Beszéd értelmezéséhez 1.) In: Magyar Nyelv, 81. (1985) 442–53. o.

• A. MOLNÁR Ferenc: Feze (A Halotti Beszéd értelmezéséhez 2.). In: Magyar Nyelv, 82. (1986), 169–190. o.

• A. MOLNÁR Ferenc. A Halotti Beszéd és Könyörgés korai közléseiről. In: Magyar Nyelvőr, 111. (1987), 158–161. o. (Ua. németül: Finnisch-Ugrische Mitteilungen 1986: 267–71. o.

• TARNAI Andor: A Halotti Beszéd retorikája. In: SZELESTEI N. László (szerk.): Tanulmányok a magyarországi középkori könyvkultúráról, Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, 1989. 39–49. o.

• BÉKÉSI Imre, GALGÓCZI László, NAGY L. János: Újabb megközelítések a Halotti Beszéd és Könyörgés vizsgálatában. A Halotti Beszéd szemantikai-pragmatikai megközelítése. In: Iskolakultúra 1996. 9. számú melléklet. M3–M23.

• A. MOLNÁR Ferenc: A Halotti Beszéd magyarázatához (1.). In: Magyar Nyelv, 93. (1997), 207–216. o.

• A. MOLNÁR Ferenc: A Halotti Beszéd és az Ómagyar Mária-siralom értelmezéséhez. In: HAJDÚ Mihály–KESZLER Borbála (szerk.): Emlékkönyv Abaffy Erzsébet 70. születésnapjára. Budapest, ELTE BTK Nyelvtörténeti és Nyelvjárási Tanszéke, Argumentum, 1998, 143–146. o.

• GAÁL Imre Péter: Az isa kihalása után ím(e)s ám szerkezet, Magyarázatkísérlet. In: Magyar Nyelvőr, 2000. július–szeptember.

• A. MOLNÁR Ferenc: A Halotti beszéd és könyörgés értelmezése. In: Magyar Nyelvőr, 125. 2001. 374–377. o.

• MADAS Edit: Halotti Beszéd – Die Grabrede, Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, 2002. (Margaritae Bibliothecae Nationalis Hungariae)

• A. MOLNÁR Ferenc: Pótlólagos megjegyzések a Halotti beszéd és könyörgés értelmezéséhez. In: Magyar Nyelvőr, 2002. január–március.

• A. MOLNÁR Ferenc: A Halotti beszéd és könyörgés olvasata és értelmezése. In: Tanulmányok a magyar egyházi nyelv története köréből, szerk.: A. MOLNÁR Ferenc, M. NAGY Ilona, Debrecen, Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék, (Nyelvi és művelődéstörténeti adattár. Kiadványok), 2003., 35–53. o.;

• A. MOLNÁR Ferenc: Újabb szempontok a Halotti Beszéd magyarázatához. In: Magyar Nyelv, 2004. december, 439–453. o.

• A. MOLNÁR Ferenc: A legkorábbi magyar szövegemlékek: Olvasat, értelmezés, magyarázatok, frazeológia, Debrecen, Debreceni Egyetem, 2005. 11–69. o.

• GULYA János: Egy európai magyar nyelvemlék: a Halotti Beszéd. In: Nyelv, nemzet, identitás. A VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus (Debrecen, 2006. augusztus 22–26.) nyelvészeti előadásai. II. kötet, szerk.: MATICSÁK Sándor, Debrecen-Budapest, Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, 2007., 331–342. o.

• KOROMPAY Klára: A középkori magyar nyelv évszázadai. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 33–49. o.

• KOROMPAY Klára: Die Jahrhunderte der mittelalterlichen ungarischen Sprache (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 50–51. o.

• HOLLER László: „Ki miatt ördögök szörnyülének és csodálkodván úgy szólának”. Kronológia és szövegrekonstrukció: a 120 éve felfedezett Königsbergi Szalagok alapkérdéseiről. In: Nyelvtudományi Közlemények 109. évf. 2013. 267–336. o. [A Halotti Beszéd és Könyörgésre vonatkozó részek: 284–285, 285–291. o.

• HOLLER László: Legkorábbi szövegemlékeink keletkezési idejéről és az Ómagyar Mária-siralom kyniuhhad kifejezésének új értelmezéséről. In: Erdélyi Múzeum, 77. évf. 2015. 3. szám, 117–134. o. [A Halotti Beszéd és Könyörgésre vonatkozó rész: 120–123. o.]

A Halotti Beszéd és Könyörgés irodalmi vonatkozású szakirodalma
 

• HORVÁTH János: A magyar irodalmi műveltség kezdetei Szent Istvántól Mohácsig, Budapest, Magyar Szemle Társaság, (Magyar Szemle könyvei, 4.), 1931. 1944. Budapest, Akadémiai, (Az Akadémiai Kiadó reprint sorozata), 1988., 83–88. o.

• KLANICZAY Tibor: A Halotti beszéd. In: A magyar irodalom története 1600-ig. Szerk.: KLANICZAY Tibor, Budapest, Akadémiai, 1964., 64–65. o. (A magyar irodalom története, 1.)

• Ifj. HORVÁTH János: A Halotti Beszéd történetéhez. In: Magyar Nyelv. 66. (1970), 421–429. o.

• SZABOLCSI Bence: A Halotti Beszéd ritmusa. In: Vers és dallam. Tanulmányok a magyar irodalom köréből, Budapest, Akadémiai. Második, bővített kiadás: 1972, 13–32. o.

• TARNAI Andor: „A magyar nyelvet írni kezdik”. Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon, Budapest, Akadémiai, 1984.

• TARNAI Andor: A Halotti Beszéd retorikája. In: Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról, szerk.: Szelestei N. László, Budapest, OSZK, 1989, 39–49. o.

• VIZKELETY András: Adalék a Halotti Beszéd műfajtörténetéhez. In: Művelődési törekvések a korai újkorban. Tanulmányok Keserű Bálint tiszteletére. Szerk. BALÁZS Mihály, FONT Zsuzsa, KESERŰ Gizella, ÖTVÖS Péter, Szeged, (Adattár XVI–XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 35.), 1997.

• GALGÓCZI László: Halotti Beszéd és Könyörgés: szöveg és értelmezés. In: Uő. (szerk.): Nyelvtan, nyelvhasználat, kommunikáció, Szeged, JGYF K., 1999. 263–284. o.

• MADAS Edit: A szóbeliség és írásbeliség határán. A Halotti Beszéd és Könyörgés műfajtörténeti helye. In: Középkori prédikációirodalmunk történetéből, (Csokonai Könyvtár 25.), Debrecen, 2002. 83–125. o

• Halotti Beszéd. Die Grabrede. Bevezető, szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2002. (Margaritae Bibliothecae Nationalis Hungariae)

• MADAS Edit: A szóbeliség és az írásbeliség határán, 1192–1195: A Halotti Beszéd In: A magyar irodalom történetei, főszerk.: Szegedy-Maszák Mihály, 1. kötet. A kezdetektől 1800-ig, szerk.: Jankovits László, Orlovszky Géza, Budapest, Gondolat, 2007. 71–77. o. In: Villanyspenót (Neospenót)

• VIZKELETY András: Irodalmak útban a pergamen felé. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 79–93. o.

• VIZKELETY András: Literaturen im Entstehungsprozess (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 94–96. o.

Ismertetők:

Halotti Beszéd és Könyörgés: Magyar Virtuális Enciklopédia, MTA Filozófiai Kutatóintézet;

Halotti Beszéd: Magyar Katolikus Lexikon;

Szentírásfordítások: Magyar Katolikus Lexikon

• GRAGGER Róbert: Ómagyar Máriasiralom. In: Magyar Nyelv, 19. (1923), 1–13. o. [A latin „Planctus” szövege: 7. o.]

• NÉGYESY László: Igazításpróbák az Ó-magyar Mária-siralom olvasásához. In: Magyar Nyelv, 23. (1927), 373–379. o.

• HORVÁTH János: A középkori magyar vers ritmusa, Berlin, 1928, 131–139. o.

• CSÁSZÁR Elemér: A középkori magyar vers ritmusa, Budapest, [S.n.], 1929.

• VARGYAS Lajos: A középkori magyar vers: Mária-siralom. In: Uő: A magyar vers ritmusa, Budapest, Akadémiai, 1952. 92-135. o.

• Ó-magyar olvasókönyv. Összeállította: JAKUBOVICH Emil – PAIS Dezső, Pécs, Danubia, 1929. 123–131. o. [A latin „Planctus” szövege: 128–131. o.] Reprint kiadásai: Budapest, [s. n.], 1971. Budapest, Holnap Kiadó, 1995.

• MÉSZÖLY Gedeon: Ómagyar Mária-siralom. In: Magyar Nyelv, 2. (1930), 277–279. o.; 5. (1933), 149–154. o.

• MÉSZÖLY Gedeon: Ómagyar Mária-siralom. In: Nyelvtudományi Közlemények, 48. (1931), 53–67. o.; 50. (1936), 278–284. o.

• PAIS Dezső: Ómagyar Mária-siralom. In: Magyar Nyelv, 28. (1932), 47–51., 307–308. o.; 38. (1942), 296–297. o.; 45. (1949), 86. o.; 46. (1950), 50–53. o.; 49. (1953), 432–435. o.

• MIKOS József: Ómagyar Mária-siralom. In: Magyar Nyelv, 28. (1932), 307. o.

• CLAUSER Mihály: Ómagyar Mária-siralom. In: Magyar Nyelv, 30. (1934), 47–48. o.; 31. (1935), 326–328. o.

• MÉSZÖLY Gedeon: Ómagyar Mária-siralom. In: Magyar Nyelv, 32. (1936), 168–171. o.

• MÉSZÖLY Gedeon: Van-e az Ó-magyar Mária-siralomnak más latin forrása, mint a löweni Kódex Planctus-szövege? In: Nyelvtudományi Közlemények, 50. (1936), 378. o.

• SZABOLCSI Bence: Az Ómagyar Mária-siralom dallama. In: Argonauták, 1937, 46–61. o.

• KARDOS Tibor: Középkori kultúra, középkori költészet. A magyar irodalom keletkezése, [Budapest], Magyar Történelmi Társulat, [1941], 142–144. o.

• G. ECKERDT László: Ómagyar Mária-siralom. In: Magyar Nyelv, 38. (1942), 192–194. o.

• MÉSZÖLY Gedeon: Az „Ó-magyar Mária-siralom” betűjének értelmére vezérlő kalauz. In: Népünk és Nyelvünk, 2. (1942), 155–176.,234–239. o.; 3. (1943), 38–40., 56–58., 75–78., 97–100. o.

• MÉSZÖLY Gedeon: Az Ó-magyar Mária-siralom nyelvtörténeti és stílustörténeti magyarázata, Kolozsvár, Universitas Francisco-Josephina, (Acta Philosophica 8.), 1944.

• BÁRCZI Géza: A Leuveni Kódex történetének legújabb szakasza. In: Magyar Nyelv, 43. (1947), 301–305. o.

• SZABOLCSI Bence: A magyar zenetörténet kézikönyve, Budapest, Magyar Kórus, 1947, 10–11. o.

• HEXENDORF Edit: Az Ómagyar Mária-siralom. In: Magyar Nyelv, 45. (1949), 85–86. o.; 46. o. (1950), 174–175. o.

• ELEKFI László: Az Ómagyar Mária-siralom. In: Magyar Nyelv, 46. (1950), 45–50. o.

• GYŐRFFY Miklós: Az Ómagyar Mária-siralom. In: Magyar Nyelv, 48. (1952) 178–184. o.

• BALÁZS János: Az Ómagyar Mária-siralom. In: Magyar Nyelv, 49. (1953), 427–431. o.

• MEZEY László: Irodalmi anyanyelvűségünk kezdetei az Árpád-kor végén: A középkori laikus nőmozgalom, az Ó-magyar Mária siralom és a Margit legenda eredetkérdése, Budapest, Akadémiai, 1955.

• MEZEY László: Magyar beginák – Az Ómagyar Mária-siralom. In: Uő: Irodalmi anyanyelvűségünk kezdetei az Árpád-kor végén: A középkori laikus nőmozgalom, az Ó-magyar Mária siralom és a Margit legenda eredetkérdése, Budapest, Akadémiai, 1955, 18–37. o.

• MÉSZÖLY Gedeon: Ómagyar szövegek nyelvtörténeti magyarázatokkal, Budapest, Tankönyvkiadó, 1956. [A latin „Planctus” szövege: 114–116. o.]

• BÁRCZI Géza: A magyar nyelv életrajza, Budapest, Gondolat, 1963, 1966, 1975. 87–89. o. Budapest, Custos, 1996.

• BÁRCZI Géza: Az Ómagyar Mária-siralom. In: Magyar Nyelv, 60. (1964), 86–89. o.

• KLANICZAY Tibor: Az Ómagyar Mária-siralom. In: A magyar irodalom története 1600-ig. Szerk.: KLANICZAY Tibor, Budapest, Akadémiai, 1964. (A magyar irodalom története, 1.), 116–117. o.

• MUZSLAY István: Az Ómagyar Mária-siralom. In: Magyar Nyelv, 60. (1964), 345–346. o.

• MEZEY László: Az Ómagyar Mária-siralom. In: Acta Litteraria 1969.

• MEZEY László: Leuveni jegyzetek az Ómagyar Mária-siralomról. In: Irodalomtörténet, 1971, 356–370. o.

• MOLNÁR József–SIMON Györgyi: Magyar nyelvemlékek, Budapest, Tankönyvkiadó, 1975, 1976, 1977, 1980, 42–47. o.

• BENKŐ Loránd: A legkorábbi magyar szövegemlék-csoport: Bevezető. Általános észrevételek (I.); Olvasatok– Értelmezések (II.); A hangállapot. A mássalhangzó-olvasatok. (III.); A magánhangzó-olvasatok. (IV.) In: Magyar Nyelv, 73. (1977), 130–146., 288–302. o. és 64. (1978), 13–27., 144–163. o.

• RUFFY Péter: Virágnak virága. In: Ugyanő: Bujdosó nyelvemlékeink. A Tihanyi alapítólevéltől a Bori noteszig, Budapest, Móra, 2. kiadás 1977. 27–36. o.

• BENKŐ Loránd: Néhány filológiai probléma az Ómagyar Mária-siralom körül. A magyar vers. Az I. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus előadásai: 1981. augusztus 10–14., szerk.: BÉLÁDI Miklós, JANKOVICS József, NYERGES Judit, Budapest, Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság, 1985. 24–27. o.

• JÁKLI István: A szenvedés varázsa. Az Ómagyar Mária-siralom – Magyarország és Európa ötvöződésének folyamatában, [Roma], [Actio Catholica Hungarorum in Exteris], [1986].

• VIZKELETY András: "Világ világa, virágnak virága..." [Ómagyar Mária-siralom] Budapest, Európa, 1986.

• MARTINKÓ András: Az Ómagyar Mária-siralom hazai és európai tükörben. Bevezetés és vázlat, Budapest, Akadémiai, (Irodalomtörténeti füzetek 117.), 1988.

• NYÍRI Antal: Vitás értelmezési kérdések a Halotti beszédben és az Ómagyar Mária-siralomban. In: Tanulmányok a magyar nyelvtudomány történetének témaköréből: A Magyar Nyelvészek V. Nemzetközi Kongresszusának előadásai, szerk.: KISS Jenő és SZŰTS László, Budapest, Akadémiai, 1991, 504–509. o.

• Leuveni kódex. Ómagyar Mária-siralom. In: Iván HORVÁTH, Gabriella H. HUBERT, Zsuzsa FONT, János HERNER, Etelka SZŐNYI, István VADAI, György GÁL, Tamás RUTTNER: Répertoire de la poésie hongroise ancienne, I–II, Paris, Le Nouvel Objet, 1992.

• MADAS Edit: Ómagyar Mária-siralom. In: Péter László (szerk.): Új magyar irodalmi lexikon II., Budapest, Akadémiai, 1994, 1511. o.

• VIZKELETY András: I ’sermonaria’ domenicani in Ungheria nei secoli XIII–XIV. In: Spiritualità e lettere nella cultura italiana e ungherese del basso medioevo, Firenze, 1995, 29–38. o.

• A. MOLNÁR Ferenc: A Halotti Beszéd és az Ómagyar Mária-siralom értelmezéséhez. In: Emlékkönyv Abaffy Erzsébet 70. születésnapjára, szerk.: HAJDÚ Mihály és KESZLER Borbála, Budapest, ELTE Nyelvtörténeti és Nyelvjárási Tanszéke, Argumentum, 1998, 143–145. o.;

• GALGÓCZI László: Ómagyar Mária-Siralom: Adalékok a szöveg értelmezéséhez. In: Uő. (szerk.): Nyelvtan, nyelvhasználat, kommunikáció, Szeged, JGYF K., 1999, 285–292. o.

• PAPP Zsuzsanna: Vizsgálati szempontok és eredmények ómagyar kori emlékeink szöveggrammatikájában. In: A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei 1. Magyar és finnugor mondattörténet: 1998. szeptember 23–24., szerk.: BÜKY László és FORGÁCS Tamás, Szeged, József Attila Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék, 1999, 143–152. o.;

• HORVÁTH László: Az Ómagyar Mária-siralom etimológiai statisztikája In: Magyar Nyelv, 2002. szeptember, 265–282. o.

• A. MOLNÁR Ferenc: Az Ómagyar Mária-siralom olvasata és értelmezése. In: Tanulmányok a magyar egyházi nyelv története köréből, szerk.: A. MOLNÁR Ferenc, M. NAGY Ilona, Debrecen, Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék, (Nyelvi és művelődéstörténeti adattár. Kiadványok), 2003., 55–76. o.

• A. MOLNÁR Ferenc: Az Ómagyar Mária-siralom therthetyk kyul szerkezetéről. In: Tanulmányok a magyar egyházi nyelv története köréből, szerk.: A. MOLNÁR Ferenc, M. NAGY Ilona, Debrecen, Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék, (Nyelvi és művelődéstörténeti adattár. Kiadványok), 2003., 77–88. o.

• FARKAS Erika: A Krisztust sirató Mária a katolikus irodalmi hagyományban és az Ómagyar Mária-siralom. In: A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara tudományos diákköri közleményei, 2.: 2001–2002. évi dolgozatok, szerk. Fazekas Csaba, Miskolc, [s. n.], 2003.

• VIKELETY András: Az európai prédikációirodalom recepciója a Leuveni Kódexben – Die Rezeption der Europäischen Sermonesliteratur im ’Löwener Kodex’, Budapest, (Fragmenta et codices in Bibliothecis Hungariae, 4.), 2004.

• A. MOLNÁR Ferenc: A Jókai-kódex egy szerkezete és az ÓMS. vylagumtul szava. In: Magyar Nyelv, 2005. június, 219–220. o.

• VEKERDY József: Az ÓMS. byuntelen szaváról. In: Magyar Nyelv, 2006. június, 211. o.

• MADAS Edit: Ómagyar Mária-siralom. In: Kőszeghy Péter, Tamás Zsuzsanna (szerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon VIII. Középkor és kora újkor: Műhely – paleográfia, Budapest, Balassi, 2008. 312. o.

• KOROMPAY Klára: A középkori magyar nyelv évszázadai. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 33–49. o.

• KOROMPAY Klára: Die Jahrhunderte der mittelalterlichen ungArischen Sprache (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 50–51. o.

• VIZKELETY András: Irodalmak útban a pergamen felé. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 79–93. o.

• VIZKELETY András: Literaturen im Entstehungsprozess (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 94–96. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 199–207. o.

• KERTÉSZ Balázs: Ungarische Sprachdenkmäler in der Széchényi-Nationalbibliothek (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 208–209. o.

• HOLLER László: „Ki miatt ördögök szörnyülének és csodálkodván úgy szólának”. Kronológia és szövegrekonstrukció: a 120 éve felfedezett Königsbergi Szalagok alapkérdéseiről. In: Nyelvtudományi Közlemények 109. évf. 2013. 267–336. o. [Az Ómagyar Mária-siralomra vonatkozó rész: 285–291. o.]

• HOLLER László: Legkorábbi szövegemlékeink keletkezési idejéről és az Ómagyar Mária-siralom kyniuhhad kifejezésének új értelmezéséről. In: Erdélyi Múzeum, 77. évf. 2015. 3. szám, 117–134. o.

• HOLLER László: Mi a jelentése az Ómagyar Mária-siralom ualallal szavának? In: Erdélyi Múzeum, 79. évf. 2017. 3. szám, 11–50. o.

Ismertetők:

Ómagyar Mária-siralom: Magyar Virtuális Enciklopédia, MTA Filozófiai Kutatóintézet

Ómagyar Mária-siralom: Magyar Katolikus Lexikon

Leuveni Kódex: Magyar Virtuális Enciklopédia, MTA Filozófiai Kutatóintézet

• HORVÁTH Cyrill és VARJÚ Elemér vitája a nyelvemlék versvoltáról. In: Magyar Kritika, 1898. és 1899. 151., 165., 184., 201.

• SIMONYI Zsigmond: A Gyulafehérvári Versek. In: Magyar Nyelvőr, 27. (1898), 529–531. o.

• VARJÚ Elemér: A gyulafehérvári codex. In: Akadémiai Értesítő, 10. (1899), 16–25. o.

• SZINNYEI József: A Gyulafehérvári Glosszák. In: Nyelvtudományi Közlemények, 29. (1899), 1–3. o.

• TAGÁNYI Károly: A Gyulafehérvári Glosszák szerzőjéről. In: Magyar Nyelv, 1. (1905), 130–132. o.

• PÁPAY József: A Gyulafehérvári Glosszák. In: Magyar Nyelvőr, 41. (1912), 145–146. o.

• TAGÁNYI Károly: A Gyulafehérvári Glosszák szerzőjéről. In: Magyar Nyelvőr, 41. (1912), 243. o.

• VARJÚ Elemér: A Gyulafehérvári Glosszák. In: Magyar Nyelvőr, 41. (1912), 171–172. o.

• ERDÉLYI Lajos: A Gyulafehérvári Sorok. In: Magyar Nyelv, 9. (1913), 67–74. o.

• ERDÉLYI Lajos: A Gyulafehérvári Sorok. In: Magyar Nyelvi Tanulmányok 1., 1926., 131–142. o.

• HORVÁTH János: A középkori magyar vers ritmusa, Berlin, 1928, 139–140. o.

• A Gyulafehérvári Glosszák. In: Ó-magyar olvasókönyv. Összeállította: JAKUBOVICH Emil – PAIS Dezső, Pécs, Danubia, 1929, 132–138. o. Reprint kiadásai: Budapest, [s. n.], 1971. Budapest, Holnap Kiadó, 1995.

• VÉRTES O. András: A Gyulafehérvári Glosszák egyik latin eredetijéről. In: Magyar Nyelv, 52. (1956), 349–350. o.

• Robertus SZENTIVÁNYI: Catalogus concinnus librorum manuscriptorum Bibliothecae Batthyányanae, Szeged, Hungaria, 1958.4

• SZABÓ Dénes: A magyar nyelvemlékek, Budapest, Tankönyvkiadó, 1959, 31–32. o.

• BÁRCZI Géza: A magyar nyelv életrajza, Budapest, Gondolat, 1963, 1966, 1975. 89. o. Budapest, Custos, 1996.

• MOLNÁR József–SIMON Györgyi: Magyar nyelvemlékek, Budapest, Tankönyvkiadó, 1975, 1976, 1977, 1980, 48–50. o.;

• BENKŐ Loránd: Az Árpád kor magyar nyelvű szövegemlékei, Budapest, Akadémiai, 1980.

• Gyulafehérvári glosszák. In: Iván HORVÁTH, Gabriella H. HUBERT, Zsuzsa FONT, János HERNER, Etelka SZŐNYI, István VADAI, György GÁL, Tamás RUTTNER: Répertoire de la poésie hongroise ancienne, I–II, Paris, Le Nouvel Objet, 1992.

• MADAS Edit: A XIII–XIV. századi ferences prédikációs irodalmunk forrásvidéke: A Gyulafehérvári Sorok kódexe. In. Irodalomtörténeti Közlemények, 97, (1993), 1–15. o.

• MADAS Edit: A XIII–XIV. századi magyarországi ferences prédikáció forrásvidéke. A Gyulafehérvári Sorok kódexének sermóiról. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 97. (1993), 1–15. o.

• A. MOLNÁR Ferenc: A Gyulafehérvári Sorok vizsgálatához. In: Könyv és Könyvtár, XXV/2003. 97–104. o.

• A. MOLNÁR Ferenc: A legkorábbi magyar szövegemlékek: Olvasat, értelmezés, magyarázatok, frazeológia, Debrecen, Debreceni Egyetem, 2005. 137–145. o.

• MADAS Edit: A kolduló rendi prédikációirodalom kibontakozása Magyarországon: 1275–1300. A Pécsi egyetemi beszédek. In: A magyar irodalom történetei, főszerk.: Szegedy-Maszák Mihály, I. kötet: A kezdetektől 1800-ig, szerk.: Jankovits László, Orlovszky Géza, Budapest, Gondolat, 2007. 78–89. o.

• KOROMPAY Klára: A középkori magyar nyelv évszázadai. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 33–49. o.

• KOROMPAY Klára: Die Jahrhunderte der mittelalterlichen ungArischen Sprache (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 50–51. o.

• HOLLER László: „Ki miatt ördögök szörnyülének és csodálkodván úgy szólának”. Kronológia és szövegrekonstrukció: a 120 éve felfedezett Königsbergi Szalagok alapkérdéseiről. In: Nyelvtudományi Közlemények 109. évf. 2013. 267–336. o. [A Gyulafehérvári sorokra vonatkozó rész: 283–285. o.]

Ismertető és kép

Gyulafehérvári Sorok: Magyar Virtuális Enciklopédia, MTA Filozófiai Kutatóintézet;

Gyulafehérvári Sorok: Magyar Katolikus Lexikon;

Gyulafehérvári kódex: Magyar Katolikus Lexikon

• ZOLNAI Gyula: Legrégibb verses maradványunk. A Königsbergi Töredék. [Szemelvény]. In: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig, Budapest, MTA, 1894. Utánnyomás: Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1970., 73–77. o.

• KALMÁR Elek és NÉGYESY László: A Königsbergi Töredék. In: Nyelvtudományi Közlemények, 25, (1895), 351–355. o.

• NAGY Gyula: A Königsbergi Töredék újabban felfedezett részei. In: Akadémiai Értesítő, 5. (1895), 22–31. o.

• SZILÁDY Áron: „A Königsbergi Töredék”. In: Akadémiai Értesítő 6. (1895), 561–580. o.

• ZOLNAI Gyula: A Königsbergi Töredék szalagjai. In: Magyar Nyelvőr, 24. (1895), 111–124. o.

• KÖVESKUTI Jenő: A Königsbergi Töredék mint karácsonyi ének. In: Magyar Nyelvőr, 37. (1908), 456–458. o.; 38. (1909), 93. o.

• HEINLEIN István: A Königsbergi Töredék felfedezéséhez. In: Akadémiai Értesítő, 1911, 456–463. o.

• SZILY Kálmán: A Königsbergi Töredék fölfödözéséhez. In: Magyar Nyelv, 7. (1911), 376–377. o.

• HORVÁTH Cyrill: Középkori magyar verseink In: Régi Magyar Költők Tára, I, szerk.: Budapest, MTA Kiadó-hivatala, 1921, 58–75. o.

• Régi Magyar Költők Tára I., szerk.: HORVÁTH Cyrill, Budapest, MTA Kiadó-hivatala, 1921. 58–75. o.

• HORVÁTH Cyrill: A Königsbergi Töredék. In: Magyar Nyelv, 21. (1925), 284. o.

• HORVÁTH János: A középkori magyar vers ritmusa, Berlin, 1928, 140–141. o.

• MÉSZÖLY Gedeon: Falu és társai meg a latotuot. In: Magyar Nyelv, 24. (1928), 28–34. o.

• CSÁSZÁR Elemér: A középkori magyar vers ritmusa, Budapest, [S.n.], 1929.

• VARGYAS Lajos: A középkori magyar vers: Königsbergi Töredék. In: Uő: A magyar vers ritmusa, Budapest, Akadémiai, 1952. 92-135. o.

• Ó-magyar olvasókönyv. Összeállította: JAKUBOVICH Emil – PAIS Dezső, Pécs, Danubia, 1929. 173–192. o. Reprint kiadásai: Budapest, [s. n.], 1971. Budapest, Holnap Kiadó, 1995.

• HORVÁTH János: A magyar irodalmi műveltség kezdetei Szent Istvántól Mohácsig, Budapest, Magyar Szemle Társaság, 1931, 1944. (Magyar Szemle könyvei, 4.), 92. o. Budapest, Akadémiai, 1988. (Az Akadémiai Kiadó reprint sorozata)

• HORVÁTH Cyrill: A Königsbergi Töredék. In: Magyar Nyelv, 30. (1934), 136–150. o.

• JACOBI LÁNYI Ernő: A Königsbergi Töredék. In: Magyar Nyelv, 32. (1936), 302–311. o.

• HORVÁTH János: A magyar vers, Budapest, MTA, 1948, 55. o.

• KNIEZSA István: Helyesírásunk története a könyvnyomtatás koráig, Budapest, Akadémiai, 1952. (Nyelvészeti tanulmányok 2.), 85–88. o.

• B. LŐRINCZY Éva: A Königsbergi Töredék és Szalagjai mint nyelvi emlék, Budapest, Akadémiai, 1953, (Nyelvészeti tanulmányok 3.)

• B. LŐRINCZY Éva: A Königsbergi Töredék. In: Magyar Nyelv, 54. (1958), 111–112. o.

• DÉCSY Gyula: Ural-Altaische Jahrbücher, 1959. 53–61. o.

• SZABÓ Dénes: A magyar nyelvemlékek, Budapest, Tankönyvkiadó, 1959, 32–33. o..

• BÁRCZI Géza: A magyar nyelv életrajza, Budapest, Gondolat, 1963, 1966, 1975. 89–90. o. Budapest, Custos, 1996.

• MOLNÁR József–SIMON Györgyi: Magyar nyelvemlékek, Budapest, Tankönyvkiadó, 1975, 1976, 1977, 1980, 51–56. o.;

• BENKŐ Loránd: A legkorábbi magyar szövegemlék-csoport: Bevezető. Általános észrevételek (I.); Olvasatok – Értelmezések (II.); A hangállapot. A mássalhangzó-olvasatok. (III.); A magánhangzó-olvasatok. (IV.) In: Magyar Nyelv, 73. (1977), 130–146., 288–302. o. és 64. (1978), 13–27., 144–163. o.

• BENKŐ Loránd: Az Árpád kor magyar nyelvű szövegemlékei, Budapest, Akadémiai, 1980. 49–52 o.

• VIZKELETY András: A Königsbergi Töredék új lelőhelye. In: Magyar Könyvszemle, 100. (1984), 330–334. o.

• LÁZS Sándor: Benkő Loránd: Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei. [Recenzió] In: Irodalomtörténeti Közlemények, 88. (1984), 109–115: 111–114. o.

• Kódexek a középkori Magyarországon: Kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban, [szerk.: VIZKELETY András], Budapest, [OSZK], 1985. 55. szám.

• SIMON Györgyi: Szemelvények a magyar nyelvemlékekből, Budapest, Tankönyvkiadó, 1991. 13–14. o.

• Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez. Középkor, főszerk.: TARNAI Andor, szerk.: MADAS Edit, Budapest, Tankönyvkiadó, 1992. 328. o.

• DÖMÖTÖR Adrienne: Tendenciák az idéző főmondatok alakulásában a kései ómagyarban és a középmagyar kor elején. In: Magyar Nyelv, 2002. március, 56–77. o.

• A. MOLNÁR Ferenc: A Königsbergi Töredék vizsgálatához. In: Magyar Nyelvjárások, 41/2003. 4, 433–440. o.

• A. MOLNÁR Ferenc: A legkorábbi magyar szövegemlékek: Olvasat, értelmezés, magyarázatok, frazeológia, Debrecen, Debreceni Egyetem, 2005. 119–137. o.

• KOROMPAY Klára: A középkori magyar nyelv évszázadai. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 33–49. o.

• KOROMPAY Klára: Die Jahrhunderte der mittelalterlichen ungArischen Sprache (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 50–51. o.

• TÓTH Péter: A Königsbergi Töredék és Szalagjai újabb vizsgálata. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 97–118. o.

• TÓTH Péter: Erneute Untersuchung des Königsberger Fragments und seiner Streifen (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 119–121. o.

• SZENTGYÖRGYI Rudolf: Hogyan szólának? Az első magyar vers(töredék). In: Magyar Nyelv 105. évf. 4. sz. (2009. december), 411–431. o.

• HOLLER László: „Ki miatt ördögök szörnyülének és csodálkodván úgy szólának”. Kronológia és szövegrekonstrukció: a 120 éve felfedezett Königsbergi Szalagok alapkérdéseiről. In: Nyelvtudományi Közlemények 109. évf. 2013. 267–336. o.

• HOLLER László: Legkorábbi szövegemlékeink keletkezési idejéről és az Ómagyar Mária-siralom kyniuhhad kifejezésének új értelmezéséről. In: Erdélyi Múzeum, 77. évf. 2015. 3. szám, 117–134. o.

A Königsbergi töredék és szalagjai őrzőkódexe (13–14. század fordulója)

• E. J. H STEFFENHAGEN: Ein altungarisches Bruchstück eines Tractates über die hl. Jungfrau. In: Altpreussische Monatsschrift 1. (1864), 750–751. o.

• Paul SCHWENKE leírása 1894-ből: SZILY Kálmán: A Königsbergi Töredékről, Akadémiai Értesítő, 5. (1894), 400–402. o.

• Julius ZACHER leírása 1863-ból: HEINLEIN István: A königsbergi töredék felfedezéséhez. In: Akadémiai Értesítő, 22. (1911), 460–463. o.

• JAKUBOVICH Emil leírása 1929-ből: Ó-magyar olvasókönyv. Összeállította: JAKUBOVICH Emil – PAIS Dezső, Pécs, Danubia, 1929. Reprint kiadásai: Budapest, [s. n.], 1971. Budapest, Holnap Kiadó, 1995, 174-175. o.

• Jakubovich részletesebb leírása a fényképekkel kéziratos hagyatékában: MTAK Kézirattár: Ms 4020/323.

Ismertető és kép

Königsbergi töredék: Wikipédia

Részlet: a Königsbergi töredék összefüggő szakaszának képe: Wikipédia

• BOROS Alán: Zsoltárfordítás a kódexek korában, Budapest, [S.n.], 1903.

• MÉSZÖLY Gedeon: A Döbrentei-kódex zsoltárai és az Apor-kódex. In: Magyar Nyelvőr, 43. (1914), 65–70. o.

• MÉSZÖLY Gedeon: A Döbrentei codex és az Apor codex második keze. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 25.(1915), 40–49. o.

• TIMÁR Kálmán: Prémontrei kódexek. Huszita vagy prémontrei biblia? Kalocsa, 1924.

• TIMÁR Kálmán: Kódexeink legendái és a Catalogus Sanctorum. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 35.(1925.), 3-4. füzet, 241-248. o.

• GÁLOS Rezső: Legrégibb bibliafordításunk, Budapest, 1926.

• GÁBRIEL Asztrik: Breviárium-típusú kódexek. In: Emlékkönyv Szent Norbert halálának 800 éves jubileumára, Gödöllő, [S.n.], 1934.

• HORVÁTH Károly: Széljegyzetek az Apor- és a Döbrentei-kódexhez. In: Emlékkönyv Melich János 70. születésnapjára. Írták tisztelői, barátai, tanítványai, Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1942., 168-176. o.

• SZABÓ Dénes: Az Apor-kódex zsoltártöredékei. In: Tanulmányok a magyar nyelv életrajza köréből. Szerk.: BENKŐ Loránd, Budapest, Akadémiai, 1963, 339–344. o. (Nyelvtudományi Értekezések, 40.)

• KLANICZAY Tibor: A Huszita biblia; A Huszita biblia öröksége. In: A magyar irodalom története 1600-ig. Szerk.: KLANICZAY Tibor, Budapest, Akadémiai, 1964., 121–123., 123–124. o. (A magyar irodalom története, 1.)

• H. BOTTYÁNFY Éva: Adalékok az Apor-kódex töredékeinek jelentéstanához. In: Magyar Nyelv, 69. (1973), 75–78. o.

• RAJSLI Ilona: Az Apor-kódex igeidőnek alaktana. In. Hungarológiai Közlemények 18. évf. 66–67. sz. (1986. március–június) 91–106. o.

• Apor-kódex. In: Iván HORVÁTH, Gabriella H. HUBERT, Zsuzsa FONT, János HERNER, Etelka SZŐNYI, István VADAI, György GÁL, Tamás RUTTNER: Répertoire de la poésie hongroise ancienne, I–II, Paris, Le Nouvel Objet, 1992.

• HADROVICS László: A magyar Huszita Biblia német és cseh rokonsága, Budapest, (Nyelvtudományi Értekezések, 138.), 1994.

• RAJSLI Ilona: Az Apor-kódex szótára, Budapest, Betli Bt., 1996.

• JAKAB László, KISS Antal: Az Apor-kódex ábécérendes adattára, Debrecen, KLTE, 1997. (Számítógépes nyelvtörténeti adattár, 7.)

• H. BOTTYÁNFY Éva: A mozgást kifejező igék szinonimikája korai bibliafordításainkban. In: Magyar Nyelv, 2003. szeptember, 375–380. o.

• M NAGY Ilona: Latin bibliai szinonimavariációk magyar recepciója (örül, vigad; örül, örvend). In: Tanulmányok a magyar egyházi nyelv története köréből, szerk.: A. MOLNÁR Ferenc, M. NAGY Ilona, Debrecen, Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék, 2003, 149–168. o.

• MADAS Edit: Apor-kódex. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon I. Főszerk.: KÖSZEGHY Péter, Budapest, Balassi, 2003. 126-127. o.

• MADAS Edit: Huszita Biblia. In: Kőszeghy Péter, Tamás Zsuzsanna (szerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon: Középkor és kora újkor. IV.: Halételek – Jordán, Budapest, Balassi, 2005, 246–247. o.

• MADAS Edit: Apor-kódex. In: Kőszeghy Péter, Tamás Zsuzsanna (szerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon I. Aachen-Bylica. Középkor, kora újkor, Budapest, Balassi, 2003. 126–127. o.

• KOROMPAY Klára: A középkori magyar nyelv évszázadai. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 33–49. o.

• KOROMPAY Klára: Die Jahrhunderte der mittelalterlichen ungArischen Sprache (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 50–51. o.

• VIZKELETY András: Irodalmak útban a pergamen felé. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 79–93. o.

• VIZKELETY András: Literaturen im Entstehungsprozess (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 94–96. o.

• ROZSONDAI Marianne: Eredeti kötésben fennmaradt nyelvemlékeink. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 173–196. o.

• ROZSONDAI Marianne: Ungarische Sprachdenkmäler in historischen Einbänden (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 197–198. o.

• M. NAGY Ilona: Két könyv az Apor-kódexről, Magyar Nyelv, 115. (2019): 1, 92–101. o.

• BÉKESI Emil: Adalékok a legrégibb magyar szentírás korának meghatározásához. In: Magyar Sion, 1880, 3–14, 200–209. o.

• MÉSZÖLY Gedeon: Legrégibb bibliafordítóinkról. In: Magyar Nyelv, 13. (1917), 35–44, 71–83. o.

• TIMÁR Kálmán: Prémontrei kódexek. Huszita vagy prémontrei biblia? Kalocsa, 1924.

• TIMÁR Kálmán: Kódexeink legendái és a Catalogus Sanctorum. In: Irodalomtörténeti Közlemények, XXXV.(1925.), 3-4. füzet, 241-248. o.

• KNIEZSA István: Helyesírásunk története a könyvnyomtatás koráig, Budapest, Akadémiai, 1952. 144–186. o.

• KLANICZAY Tibor: A Huszita biblia; A Huszita biblia öröksége. In: A magyar irodalom története 1600-ig. Szerk.: KLANICZAY Tibor, Budapest, Akadémiai, 1964., 121–123., 123–124. o. (A magyar irodalom története, 1.)

• KÁROLY Sándor: A Bécsi Kódex nyelvtana szótárszerű feldolgozásban, Budapest, Akadémiai, 1965.

• MOLNÁR József–SIMON Györgyi: Magyar nyelvemlékek, Budapest, Tankönyvkiadó, 1975, 1976, 1977, 1980, 74–77. o.

• Kódexek a középkori Magyarországon: Kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban, [szerk.: VIZKELETY András], Budapest, [OSZK], 1985. 159. szám (MADAS Edit).

• SZABÓ Flóris: Huszita-e a Huszita Biblia? In: Irodalomtörténeti Közlemények, 93. (1989), 118–126. o.

• HADROVICS László: A magyar Huszita Biblia német és cseh rokonsága, Budapest, (Nyelvtudományi Értekezések, 138.), 1994.

• MADAS Edit: Középkori bibliafordításainkról. In: Iskolakultúra, 8. (1998), 48–54. o.

• H. BOTTYÁNFY Éva: A mozgást kifejező igék szinonimikája korai bibliafordításainkban. In: Magyar Nyelv, 2003. szeptember, 375–380. o.

• MADAS Edit: Bécsi Kódex. In: Kőszeghy Péter, Tamás Zsuzsanna (szerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon I. Aachen-Bylica. Középkor, kora újkor, Budapest, Balassi, 2003. 320–321. o.

• MADAS Edit: Huszita Biblia. In: Kőszeghy Péter, Tamás Zsuzsanna (szerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon: Középkor és kora újkor. IV.: Halételek – Jordán, Budapest, Balassi, 2005, 246–247. o.

• Biblia Sacra Hungarica: A könyv, „mely örök életet ád”, Kiállítási katalógus, 2008. november 21–2009. március 29., Országos Széchényi Könyvtár, szerk.: HELTAI János, GÁBORJÁNI SZABÓ Botond, Budapest, 2008. 120–121. o.

• KOROMPAY Klára: A középkori magyar nyelv évszázadai. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 33–49. o.

• KOROMPAY Klára: Die Jahrhunderte der mittelalterlichen ungArischen Sprache (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 50–51. o.

• ROZSONDAI Marianne: Eredeti kötésben fennmaradt nyelvemlékeink. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 173–196. o.

• ROZSONDAI Marianne: Ungarische Sprachdenkmäler in historischen Einbänden (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 197–198. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 199–207. o.

• KERTÉSZ Balázs: Ungarische Sprachdenkmäler in der Széchényi-Nationalbibliothek (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 208–209. o.

• GERA Ildikó: A Birk-kódex hangjelölése. In: Magyar Nyelv, 1999. december, 433-452. o.

• JAKAB László, KISS Antal: A Birk-kódex ábécérendes adattára, Debrecen, KLTE Magyar Nyelvtudományi Tanszék, 1983.

• MADAS Edit: Birk-kódex. In: Péter László (szerk.): Új magyar irodalmi lexikon I., Budapest, Akadémiai, 1994, 232. o.

• M NAGY Ilona: A magyar kolostori irodalom koordinált szópárjainak hátteréhez. In: Tanulmányok a magyar egyházi nyelv története köréből, szerk.: A. MOLNÁR Ferenc, M. NAGY Ilona, Debrecen, Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék, 2003, 169–183. o.

• MADAS Edit: Birk-kódex. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon I. Főszerk.: KÖSZEGHY Péter, Budapest, Balassi, 2003. 381. o.

• LÁZS Sándor: Szent Ágoston regulájának 15. századi magyar fordítója. Váci Pál munkássága a 15. századi domonkos rendi reformban. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 109. (2005), 188−205. o.

• LÁZS Sándor: A Birk-kódex keletkezése. Alkotói szándékok és módszerek a 15. századi domonkos reformban. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 110. (2006), 337−56. o.

• MADAS Edit: Birk-kódex. In: Kőszeghy Péter, Tamás Zsuzsanna (szerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon I. Aachen-Bylica. Középkor, kora újkor, Budapest, Balassi, 2003. 381. o.

• HAADER Lea: Arcképtöredékek ómagyar scriptorokról. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 53–74. o.

• HAADER Lea: Porträtfragmente altungarischer Schreiber (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 75–78. o.

• LÁZS Sándor: A Nyulak szigeti domonkos apácák olvasmányainak korszerűsége. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 123–139. o.

• LÁZS Sándor: Die Modernität der Lektüre der Dominikanerinnen auf der Haseninsel (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 140–141. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 199–207. o.

• KERTÉSZ Balázs: Ungarische Sprachdenkmäler in der Széchényi-Nationalbibliothek (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 208–209. o.

• HORVÁTH Cyrill: Codex-tanulmányok, I, Bod-codex, Lobkowitz-codex. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 4. (1894), 60–80. o.

• HOLIK Flóris: Adalékok codexeink forrásaihoz. I. A Bod- és a Lobkowitz-codex forrásaihoz. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 32(1922), 121–130. o.

• SZABÓ Flóris: Források kódexeink halál-szövegeihez. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 68(1964), 4-5. 681-690. o.

• LÁZS Sándor: A Cornides-kódex körül. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 85(1981), 671–683. o.

• Könyvkiállítási emlék, bev. RÁTH György, Budapest, Országos Magyar Iparművészeti Múzeum, 1882, 92. szám

• Bod-kódex XVI. század első negyede: A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata, bev., jegyz. PUSZTAI István, Bp., Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1987 (Régi Magyar Kódexek, 2).

• CSAPODI Csaba, CSAPODINÉ GÁRDONYI Klára, Bibliotheca Hungarica: Kódexek és nyomtatott könyvek Magyarországon 1526 előtt, Bp., MTAK, 1988 (A MTAK Közleményei, 98: Új Sorozat, 23), I, 472. szám.

• DÖMÖTÖR Adrienne: Tendenciák az idéző főmondatok alakulásában a kései ómagyarban és a középmagyar kor elején. In: Magyar Nyelv, 2002. március, 56–77. o.

• MADAS Edit: Bod-kódex. In: Kőszeghy Péter, Tamás Zsuzsanna (szerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon I. Aachen-Bylica. Középkor, kora újkor, Budapest, Balassi, 2003. 400. o.

• Mátyás király: Magyarország a reneszánsz hajnalán: Kiállítás az ELTE Egyetemi Könyvtárban, bev. MADAS Edit, szerk. BIBOR Máté János, Bp., ELTE EK, 2008 (Kiállítások az ELTE Egyetemi Könyvtárban, 2), 73. szám.

• LÁZS Sándor: A Nyulak szigeti domonkos apácák olvasmányainak korszerűsége. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 123–139. o.

• LÁZS Sándor: Die Modernität der Lektüre der Dominikanerinnen auf der Haseninsel (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 140–141. o.

• Könyvkiállítási emlék, bev.: RÁTH György, Budapest, Országos Magyar Iparművészeti Muzeum, 1882. 78. szám.

• HOLIK Flóris: Adalékok codexeink forrásaihoz. III. A Cornides-codex forrásaihoz. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 32. (1922), 121–130. o.

• TIMÁR Kálmán: Kódexeink legendái és a Catalogus Sanctorum. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 35.(1925.), 3-4. füzet, 241-248. o.

• TIMÁR Kálmán: Adalékok kódexeink forrásaihoz. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 36.(1926.), 1-2. füzet, 42-53. o.; 3. füzet, 169-184. o.; 4. füzet, 264-270. o.

• KIRÁLY Ilona: Árpádházi Szent Margit és a sziget, Budapest, Szent István Társulat, 1979. 154–170. o.

• LÁZS Sándor: A Cornides-kódex körül. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 85. (1981), 671–683. o.

• LÁZS Sándor: A Cornides-kódex eredeti rendje. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 87. (1983), 587–601. o.

• CSAPODI Csaba, CSAPODINÉ GÁRDONYI Klára: Bibliotheca Hungarica: Kódexek és nyomtatott könyvek Magyarországon 1526 előtt, Budapest, I, 1988, II, 1993, III, 1994 (A MTAK Közleményei, Új Sorozat, 23, 31, 33). 469. szám.

• Cornides-kódex. In: Iván HORVÁTH, Gabriella H. HUBERT, Zsuzsa FONT, János HERNER, Etelka SZŐNYI, István VADAI, György GÁL, Tamás RUTTNER: Répertoire de la poésie hongroise ancienne, I–II, Paris, Le Nouvel Objet, 1992.

• ABAFFY Csilla: Magyar nyelvemlékek és másolataik az MTAK Kézirattárában. In: Magyar Könyvszemle, 116. (2000), 340–351. o. (Ua. In: Jubileumi csokor Csapodi Csaba tiszteletére. Tanulmányok, szerk.: ROZSONDAI Marianne, Budapest, Akadémiai, 2002, 15–30. o.

• DÖMÖTÖR Adrienne: Tendenciák az idéző főmondatok alakulásában a kései ómagyarban és a középmagyar kor elején. In: Magyar Nyelv, 2002. március, 56–77. o.

• M NAGY Ilona: A magyar kolostori irodalom koordinált szópárjainak hátteréhez. In: Tanulmányok a magyar egyházi nyelv története köréből, szerk.: A. MOLNÁR Ferenc, M. NAGY Ilona, Debrecen, Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék, 2003, 169–183. o.

• M NAGY Ilona: Változatosság és kéttagúság kapcsolata a kódexirodalomban. In: Magyar Nyelvjárások, 41. (2003), 445–451. o. In: Tanulmányok a magyar egyházi nyelv története köréből, szerk.: A. MOLNÁR Ferenc, M. NAGY Ilona, Debrecen, Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék, 2003, 185–193. o.

• HAADER Lea: A Nyulak szigeti scriptorium mint műhely. In: Magyar Nyelvőr, 128. (2004), 196–205. o.

• MADAS Edit: Cornides-kódex. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon II. Főszerk.: KÖSZEGHY Péter, Budapest, Balassi, 2004. 71-72. o.

• Mátyás király: Magyarország a reneszánsz hajnalán: Kiállítás az ELTE Egyetemi Könyvtárban, bev.: MADAS Edit, szerk.: BIBOR Máté János, Budapest, ELTE EK, 2008 (Kiállítások az ELTE Egyetemi Könyvtárban, 2). 69–70. szám

• HAADER Lea: Arcképtöredékek ómagyar scriptorokról. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 53–74. o.

• HAADER Lea: Porträtfragmente altungarischer Schreiber (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 75–78. o.

• LÁZS Sándor: A Nyulak szigeti domonkos apácák olvasmányainak korszerűsége. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 123–139. o.

• LÁZS Sándor: Die Modernität der Lektüre der Dominikanerinnen auf der Haseninsel (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 140–141. o.

• ROZSONDAI Marianne: Eredeti kötésben fennmaradt nyelvemlékeink. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 173–196. o.

• ROZSONDAI Marianne: Ungarische Sprachdenkmäler in historischen Einbänden (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 197–198. o.

• HORVÁTH Cyrill: Világiak régi magyar imádságos könyvei. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 5. (1895), 3. füzet 257–282. o.

• GONDÁN Felicián: A középkori magyar pálos-rend és nyelvemlékei, Pécs, [S.n.], 1916.

• TIMÁR Kálmán: Dunántúli magyar kódexek sorsa, Pécs, Szerző kiadása, 1936.

• SZABÓ Flóris: A hóráskönyvek hatása kódexirodalmunkra. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 71. (1967), 163–167. o.

• Czech-kódex. In: Iván HORVÁTH, Gabriella H. HUBERT, Zsuzsa FONT, János HERNER, Etelka SZŐNYI, István VADAI, György GÁL, Tamás RUTTNER: Répertoire de la poésie hongroise ancienne, I–II, Paris, Le Nouvel Objet, 1992.

• MADAS Edit: Czech-kódex. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon II. Főszerk.: KÖSZEGHY Péter, Budapest, Balassi, 2004. 91-92. o.

• HAADER Lea: Arcképtöredékek ómagyar scriptorokról. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 53–74. o.

• HAADER Lea: Porträtfragmente altungarischer Schreiber (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 75–78. o.

• WEHLI Tünde: Az Érsekújvári-kódex illusztrációi: Könyvfestés a margitszigeti dominikánák kolostorában 1530 körül. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 159–170. o.

• WEHLI Tünde: Die Illustrationen des Neuhäusler Kodex’ (Érsekújvári Kodex) – Buchmalerei im Dominikanerinnenkloster auf der Margareteninsel um 1530 (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 171–172. o.

• HORVÁTH Cyrill: Pomerius. Temesvári Pelbárt, Budapest, Singer-Wolfner, 1894.

• KATONA Lajos: Adalékok codex-irodalmunk forrásaihoz. A Debreczeni Codex két példája. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 11. (1901.) 448–449. o.

• PUSCH Ödön: Vallásos elmélkedések kódexeinkben, Kolozsvár, 1910.

• HORVÁTH Cyrill: Középkori legendáink és a Legenda Aurea, Budapest, [s. n.], 1911.

• KIRÁLY György: A Margit-legenda és rokonai. Függelék: A Debreczeni codex legendáinak forrásai. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 25. (1915.), 17–25. o.

• TIMÁR Kálmán: Kódexeink legendái és a Catalogus Sanctorum. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 35.(1925.), 3-4. füzet, 241-248. o.

• TIMÁR Kálmán: Adalékok kódexeink forrásaihoz. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 36.(1926.), 1-2. füzet, 42-53. o.; 3. füzet, 169-184. o.; 4. füzet, 264-270. o.

• BERRÁR Jolán: Közös nvelvi sajátságok a Debreceni és Weszprémi-kódexekben. In: Emlékkönyv Pais Dezső hetvenedik születésnapjára, szerk.: BÁRCZI Géza – BENKŐ Loránd, Budapest, Akadémiai, 1956. 581–586. o.

• IMRE Samu: A Debreceni kódex 1. kezének fonetikus írása. In: Magyar Nyelv, 55. (1959), 37–49. o.

• MADAS Edit: Debreceni kódex. In: Péter László (szerk.): Új magyar irodalmi lexikon I., Budapest, Akadémiai, 1994, 412. o.

• MADAS Edit, REMÉNYI Andrea: Bevezetés. In: Uők (szerk.): Debreceni Kódex 1519, Budapest, Argumentum; Magyar Nyelvtudományi Társaság, (Régi Magyar Kódexek; 21.), 1998. 7–37. o.

• DÖMÖTÖR Adrienne: Tendenciák az idéző főmondatok alakulásában a kései ómagyarban és a középmagyar kor elején. In: Magyar Nyelv, 2002. március, 56–77. o.

• MADAS Edit: Debreceni kódex. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon II. Főszerk.: KÖSZEGHY Péter, Budapest, Balassi, 2004. 172-173. o.

• KORONDI Ágnes: A Liber de modo bene vivendi szerzősége és szövegkörnyezetei a késő középkori magyar nyelvű kolostori kódexirodalom tükrében. In: Erdélyi Múzeum, 67. (2005), 156–164. o.

• MADAS Edit, VICZIÁN János: Temesvári Pelbárt. In: Diós István (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon, 13., Budapest, Szent István Társulat, 2008. 932–933. o.

• KOROMPAY Klára: A középkori magyar nyelv évszázadai. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 33–49. o.

• KOROMPAY Klára: Die Jahrhunderte der mittelalterlichen ungArischen Sprache (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 50–51. o.

• MADAS Edit: Temesvári Pelbárt. In: Kőszeghy Péter, Tamás Zsuzsanna (szerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon XI: Középkor, kora újkor: Széchényi-Teuton lovagrend, Budapest, Balassi Kiadó, 2011. 431–432. o.

• KATONA Lajos: Az Ehrenfeld és Domonkos Codex forrásai. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 13. (1903), 59–75. o.

• KATONA Lajos: Újabb adalékok codexeink forrásaihoz. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 16. (1906), 105–20. o.

• VARGHA Damján: Speculum humanae salvationis és a magyar codexirodalom. In: Akadémiai Értesítő, 13. (1912), 8–9, 429–449. o.

• VARGHA Damján: Ráskai Lea írása a három lándzsáról. In: Élet, 8. (1916), 396–9. o.

• HOLIK Flóris: Adalékok codexeink forrásaihoz. II. A Domonkos-codex forrásaihoz. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 32. (1922), 121–130. o.

• TIMÁR Kálmán: Kódexeink legendái és a Catalogus Sanctorum. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 35.(1925.), 3-4. füzet, 241-248. o.

• RÖSSLER Mária: Magyar domonkos-rendi példák és legendák, Kassa, 1927.

• KNIEZSA István: Helyesírásunk története a könyvnyomtatás koráig, Budapest, Akadémiai, 1952.

• HORVÁTH János: Az irodalmi műveltség megoszlása, Budapest, Akadémiai, 1988.

• MADAS Edit: Domonkos-kódex. In: Péter László (szerk.): Új magyar irodalmi lexikon I., Budapest, Akadémiai, 1994. 459. o.

• M. NAGY Ilona: Változatosság és kéttagúság kapcsolata a kódexirodalomban. In: Magyar Nyelvjárások, 41. (2003), 445–451. o. In: Tanulmányok a magyar egyházi nyelv története köréből, szerk.: A. MOLNÁR Ferenc, M. NAGY Ilona, Debrecen, Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék, 2003, 185–193. o.

• HAADER Lea: A Nyulak szigeti scriptorium mint műhely. In: Magyar Nyelvőr, 128. (2004), 196–205. o.

• MADAS Edit: Domonkos-kódex. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon II. Főszerk.: KÖSZEGHY Péter, Budapest, Balassi, 2004. 226-227. o.

• HAADER Lea: Arcképtöredékek ómagyar scriptorokról. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 53–74. o.

• HAADER Lea: Porträtfragmente altungarischer Schreiber (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 75–78. o.

• LÁZS Sándor: A Nyulak szigeti domonkos apácák olvasmányainak korszerűsége. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 123–139. o.

• LÁZS Sándor: Die Modernität der Lektüre der Dominikanerinnen auf der Haseninsel (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 140–141. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 199–207. o.

• KERTÉSZ Balázs: Ungarische Sprachdenkmäler in der Széchényi-Nationalbibliothek (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 208–209. o.

• BOROS Alán: Zsoltárfordítás a kódexek korában, Budapest, 1903.

• A Döbrenei Codex evangéliumai és a Müncheni Codex. In: Magyar Nyelv, 9. (1913), 433–439. o.

• MÉSZÖLY Gedeon: A Döbrentei-kódex zsoltárai és az Apor-kódex. In: Magyar Nyelvőr, 43. (1914), 65–70. o.

• MÉSZÖLY Gedeon: A Döbrentei codex és az Apor codex második keze. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 25.(1915), 40–49. o.

• MÉSZÖLY Gedeon: Legrégibb bibliafordítóinkról. In: Magyar Nyelv, 1917.

• GÁBRIEL Asztrik: Breviárium-típusú kódexek. In: Emlékkönyv Szent Norbert halálának 800 éves jubileumára, Gödöllő, [S. n.], 1934.

• HORVÁTH Károly: Széljegyzetek az Apor- és a Döbrentei-kódexhez. In: Emlékkönyv Melich János 70. születésnapjára. Írták tisztelői, barátai, tanítványai, Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1942., 168-176. o.

• Döbrentei-kódex. In: Iván HORVÁTH, Gabriella H. HUBERT, Zsuzsa FONT, János HERNER, Etelka SZŐNYI, István VADAI, György GÁL, Tamás RUTTNER: Répertoire de la poésie hongroise ancienne, I–II, Paris, Le Nouvel Objet, 1992.

• MADAS Edit: Döbrentei-kódex. In: Péter László (szerk.): Új magyar irodalmi lexikon I., Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994. 463. o.

• HADROVICS László: A magyar Huszita Biblia német és cseh rokonsága, Budapest, 1994. (Nyelvtudományi Értekezések, 138.)

• DÖMÖTÖR Adrienne: Tendenciák az idéző főmondatok alakulásában a kései ómagyarban és a középmagyar kor elején. In: Magyar Nyelv, 2002. március, 56–77. o.

• H. BOTTYÁNFY Éva: A mozgást kifejező igék szinonimikája korai bibliafordításainkban. In: Magyar Nyelv, 2003. szeptember, 375–380. o.

• M NAGY Ilona: Latin bibliai szinonimavariációk magyar recepciója (örül, vigad; örül, örvend). In: Tanulmányok a magyar egyházi nyelv története köréből, szerk.: A. MOLNÁR Ferenc, M. NAGY Ilona, Debrecen, Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék, 2003, 149–168. o.

• M NAGY Ilona: A magyar kolostori irodalom koordinált szópárjainak hátteréhez. In: Tanulmányok a magyar egyházi nyelv története köréből, szerk.: A. MOLNÁR Ferenc, M. NAGY Ilona, Debrecen, Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék, 2003, 169–183. o.

• MADAS Edit: Döbrentei-kódex. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon II. Főszerk.: KÖSZEGHY Péter, Budapest, Balassi, 2004. 243. o.

• KOROMPAY Klára: A középkori magyar nyelv évszázadai. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 33–49. o.

• KOROMPAY Klára: Die Jahrhunderte der mittelalterlichen ungarischen Sprache (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 50–51. o.

• HAADER Lea: Arcképtöredékek ómagyar scriptorokról. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 53–74. o.

• HAADER Lea: Porträtfragmente altungarischer Schreiber (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 75–78. o.

• LUZENBACHER (ÉRDY) János: A’ nagyszombati codex, 1490–1527. In: Tudománytár I., (1834), 216–234. o.

• SZIGETHY István: Az Érdy-codex némely hangtani sajátságai. In: Nyelvtudományi Közlemények, 15. (1879), 55–72. o.

• HORVÁTH Cyrill: Temesvári Pelbárt és codexeink, Budapest, Franklin, 1891.

• ZOLNAI Gyula: Legrégibb nyelvemlékünk: A Halotti Beszéd. [Szemelvény]. In: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig, Budapest, MTA, 1894. 239–254. o. (A 140. lap színes hasonmásával.) Utánnyomás: Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1970.

• VEINSTEIN-HEVESS Kornél: A Jordánszky és Érdy codex. In: Magyar Nyelvőr, 23. (1894), 6. közl., 24. (1895), 569–571. o.

• SUHAJDA Lajos: Az Érdy- és Jordánszky-kódex kétbetűs magánhangzói. In: Nyelvtudományi Közlemények, 31. (1901), 85–108., 202–224. o.

• KATONA Lajos: Az Érdy-kódex egy helyéhez. In: Magyar Nyelv, 4. (1908), 465-466. o.

• ÁBRAHÁM Lambert: Az Érdy-kódex kora. In: Irodalomtörténet, 2. (1913), 93–96. o.

• BLANÁR János: Az Érdy-kódex mondattanából. In: A lévai katolikus gimnázium értesítője, 1913.

• TIMÁR Kálmán: Kódexeink legendái és a Catalogus Sanctorum. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 35.(1925.), 3-4. füzet, 241-248. o.

• VARGHA Damján György: Szent Ferenc és fiai a magyar kódex-irodalomban. In: Szent Ferenc nyomdokain, 1226–1926, Budapest, 1926, 79–122. o.

• TIMÁR Kálmán: Magyar kódex családok. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 37. (1927), 222–224. o.

• HORVÁTH János: A magyar irodalmi műveltség kezdetei: Szent Istvántól Mohácsig, Budapest, Magyar Szemle Társaság, 1931. Reprint: Budapest, Akadémiai, 1988.

• ZOLNAI Gyula: Az Érdy-codex. In: Magyar Nyelv, 31. (1935), 259–261. o.

• TIMÁR Kálmán: Dunántúli magyar kódexek sorsa. Kartauzi kódex. In: Pannónia, 2. (1936), 297– 302. o.

• TIMÁR Kálmán: Az Érdy-kódex első említése. In: Magyar Nyelv, 33. (1937), 169–170. o.

• DIENES Erzsébet: Az Érdy-kódex kétbetűs magánhangzói és Suhajda Lajos tanulmánya. In: Néprajz és Nyelvtudomány (Szeged), 1. (1957), 111–124. o.

• DIENES Erzsébet: Az Érdy-kódex keletkezésének ideje. In: In memoriam Gedeon Mészöly, szerk. biz.: BÁLINT Sándor et al., Szeged, Szegedi Ny., 1961. (Acta Universitatis Szegediensis Sectio ethnographica et linguistica), 175–178. o.

• DIENES Erzsébet: Az Érdy-kódex keletkezésének idejéről és írójáról. In: Magyar Nyelv, 62. (1966), 17–29. o.

• KLANICZAY Tibor: A Karthauzi Névtelen. In: A magyar irodalom története 1600-ig. Szerk.: KLANICZAY Tibor, Budapest, Akadémiai, 1964., 143–146. o. (A magyar irodalom története, 1.)

• V. KOVÁCS Sándor: A Karthauzi Névtelen helye az irodalomtörténetben. In: Magyar Nyelv, 63. (1967), 76–77. o.

• DIENES Erzsébet: Az Érdy-kódex írójáról. In: Magyar Nyelv, 65. (1969), 312–315. o.

• MOLNÁR József: Veszprém megyei nyelvemlékek, Budapest, 1974., 16–26. o.

• MOLNÁR József–SIMON Györgyi: Az Érdy-kódex. In: Magyar nyelvemlékek, Budapest, Tankönyvkiadó, 1975, 1976, 1977, 1980, 183–185. o.

• BÁN Imre: A Karthausi Névtelen műveltsége, Budapest, Akadémiai, 1976. (Irodalomtörténeti füzetek, 88.)

• DIENES Erzsébet: Az Érdy-kódex a „Magyar nyelvemlékek”-ben. In: Magyar Nyelv, 73. (1977), 208–211., 377–380. o.

• DIENES Erzsébet: A Karthausi Névtelen javításainak rendszere és tanulságai. In: A magyar nyelv grammatikája. A magyar nyelvészek III. nemzetközi kongresszusának előadásai. Szerk.: IMRE Samu, SZATHMÁRI István, Szűts László, Budapest, Akadémiai, 1980. (Nyelvtudományi Értekezések, 104.)

• MADAS Edit: „Szent László királnak innepéről”. Az Érdy-kódex László-napi beszédének forráselemzése. In: Athleta patriea. Tanulmányok Szent László történetéhez, szerk.: MEZEY László, Budapest, Szent István Társulat, 1980, 75–82. o.

• TÖRÖK József: Adalékok az Érdy-kódex egy beszédének forrásaihoz. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 1980. 1. füzet, 49-55. o.;

• DIENES Erzsébet: A Jordánszky-kódex eredetéről (Az Érdy- és a Jordánszky-kódex kapcsolatáról). In: Magyar Nyelv, 77. (1981), 315-319. o., 78. (1982), 440-453. o. Uő: Az Érdy Kódex és a Jordánszky Kódex kéziratai összehasonlításának tanulságaiból. In: Emlékezés Mészöly Gedeonra, írta: BENKŐ Loránd et al., Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1981. 61–65. o. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai.)

• DIENES Erzsébet: A Jordánszky Kódex eredetéről. In: Magyar Nyelv, (1982), 440–453. o.

• TARNAI Andor: „A magyar nyelvet írni kezdik”. Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon, Budapest, Akadémiai, 1984.

• MADAS Edit: Az Érdy-kódex perikóparendszere és Guillermus Parisiensis posztillás könyve. In: Magyar Könyvszemle, 100. (1984), 99–105. o.

• MADAS Edit: Urbán pápa két legendája az Érdy-kódexben. In: Prodromus. Tanulmányok a régi és az újabb magyar irodalomról, szerk.: KOVÁCS Sándor Iván, Budapest, ELTE Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék, MTA Irodalomtudományi Intézet, 1985, 8–11. o.

• DIENES Erzsébet: A művészi-prózai nyelv néhány sajátossága az Érdy-kódexben. In: A magyar nyelv rétegződése. Szerk.: Kiss Jenő és Szűts László, Budapest, Akadémiai, 1988.

• Érdy-kódex. In: Iván HORVÁTH, Gabriella H. HUBERT, Zsuzsa FONT, János HERNER, Etelka SZŐNYI, István VADAI, György GÁL, Tamás RUTTNER: Répertoire de la poésie hongroise ancienne, I–II, Paris, Le Nouvel Objet, 1992.

• MADAS Edit: Érdy-kódex. In: Péter László (szerk.): Új magyar irodalmi lexikon I., Budapest, Akadémiai, 1994, 528. o.

• MADAS Edit: Elek-legenda. In: Péter László (szerk.): Új magyar irodalmi lexikon I., Budapest, Akadémiai, 1994, 492. o.

• MADAS Edit: Szent László a középkori magyarországi prédikációirodalomban. In: Neolatin irodalom Európában és Magyarországon, szerk.: JANKOVITS László, KECSKEMÉTI Gábor, Pécs, JPTE, 1996, 63–79. o.

• DIENES Erzsébet: Az Érdy-kódex Szent István-képe. In: Nyíri Antal kilencvenéves. Szerk.: Büky László, Szeged, JATE BTK Magyar Nyelvészeti Tanszék, 1997.

• MADAS Edit: Szent Márton középkori liturgikus kultusza. In: Szent Márton (316–397) emléke. Konferencia halálának 1600. évfordulója alkalmából, Szombathely, 1997. április 22. – Szombathely, Savaria University Press, 1999, 37–53. o.

• DÖMÖTÖR Adrienne: Tendenciák az idéző főmondatok alakulásában a kései ómagyarban és a középmagyar kor elején. In: Magyar Nyelv, 2002. március, 56–77. o.

• TÓTH Miklós István: Szent Szaniszló magyarországi tisztelete és az Érdy-kódex Szent Szaniszló-legendája. In: Plaustrum seculi I. Tanulmányok régi prédikációirodalmunkról. Az ELTE Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén 2003 áprilisában rendezett konferencia szerkesztett anyaga, szerk.: BÁRCZI Ildikó.

• BAKONYI Dóra: Grafémák és fonémák az Érdy-kódexben: e´, ee´, e´´, ee´´. In: Plaustrum seculi I. Tanulmányok régi prédikációirodalmunkról. Az ELTE Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén 2003 áprilisában rendezett konferencia szerkesztett anyaga, szerk.: BÁRCZI Ildikó.

• LUDÁNYI Brigitta: Kétbetűs magánhangzók az Érdy-kódexben. In: Plaustrum seculi I. Tanulmányok régi prédikációirodalmunkról. Az ELTE Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén 2003 áprilisában rendezett konferencia szerkesztett anyaga, szerk.: BÁRCZI Ildikó.

• TÓTH Kinga: Szent Kozma és Damján legendájának forrástörténetéhez. In: Plaustrum seculi I. Tanulmányok régi prédikációirodalmunkról. Az ELTE Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén 2003 áprilisában rendezett konferencia szerkesztett anyaga, szerk.: BÁRCZI Ildikó.

• NEMES Balázs: „Augustus chazaaron erthettyok wrunk Ihusth xpust”. Az Augustus-teológia nyomai a Karthauzi Névtelen karácsony éjjeli prédikációjában. In: Plaustrum seculi I. Tanulmányok régi prédikációirodalmunkról. Az ELTE Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén 2003 áprilisában rendezett konferencia szerkesztett anyaga, szerk.: BÁRCZI Ildikó.

• KURDI Szabolcs: „Szűz Szent Praxedis asszony” életéről – az internetes források tükrében. In: Plaustrum seculi I. Tanulmányok régi prédikációirodalmunkról. Az ELTE Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén 2003 áprilisában rendezett konferencia szerkesztett anyaga, szerk.: BÁRCZI Ildikó.

• MAROSVÖLGYI Gábor: Szent Márton vesszeje. Megjegyzések Szent Márton kultuszának pogány sajátosságaihoz. In: Plaustrum seculi I. Tanulmányok régi prédikációirodalmunkról. Az ELTE Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén 2003 áprilisában rendezett konferencia szerkesztett anyaga, szerk.: BÁRCZI Ildikó.

• KERTÉSZ Ilona: Szent Orbán pápa legendájának két változata az Érdy-kódexben és kapcsolatuk a Legenda Aurea szövegével. In: Plaustrum seculi II. Az ELTE Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén 2004 áprilisában rendezett konferencia szerkesztett anyaga. A kutatást irányította és a kötetet szerk.: BÁRCZI Ildikó.

• LOVAS Borbála: Ádám a kereszt alatt (Az Érdy-kódex keresztlegendájára épülő szimbólumtörténeti elemző tanulmány). In: Plaustrum seculi II. Az ELTE Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén 2004 áprilisában rendezett konferencia szerkesztett anyaga. A kutatást irányította és a kötetet szerk.: BÁRCZI Ildikó.

• ALBRECHT Zsófia: Róma és az Érdy-kódex. In: Plaustrum seculi II. Az ELTE Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén 2004 áprilisában rendezett konferencia szerkesztett anyaga. A kutatást irányította és a kötetet szerk.: BÁRCZI Ildikó.

• BAKONYI Dóra – LUDÁNYI Brigitta: Az Érdy-kódex feltételezett két kezének és a Jordánszky-kódexnek összehasonlító vizsgálata a sorvégi elválasztás alapján. In: Plaustrum seculi II. Az ELTE Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén 2004 áprilisában rendezett konferencia szerkesztett anyaga. A kutatást irányította és a kötetet szerk.: BÁRCZI Ildikó.

• MADAS Edit: Szent László a középkori prédikációirodalomban. In: Mindennemű dolgok változása. Hagyományok, források, távlatok, szerk.: GÁBOR Csilla, Kolozsvár, Korunk Baráti Társaság, 2004. 25–36. o.

• MADAS Edit: Érdy-kódex. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon II. Főszerk.: KÖSZEGHY Péter, Budapest, Balassi, 2004. 387-388. o.

• ÁDÁM Edina – BATA Sarolta: A Karthauzi Névtelen munkamódszere. A Péterpál-napi beszéd és forrásainak összehasonlítása alapján. In: Plaustrum seculi III. Az ELTE Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén 2005. április 16-án rendezett konferencia szerkesztett anyaga, szerk.: BÁRCZI Ildikó.

• ALBRECHT Zsófia: „Verba volant, scripta manent”– Az Érdy-kódex internetes kiadásának paleográfiai bevezetőjéhez. In: Plaustrum seculi III. Az ELTE Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén 2005. április 16-án rendezett konferencia szerkesztett anyaga, szerk.: BÁRCZI Ildikó.

• SKRAPITS Melinda: Megjegyzések a Karthauzi Névtelen kánonjogi hivatkozásaihoz. In: Plaustrum seculi III. Az ELTE Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén 2005. április 16-án rendezett konferencia szerkesztett anyaga, szerk.: BÁRCZI Ildikó.

• HORVÁTH Hajnalka: Merre járhatott a Karthauzi Névtelen Magyarszágon? A földrajzi nevek vizsgálatának néhány tanulsága. In: Plaustrum seculi III. Az ELTE Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén 2005. április 16-án rendezett konferencia szerkesztett anyaga, szerk.: BÁRCZI Ildikó.

• VERES ANNA: Szent Anna alakja a Jakab-féle Ősevangéliumban és három kódexünkben. In: Plaustrum seculi III. Az ELTE Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén 2005. április 16-án rendezett konferencia szerkesztett anyaga, szerk.: BÁRCZI Ildikó.

• SZÉP Eszter Katalin: Újabb ferences sermo-gyűjtemény a Karthauzi Névtelen könyvespolcán. In: Plaustrum seculi IV. Az ELTE BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén 2006. április 22-én rendezett konferencia szerkesztett anyaga, szerk.: BÁRCZI Ildikó.

• BAKONYI Dóra: Keresési lehetőségek az Érdy-kódex internetes szövegkiadásában. In: Plaustrum seculi IV. Az ELTE BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén 2006. április 22-én rendezett konferencia szerkesztett anyaga, szerk.: BÁRCZI Ildikó.

• KŐRÖS Kata: Szent Elek legendájának fordításai kódexirodalmunkban. In: Plaustrum seculi IV. Az ELTE BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén 2006. április 22-én rendezett konferencia szerkesztett anyaga, szerk.: BÁRCZI Ildikó.

• HIRKÓ Judit: „Es na/g”/ zeep lesten ffa leen ew benne” – A lestyánfa motívum problematikája az Érdy-kódexben. In: Plaustrum seculi IV. Az ELTE BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén 2006. április 22-én rendezett konferencia szerkesztett anyaga, szerk.: BÁRCZI Ildikó.

• RAPAVI Dóra: A Karthauzi Névtelen forráshasználatának sajátosságai – A Robertus Caracciolus Szent Ferenc-napi beszédével való összevetés tanulságai. In: Plaustrum seculi V. Az ELTE BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén 2007. április 21-én rendezett konferencia szerkesztett anyaga, szerk.: BÁRCZI Ildikó.

• SZMERKA Dániel: János pap országa – Megjegyzések Szent Tamás apostol legendájának forrásaihoz. In: Plaustrum seculi V. Az ELTE BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén 2007. április 21-én rendezett konferencia szerkesztett anyaga, szerk.: BÁRCZI Ildikó.

• SIMON Gábor: A virág motívuma az Érdy-kódex Szent Márton-sermójában. In: Plaustrum seculi V. Az ELTE BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén 2007. április 21-én rendezett konferencia szerkesztett anyaga, szerk.: BÁRCZI Ildikó.

• BARTÓK Zsófia Ágnes: A Karthauzi Névtelen ház-metaforikájának párhuzamai latin prédikációs segédkönyvekben. In: Plaustrum seculi VI. Az ELTE BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén 2008. április 19-én rendezett konferencia szerkesztett anyaga.

• KONTOR Ildikó: Legendából prédikáció – A Karthauzi Névtelen Szent Bernát napjára írott beszéde a források tükrében. In: Plaustrum seculi VI. Az ELTE BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén 2008. április 19-én rendezett konferencia szerkesztett anyaga.

• HORVÁTH Hajnalka: A Karthauzi Névtelen műveltségének területei közvetlen forráshasználatának tükrében. In: Plaustrum seculi VI. Az ELTE BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén 2008. április 19-én rendezett konferencia szerkesztett anyaga.

• MADAS Edit, VICZIÁN János: Temesvári Pelbárt. In: Diós István (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon, 13., Budapest, Szent István Társulat, 2008. 932–933. o.

• HAADER Lea: Arcképtöredékek ómagyar scriptorokról. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 53–74. o.

• BÁRCZI ILDIKÓ Lehetőségek, nehézségek és eredmények az Érdy-kódex kritikai kiadásának munkálatai során. In: KOROMPAY KLÁRA – TERBE ERIKA – C. VLADÁR ZSUZSA – ZSILINSZKY ÉVA (szerk.): Forráskutatás, forráskiadás, tudománytörténet, Budapest, 2008. április 17–18. Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2009. 19–34. o.

• HAADER Lea: Porträtfragmente altungarischer Schreiber (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 75–78. o.

• VIZKELETY András: Irodalmak útban a pergamen felé. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 79–93. o.

• VIZKELETY András: Literaturen im Entstehungsprozess (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 94–96. o.

• LÁZS Sándor: A Nyulak szigeti domonkos apácák olvasmányainak korszerűsége. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 123–139. o.

• LÁZS Sándor: Die Modernität der Lektüre der Dominikanerinnen auf der Haseninsel (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 140–141. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 199–207. o.

• KERTÉSZ Balázs: Ungarische Sprachdenkmäler in der Széchényi-Nationalbibliothek (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 208–209. o.

• Az Országos Széchényi Könyvtár 2009-es Nyelvemlék-kiállításának tablói – Sermones compilati kutatócsoport: Az Érdy-kódex internetes kritikai szövegkiadása

• MADAS Edit: Temesvári Pelbárt. In: Kőszeghy Péter, Tamás Zsuzsanna (szerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon XI: Középkor, kora újkor: Széchényi-Teuton lovagrend, Budapest, Balassi Kiadó, 2011. 431–432. o.

• KATONA Lajos: Újabb adalékok kódexeink forrásához. Sienai Sz. Katalin élete az Ersekujvári-codexben. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 16. (1906), 191–201. o.

• VARGHA Damján: Speculum humanae salvationis és a magyar codexirodalom. In: Akadémiai Értesítő, 1912.

• TIMÁR Kálmán: Kódexeink legendái és a Catalogus Sanctorum. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 35.(1925.), 3-4. füzet, 241-248. o.

• TIMÁR Kálmán: Adalékok kódexeink forrásaihoz. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 36.(1926.), 1-2. füzet, 42-53. o.; 3. füzet, 169-184. o.; 4. füzet, 264-270. o.

• SZABÓ Flóris: Források kódexeink halál-szövegeihez. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 68(1964), 4-5. 681-690. o.

• CSAPODI Csaba: A „Magyar Codexek” elnevezésű gyűjtemény (K 45), Budapest, 1973. 23–27. o. (bibliográfiával). (MTA Könyvtára Kézirattárának Katalógusai, 5.)

• MADAS Edit: Adalékok az Érsekújvári Kódex sermóihoz. In: Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról. Szerk.: SZELESTEI N. László, Budapest, OSZK, 1989. 203–223. o.

• Érsekújvári-kódex. In: Iván HORVÁTH, Gabriella H. HUBERT, Zsuzsa FONT, János HERNER, Etelka SZŐNYI, István VADAI, György GÁL, Tamás RUTTNER: Répertoire de la poésie hongroise ancienne, I–II, Paris, Le Nouvel Objet, 1992.

• MADAS Edit: Sövényházi Márta. In: Péter László (szerk.): Új magyar irodalmi lexikon III., Budapest, Akadémiai, 1994, 1838–1839. o.

• DEMJÁN Adalbert: A latin és görög igenevek fordításáról régi bibliai szövegeinkben. In: Magyar Nyelvjárások, 41. (2003), 83-92. o. In: Tanulmányok a magyar egyházi nyelv története köréből, szerk.: A. MOLNÁR Ferenc, M. NAGY Ilona, Debrecen, Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék, 2003, 89–101. o.

• ABAFFY Csilla: Magyar nyelvemlékek és másolataik az MTA Könyvtárának Kézirattárában. In: Örökségünk élő múltunk. Gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában, szerk.: FEKETE Gézáné, Budapest, 2001. (A MTAK Közleményei, 112: Új sorozat, 37.), 62–84. o.

• DÖMÖTÖR Adrienne: Tendenciák az idéző főmondatok alakulásában a kései ómagyarban és a középmagyar kor elején. In: Magyar Nyelv, 2002. március, 56–77. o.

• MADAS Edit: Érsekújvári kódex. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon II. Főszerk.: KÖSZEGHY Péter, Budapest, Balassi, 2004. 397. o.

• KORONDI Ágnes: A Liber de modo bene vivendi szerzősége és szövegkörnyezetei a késő középkori magyar nyelvű kolostori kódexirodalom tükrében. In: Erdélyi Múzeum, 67. (2005), 156–164. o.

• WEHLI Tünde: Az Érsekújvári-kódex illusztrációi: Könyvfestés a margitszigeti dominikánák kolostorában 1530 körül. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 159–170. o.

• WEHLI Tünde: Die Illustrationen des Neuhäusler Kodex’ (Érsekújvári Kodex) – Buchmalerei im Dominikanerinnenkloster auf der Margareteninsel um 1530 (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 171–172. o.

• HAADER Lea: Arcképtöredékek ómagyar scriptorokról. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 53–74. o.

• HAADER Lea: Porträtfragmente altungarischer Schreiber (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 75–78. o.

• LÁZS Sándor: A Nyulak szigeti domonkos apácák olvasmányainak korszerűsége. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 123–139. o.

• LÁZS Sándor: Die Modernität der Lektüre der Dominikanerinnen auf der Haseninsel (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 140–141. o.

• ROZSONDAI Marianne: Eredeti kötésben fennmaradt nyelvemlékeink. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 173–196. o.

• ROZSONDAI Marianne: Ungarische Sprachdenkmäler in historischen Einbänden (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 197–198. o.

• TÓTH Péter: Biblia Hebraeorum. (Egy zsidó apokrif töredékei az Érsekújvári-kódexben). In: Irodalomtörténeti Közlemények, CXV. (2011), 6. szám, 659–677. o.

• MADAS Edit: Az Érsekújvári Kódex mint a menekülő apácák hordozható könyvtára és két új forrásazonosítás: műhelytanulmány. In: Boka László, P Vásárhelyi Judit (szerk.): Szöveg, emlék, kép, Budapest, Bibliotheca Nationalis Hungariae, Gondolat Kiadó, (Bibliotheca Scientiae et Artis 2.), 2011. 91–104. o.

• LAUF Judit: Az Érsekújvári kódex és a Makula nélkül való tükör. A középkori magyar passióhagyomány nyomai a 18. századi kegyességi irodalomban. In: Magyar Könyvszemle, (130) 2014. 2- szám, 218–236.

• HORVÁTH Cyrill: Világiak régi magyar imádságos könyvei. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 5. (1895), 257–281. o.

• KATONA Lajos: A Festetics-codex bűnbánati zsoltárai. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 15. (1905), 149–157. o.

• GONDÁN Felicián: A középkori magyar pálos rend és nyelvemlékei (Festetich- és Czech-kódex), Pécs, 1916.

• SZABÓ Flóris: A hóráskönyvek hatása kódexirodalmunkra. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 71. (1967), 163–167. o.

• A Festetics-kódex. [Részlet.] In: MOLNÁR József–SIMON Györgyi: Magyar nyelvemlékek, Budapest, Tankönyvkiadó, 1975, 1976, 1977, 1980, 118–123. o.

• Kódexek a középkori Magyarországon: Kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban, [szerk.: VIZKELETY András], Budapest, [OSZK], 1985. 182. szám.

• HOFFMANN Edith: Régi magyar bibliofilek. Az előszót és az új jegyzeteket írta és a kötetet szerkesztette: WEHLI Tünde, Budapest, MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, 1992. 139–140, 264. o.

• Festetics-kódex. In: Iván HORVÁTH, Gabriella H. HUBERT, Zsuzsa FONT, János HERNER, Etelka SZŐNYI, István VADAI, György GÁL, Tamás RUTTNER: Répertoire de la poésie hongroise ancienne, I–II, Paris, Le Nouvel Objet, 1992.

• MADAS Edit: Festetics-kódex. In: Péter László (szerk.): Új magyar irodalmi lexikon I., Budapest: Akadémiai, 1994, 588–589. o.

• JAKAB László, KISS Antal: A Festetics-kódex ábécérendes adattára, Debrecen, Debreceni Egyetem, 2001. (Számítógépes nyelvtörténeti adattár, 9.)

• Csillag a holló árnyékában. Vitéz János és a humanizmus kezdetei Magyarországon. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2008. március 14 – június 15., szerk.: FÖLDESI Ferenc, Budapest, OSZK, 2008. 18. szám.

• A star in the raven’s shadow. János Vitéz and the beginnings of humanism in Hungary. Exhibition organised by the National Széchényi Library, 14th March – 15th June 2008, curator of the exhib.: Ferenc FÖLDESI, Budapest, National Széchényi Library, 2008.

• KORONDI Ágnes: Anyanyelvűség, szöveghasználat, devóciós gyakorlat. A Salve mundi salutare két szövegváltozata kódexirodalmunkban. In: Plaustrum seculi IV. Az ELTE BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén 2006. április 22-én rendezett konferencia szerkesztett anyaga, szerk.: Bárczi Ildikó.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 199–207. o.

• KERTÉSZ Balázs: Ungarische Sprachdenkmäler in der Széchényi-Nationalbibliothek (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 208–209. o.

• SZÖRÉNYI László: A Festetics-kódex Petrarca-fordításai a költőre vonatkozó újabb kutatások fényében (Vázlat). In. MONOKgraphia. Tanulmányok Monok István 60. születésnapjára, szerk.: NYERGES Judit, VERÓK Attila, ZVARA Edina, Budapest, Szeged, Eger, Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ, Eszterházy Károly Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, 2016, 680–691. o.

• BÁRDOS GY. József: Szent Brigitta tizenöt imádsága codexeinkben, Budapest, 1903.

• MELEGDI [MELICH] János: A GömöryC. egyik írója. In: Magyar Nyelv, 1915. 11., 119–120. o.

• TIMÁR Kálmán: Domonkos-rendi magyar kódexek. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 40. (1930), 3. szám, 265–275. o., 4. szám, 397–409. o., 412. o.

• O. NAGY Gábor: A misztika kódexirodalmunkban, Debrecen, Debreceni Református Kollégium Tanárképző, 1937.

• F. X. HAIMERL: Mittelalterliche Frömmigkeit im Spiegel der Gebetbuchliteratur Süddeutschlands, München, 1952.

• SZABÓ Flóris: A hóráskönyvek hatása kódexirodalmunkra. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 71. (1967), 163–167. o.

• Gömöry-kódex. In: Iván HORVÁTH, Gabriella H. HUBERT, Zsuzsa FONT, János HERNER, Etelka SZŐNYI, István VADAI, György GÁL, Tamás RUTTNER: Répertoire de la poésie hongroise ancienne, I–II, Paris, Le Nouvel Objet, 1992.

• MADAS Edit: Gömöry-kódex. In: Péter László (szerk.): Új magyar irodalmi lexikon I., Budapest, Akadémiai, 1994, 640. o.

• HAADER Lea: Hány kéz írta a Gömöry-kódexet? In: Emlékkönyv B. Lőrinczy Éva hetvenedik születésnapjára. Szerk.: Bánki Judit, Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet, 1996/1997, 45–51. o.

• PAPP Zsuzsánna: A kódex leírása; A kódex másolói; A kódex másolóinak írása és hangjelölése. In: Gömöry-kódex 1516. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet, (Régi magyar kódexek 26. szám), 2001, 8–18., 98–102., 103–129. o.

• HAADER Lea: A kódex története; A kódex tartalma; A kódex szövegegységei táblázatosan latin megfelelőkkel és párhuzamos helyekkel;Megjegyzések a kódex egyes szövegegységeihez. In: Gömöry-kódex 1516. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet, (Régi magyar kódexek 26. szám), 2001, 18–24., 24–37., 38–58., 59–98. o.

• A. MOLNÁR Ferenc: Gondolatok a Gömöry-kódex újabb kiadása kapcsán. In: Magyar Nyelv, 2007. június, 149–163. o.

• A. MOLNÁR Ferenc: Gondolatok a Gömöry-kódex újabb kiadása kapcsán. In: Magyar Nyelv, 2007. szeptember, 270–282. o.

• HAADER Lea: Arcképtöredékek ómagyar scriptorokról. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 53–74. o.

• HAADER Lea: Porträtfragmente altungarischer Schreiber (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 75–78. o.

• LÁZS Sándor: A Nyulak szigeti domonkos apácák olvasmányainak korszerűsége. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 123–139. o.

• LÁZS Sándor: Die Modernität der Lektüre der Dominikanerinnen auf der Haseninsel (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 140–141. o.

• WEHLI Tünde: Az Érsekújvári-kódex illusztrációi: Könyvfestés a margitszigeti dominikánák kolostorában 1530 körül. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 159–170. o.

• WEHLI Tünde: Die Illustrationen des Neuhäusler Kodex’ (Érsekújvári Kodex) – Buchmalerei im Dominikanerinnenkloster auf der Margareteninsel um 1530 (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 171–172. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 199–207. o.

• KERTÉSZ Balázs: Ungarische Sprachdenkmäler in der Széchényi-Nationalbibliothek (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 208–209. o.

• TIMÁR Kálmán: Kódexeink legendái és a Catalogus Sanctorum. In: Irodalomtörténeti Közlemények, XXXV.(1925.), 3-4. füzet, 241-248. o.

• TIMÁR Kálmán: Adalékok kódexeink forrásaihoz. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 36. (1926), 3. füzet, 169–184. o.

• JAKAB László, KISS Antal: A Guary-kódex ábécérendes adattára, Debrecen, KLTE Magyar Nyelvtudományi Tanszék, 1994. (Számítógépes Nyelvtörténeti Adattár, 6.)

• DÖMÖTÖR Adrienne: Tendenciák az idéző főmondatok alakulásában a kései ómagyarban és a középmagyar kor elején. In: Magyar Nyelv, 2002. március, 56–77. o.

• KORONDI Ágnes: A Liber de modo bene vivendi szerzősége és szövegkörnyezetei a késő középkori magyar nyelvű kolostori kódexirodalom tükrében. In: Erdélyi Múzeum, 67. (2005), 156–164. o.

• ROZSONDAI Marianne: Eredeti kötésben fennmaradt nyelvemlékeink. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 173–196. o.

• ROZSONDAI Marianne: Ungarische Sprachdenkmäler in historischen Einbänden (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 197–198. o.

• VARGYAS Lajos: A középkori magyar vers: Néhai való jó Mátyás kerál (szabad ütemű vers?). In: Uő: A magyar vers ritmusa, Budapest, Akadémiai, 1952. 92-135. o.

• Gyöngyösi-kódex. In: Iván HORVÁTH, Gabriella H. HUBERT, Zsuzsa FONT, János HERNER, Etelka SZŐNYI, István VADAI, György GÁL, Tamás RUTTNER: Répertoire de la poésie hongroise ancienne, I–II, Paris, Le Nouvel Objet, 1992.

• DÖMÖTÖR Adrienne: A Gyöngyösi Kódex magyarul író kezei. In: Magyar Nyelv, 98. (2002), 450–461. o.

• LÁZS Sándor: A Gyöngyösi Kódex írói és műveltségük. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 111. (2007), 421–457. o.

Szent László-ének

• SKALA István: A mondseei Szent László-legenda és a Szent Lászlóról való ének. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 43. (1933), 1. füzet 147–148. o.

• HORVÁTH Cyrill: László-versekről. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 46. (1936), 2. füzet 133–150. o.

• VARGYAS Lajos: A legrégibb eredeti magyar vers. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 54. (1950), 3. füzet, 53—59. o.

• VARGYAS Lajos: A középkori magyar vers: László-ének (különböző ritmizálása, ritmus-eredete, a kiindulás kritikája, a magyar és latin változat ritmikai összefüggése). In: Uő: A magyar vers ritmusa, Budapest, Akadémiai, 1952. 103-113. o.

• KARDOS Tibor: Huszita-típusú kantilénáink. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 62. (1953), 1–4 füzet, 81–95. o.

• VARGYAS Lajos: Vita a magyar vers körül. In: Uő: Magyar vers – magyar nyelv, Budapest, Szépirodalmi, 1966. 222—234. o.

• GERÉZDI Rabán: László-ének. In: Uő: A magyar világi líra kezdetei, Budapest, Akadémiai, (Irodalomtörténeti könyvtár), 1962. 140–192. o. In: Uő: Janus Pannoniustól Balassi Bálintig, Budapest, Akadémiai, 1968. 153–164. o.

• VEKERDI József: A Szent László-énekhez. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 76. (1972), 2. füzet, 133–145. o.

• VEKERDI József: Szent László-ének. In: A régi magyar vers, szerk.: KOMLOVSZKI Tibor, Budapest, Akadémiai, 1979, 11–22. o.

• Athleta patriea. Tanulmányok Szent László történetéhez, szerk.: MEZEY László, Budapest, Szent István Társulat, 1980.

• V. KOVÁCS Sándor: A László-ének keleti forrásai. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 87. (1983), 1–3. füzet, 32–40. o.

• HORVÁTH Iván: Szent László-ének: Salve benigne rex Ladislae – Idvezlégy kegyelmes Szent László kerály. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 143–148. o.

• HORVÁTH Iván: Sankt-Ladislaus-Lied. Salve benigne rex Ladislae (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 149–150. o.

Néhai való jó Mátyás király

• GERÉZDI Rabán: Néhai való jó Mátyás király. In: A magyar világi líra kezdetei, Budapest, Akadémiai, (Irodalomtörténeti könyvtár), 1962. 193—212. o.

• SZILÁDY Áron: Temesvári Pelbárt élete és munkái, Budapest, 1880.

• NYILASI Rajmund: Codexeink Mária-legendái, Budapest, 1902.

• TIMÁR Kálmán: Adalékok kódexeink forrásaihoz. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 36. (1926), 3. füzet, 169–184. o.

• Horvát-kódex. In: Iván HORVÁTH, Gabriella H. HUBERT, Zsuzsa FONT, János HERNER, Etelka SZŐNYI, István VADAI, György GÁL, Tamás RUTTNER: Répertoire de la poésie hongroise ancienne, I–II, Paris, Le Nouvel Objet, 1992.

• MADAS Edit: Horvát-kódex. In: Péter László (szerk.): Új magyar irodalmi lexikon II., Budapest, Akadémiai, 1994. 829. o.

• M NAGY Ilona: A magyar kolostori irodalom koordinált szópárjainak hátteréhez. In: Tanulmányok a magyar egyházi nyelv története köréből, szerk.: A. MOLNÁR Ferenc, M. NAGY Ilona, Debrecen, Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék, 2003, 169–183. o.

• M. NAGY Ilona: Változatosság és kéttagúság kapcsolata a kódexirodalomban. In: Magyar Nyelvjárások, 41. (2003), 445–451. o. In: Tanulmányok a magyar egyházi nyelv története köréből, szerk.: A. MOLNÁR Ferenc, M. NAGY Ilona, Debrecen, Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék, 2003, 185–193. o.

• MADAS Edit: Horvát-kódex. In: Kőszeghy Péter, Tamás Zsuzsanna (szerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon IV. Középkor és kora újkor: Halételek – Jordán, Budapest, Balassi Kiadó, 2005, 178–179. o.

• MADAS Edit, VICZIÁN János: Temesvári Pelbárt. In: Diós István (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon, 13., Budapest, Szent István Társulat, 2008. 932–933. o.

• HAADER Lea: Arcképtöredékek ómagyar scriptorokról. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 53–74. o.

• HAADER Lea: Porträtfragmente altungarischer Schreiber (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 75–78. o.

• ROZSONDAI Marianne: Eredeti kötésben fennmaradt nyelvemlékeink. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 173–196. o.

• ROZSONDAI Marianne: Ungarische Sprachdenkmäler in historischen Einbänden (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 197–198. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 199–207. o.

• KERTÉSZ Balázs: Ungarische Sprachdenkmäler in der Széchényi-Nationalbibliothek (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 208–209. o.

• MADAS Edit: Temesvári Pelbárt. In: Kőszeghy Péter, Tamás Zsuzsanna (szerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon XI: Középkor, kora újkor: Széchényi-Teuton lovagrend, Budapest, Balassi Kiadó, 2011. 431–432. o.

• BOROS Katalin: Mária-elnevezések a Horvát-kódexben. In. Nyelv, lelkiség és regionalitás a közép- és kora újkorban. Előadások a VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson, Kolozsvár, 2011. augusztus 22-27. Szerk. Gábor Csilla [et al.], Kolozsvár, Egyetemi Műhely Kiadó, Bolyai Társaság, 2013. (A VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus kiadványai), 15–28.

• VOLF György: Bátori László és a Jordánszky-codex bibliafordítása. Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből VII. kötet. X. sz., Budapest, 1879.

• VEINSTEIN-HEVESS Kornél: A Jordánszky és Érdy codex. In: Magyar Nyelvőr, 23. (1894), 6. közl., 24. (1895), 569–571. o.

• SUHAJDA Lajos: Az Érdy- és Jordánszky-kódex kétbetűs magánhangzói. In: Nyelvtudományi Közlemények, 31. (1901), 85–108., 202–224. o.

• KATONA Lajos: Az Érdy-kódex egy helyéhez. In: Magyar Nyelv, 4. (1908), 465−466. o.

• TIMÁR Kálmán: Kódexeink legendái és a Catalogus Sanctorum. In: Irodalomtörténeti Közlemények, XXXV.(1925.), 3-4. füzet, 241-248. o.

• BERKOVITS Ilona: A kódexfestészet emlékei a Főszékesegyházi Könyvtárban. In: Esztergom műemlékei, I, összeáll. GENTHON István, Budapest, 1948, 308−310. o. (Magyarország műemléki topográfiája, I.)

• KÁROLY Sándor: A Jordánszky-kódex viszonya más bibliafordításokhoz. In: Nyelvtudományi Közlemények, 57−58. (1955−1956), 260−268. o.

• MEZEY László: A „Báthory-biblia” körül. In: Az MTA I. Osztályának Közleményei, 8. (1956), 191−221. o.

• DEMJÁN Adalbert: A latin és görög igenevek fordításáról régi bibliai szövegeinkben. In: Magyar Nyelvjárások, 41. (2003), 83-92. o. In: Tanulmányok a magyar egyházi nyelv története köréből, szerk.: A. MOLNÁR Ferenc, M. NAGY Ilona, Debrecen, Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék, 2003, 89–101. o.

• M. NAGY Ilona: A Jordánszky-kódex fordítástechnikai sajátságai. In: Magyar Nyelv, 77. (1981), 41−48. o. Uő: Jordánszky-kódex fordítástechnikai sajátságairól. In: Tanulmányok a magyar egyházi nyelv története köréből, szerk.: A. MOLNÁR Ferenc, M. NAGY Ilona, Debrecen, Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék, 2003, 103–114. o.

• M. Nagy Ilona: A Jordánszky-kódex.  Helikon Kiadó, Budapest, 1984. 1. darab: színes fakszimile. Gondozta Szántó Tibot. 2. darab: a kódex szövegének olvasata. Gondozta Lázs Sándor.  240 1. - F 2 melléklet. In: Magyar Nyelv, LXXXIII (1987), 117–119. o.

• M. NAGY Ilona: A magyar kolostori irodalom koordinált szópárjainak hátteréhez. In: Tanulmányok a magyar egyházi nyelv története köréből, szerk.: A. MOLNÁR Ferenc, M. NAGY Ilona, Debrecen, Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék, 2003, 169–183. o.

• DIENES Erzsébet: A Jordánszky-kódex eredetéről (Az Érdy- és a Jordánszky-kódex kapcsolatáról). In: Magyar Nyelv, 77. (1981), 315−319. o., 78. (1982), 440−453. o. Uő: Az Érdy Kódex és a Jordánszky Kódex kéziratai összehasonlításának tanulságaiból. In: Emlékezés Mészöly Gedeonra, írta: BENKŐ Loránd et al., Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1981. 61–65. o. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai.)

• LÁZS Sándor: Utószó és szómagyarázatok a Jordánszky-kódex olvasatához. In: A Jordánszky-kódex. Magyar nyelvű bibliafordítás a XVI. század elejéről: 1516–1519, szöveggondozás, olvasat: LÁZS Sándor, Budapest, Helikon, 1984.

• CSAPODI Csaba: A Jordánszky-kódex. [Kísérőtanulmány a hasonmás kötet mellékleteként. ] In: A Jordánszky-kódex. Magyar nyelvű bibliafordítás a XVI. század elejéről: 1516–1519, szöveggondozás, olvasat: LÁZS Sándor, Budapest, Helikon, 1984. 3. kötet

• ÁCS Pál−ROZSONDAI Marianne: A Jordánszky-kódex. In: Pannonia regia. Művészet a Dunántúlon 1000–1541. Magyar Nemzeti Galéria, 1994. október – 1995. február. In: Kunst und Architektur in Pannonien 1000–1541. Ungarische Nationalgalerie, Oktober 1994 – Februar 1995, szerk.: MIKÓ Árpád, TAKÁCS Imre, Budapest, [MNG], 1994. kat. sz. IX–16. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

• ÁCS Pál: A Jordánszky-kódex. In: Jankovich Miklós (1772–1846) gyűjteményei. Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, 2002. november 28. – 2003. február 16., szerk., a kiállítást rend.: MIKÓ Árpád, Budapest, MNG, Pannon GSM, 2002. kat. sz. 225. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

• DÖMÖTÖR Adrienne: Tendenciák az idéző főmondatok alakulásában a kései ómagyarban és a középmagyar kor elején. In: Magyar Nyelv, 2002. március, 56–77. o.

• M NAGY Ilona: A magyar kolostori irodalom koordinált szópárjainak hátteréhez. In: Tanulmányok a magyar egyházi nyelv története köréből, szerk.: A. MOLNÁR Ferenc, M. NAGY Ilona, Debrecen, Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék, 2003, 169–183. o.

• BAKONYI Dóra – LUDÁNYI Brigitta: Az Érdy-kódex feltételezett két kezének és a Jordánszky-kódexnek összehasonlító vizsgálata a sorvégi elválasztás alapján. In: Plaustrum seculi II. Az ELTE Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén 2004 áprilisában rendezett konferencia szerkesztett anyaga. A kutatást irányította és a kötetet szerk.: BÁRCZI Ildikó.

• MADAS Edit: Jordánszky-kódex. In: Kőszeghy Péter, Tamás Zsuzsanna (szerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon V. Középkor és kora újkor: Jordánszky-kódex – kolostorépítészet, Budapest, Balassi, 2006, 7. o.

• Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon, 16–17. század. Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2008. március 28. – 2008. július 27., szerk.: MIKÓ Árpád és VERŐ Mária, Budapest, MNG, 2008., kat. sz. III–5.

• HAADER Lea: Arcképtöredékek ómagyar scriptorokról. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 53–74. o.

• HAADER Lea: Porträtfragmente altungarischer Schreiber (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 75–78. o.

• WEHLI Tünde: Az Érsekújvári-kódex illusztrációi: Könyvfestés a margitszigeti dominikánák kolostorában 1530 körül. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 159–170. o.

• WEHLI Tünde: Die Illustrationen des Neuhäusler Kodex’ (Érsekújvári Kodex) – Buchmalerei im Dominikanerinnenkloster auf der Margareteninsel um 1530 (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 171–172. o.

• ROZSONDAI Marianne: Eredeti kötésben fennmaradt nyelvemlékeink. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 173–196. o.

• ROZSONDAI Marianne: Ungarische Sprachdenkmäler in historischen Einbänden (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 197–198. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 199–207. o.

• KERTÉSZ Balázs: Ungarische Sprachdenkmäler in der Széchényi-Nationalbibliothek (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 208–209. o.

Ismertető és képek:

• Jordánszky-kódex: Wikipédia.

• A Jordánszky-kódex 40. lapja: Wikipédia.

• A kódex az esztergomi Szent Adalbert Központban, a Liber Librorum kiállításon: Wikipédia.

• JANKOVICH Miklós: Biblia’ tudniillik a’ Szentirás’ különb és eredeti magyar fordításainak öt példái. In: Egyházi Folyóírás, (1834), 4. füzet, 89–100. o.

• CSONTOSI János: A Jordánszky-codex győri töredéke. In: Magyar Könyvszemle, 5. (1880), 136–156. o.

• Pannonia regia. Művészet a Dunántúlon 1000–1541. Magyar Nemzeti Galéria, 1994 október–1995 február. In: Kunst und Architektur in Pannonien 1000-1541 – Ungarische Nationalgalerie, Oktober 1994 - Februar 1995, szerk.: MIKÓ Árpád, TAKÁCS Imre, a kiállítást rend.: MIKÓ Árpád, TAKÁCS Imre, TÓTH Sándor, Budapest, [MNG], (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai), 1994. IX–15. szám (ÁCS Pál–ROZSONDAI Marianne).

• Jankovich Miklós (1772–1846) gyűjteményei. Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, 2002. november 28–2003. február 16. [Katalógus], szerk., a kiállítást rend.: MIKÓ Árpád, Budapest, MNG, Pannon GSM, (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai), 2002. 225. szám (ÁCS Pál).

• H. BOTTYÁNFY Éva: A mozgást kifejező igék szinonimikája korai bibliafordításainkban. In: Magyar Nyelv, 2003. szeptember, 375–380. o.

• SZARVAS Gábor: A Ferencz legenda. In: Magyar Nyelvőr, 1. (1872), 215., 322. o.

• ZÁVODNIK Mihály: Az Ehrenfeld codex nyelvi sajátságai, Az Egri katolikus főgimnázium értesítője, 1887–1888.

• SIMONYI Zsigmond: A magyar szótők. In: Nyelvtudományi Értekezések, 14. kötet, 7. szám, 1888., 18. o.

• ZOLNAI Gyula: A legrégibb magyar könyv. Az Ehrenfeld-Codex. In: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig, Budapest, MTA, 1894. 92–111. o. Utánnyomás: Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1970.

• SIMONYI Zsigmond: A Königsbergi Töredék. In: Uő: A magyar nyelv, Budapest, MTA, 1889,[S.l.], [S.n,], 1905, 119–120. o.

• FISCHER Izidor: Az Ehrenfeld-kódex nyelvjárása, Budapest, 1902.

• KATONA Lajos: Az Ehrenfeld és Domonkos Codex forrásai. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 13. (1903), 59–75. o.

• KASTNER Jenő: A Jókai-kódex és az obszervans kódexirodalom. In: Egyetemes Philologiai Közlöny, 56. (1932) 203–211, 57. (1933), 58–66. o.

• KLANICZAY Tibor: A Ferenc-legenda. In: A magyar irodalom története 1600-ig. Szerk.: KLANICZAY Tibor, Budapest, Akadémiai, 1964, 119–120. o. (A magyar irodalom története, 1.)

• MOLNÁR József–SIMON Györgyi: A Jókai-kódex (1450 körül.) In: Magyar nyelvemlékek, Budapest, Tankönyvkiadó, 1975, 1976, 1977, 1980, 67–71. o.

• JAKAB László – KISS Antal: A Jókai-kódex ábécérendes adattára, Debrecen, KLTE Magyar Nyelvtudományi Tanszék, 1978. (Számítógépes nyelvtörténeti adattár l.)

• JAKAB László – KISS Antal: A Jókai-kódex szókincsének szófaji megoszlása, Debrecen, KLTE Magyar Nyelvtudományi Tanszék, 1980. (Számítógépes nyelvtörténeti adattár 2.)

• ACÉL Zsuzsanna: A Jókai-kódex gondolati rendszeréről. In: Irodalomtörténet, LXIII. évfolyam (Új folyam XIII.), 1981. 4. szám, 865-881.

• Kódexek a középkori Magyarországon: Kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban, [szerk.: VIZKELETY András], Budapest, [OSZK], 1985. 116. szám.

• MADAS Edit: Jókai-kódex. In: Péter László (szerk.): Új magyar irodalmi lexikon II., Budapest, Akadémiai, 1994, 911. o.

• SZÖRÉNYI László: A Jókai-kódex kérdése a Szent Ferenc legendára vonatkozó újabb kutatások fényében. In: Tarnai Andor-emlékkönyv, szerk.: KECSKEMÉTI Gábor, Budapest, Universitas, 1996, 273–281. o. (Historia Litteraria, 2.)

• Ralf-Peter RITTER: Az Ehrenfeld-Kódex latin megfelelőjéhez. In: A magyar művelődés és a kereszténység, I–III, szerk.: JANKOVICS József, MONOK István, NYERGES Judit, Budapest, Szeged, 1998, II., 507–516. o.</p>

• JAKAB László: A Jókai-kódex mint nyelvi emlék szótárszerű feldolgozásban, Debrecen, Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék, 2002. (Számítógépes nyelvtörténeti adattár 10.)

• DÖMÖTÖR Adrienne: Tendenciák az idéző főmondatok alakulásában a kései ómagyarban és a középmagyar kor elején. In: Magyar Nyelv, 2002. március, 56–77. o.

• SEBESTYÉN Árpád: A névutók állománya és rendszere a Jókai-kódexben, szerk.: JAKAB László, Debrecen, Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék, 2002. (Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének kiadványai, 80.)

• D. MÁTAI Mária: Sebestyén Árpád: A névutók állománya és rendszere a Jókai-kódexben (1372u.). In: Magyar Nyelv, 2003. december, 484–488. o.

• MÁTAI Mária: Jakab László, A Jókai-kódex mint nyelvi emlék szótárszerű fel-dolgozásban. In: Magyar Nyelv, 2004. március, 110–114. o.

• A. MOLNÁR Ferenc: A Jókai-kódex egy szerkezete és az ÓMS. vylagumtul szava. In: Magyar Nyelv, 2005. június, 219–220. o.

• MADAS Edit: Jókai-kódex. In: Kőszeghy Péter, Tamás Zsuzsanna (szerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon IV. Középkor és kora újkor: Halételek – Jordán, Budapest, Balassi, 2005, 487–488. o.

• KOROMPAY Klára: A középkori magyar nyelv évszázadai. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 33–49. o.

• KOROMPAY Klára: Die Jahrhunderte der mittelalterlichen ungArischen Sprache (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 50–51. o.

• VIZKELETY András: Irodalmak útban a pergamen felé. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 79–93. o.

• VIZKELETY András: Literaturen im Entstehungsprozess (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 94–96. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 199–207. o.

• KERTÉSZ Balázs: Ungarische Sprachdenkmäler in der Széchényi-Nationalbibliothek (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 208–209. o.

• HORVÁTH Cyrill: Pelbárt és kódexeink. In: Budapesti Szemle, (1891), 65. szám, 382–400. o.; 66. szám, 21–43. o.

• ILLÉS Gyula: Szent Elek legendáink és az Elek legenda forrásai, Budapest, 1913.

• HATVANI János: A Kazinczy-kódex nyelvjárása a Tihanyi-kódexszel való egyezései alapján, Budapest, Magyar Nyelvőr, 1914. (Nyelvészeti Füzetek, 72.)

• TIMÁR Kálmán: Kódexeink legendái és a Catalogus Sanctorum. In: Irodalomtörténeti Közlemények, XXXV.(1925.), 3-4. füzet, 241-248. o.

• TARNAI Andor: „A magyar nyelvet írni kezdik”. Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon, Budapest, Akadémiai, 1984.

• A magyar középkor irodalma, szerk. V. KOVÁCS Sándor, Budapest, Szépirodalmi, 1984.

• Kazinczy-kódex. In: Iván HORVÁTH, Gabriella H. HUBERT, Zsuzsa FONT, János HERNER, Etelka SZŐNYI, István VADAI, György GÁL, Tamás RUTTNER: Répertoire de la poésie hongroise ancienne, I–II, Paris, Le Nouvel Objet, 1992.

• MADAS Edit: Kazinczy-kódex. In: Péter László (szerk.): Új magyar irodalmi lexikon II., Budapest, Akadémiai, 1994, 995. o.

• KOVÁCS Zsuzsa: F. Fráter munkái: a Kazinczy-kódex és a Tihanyi-kódex. In: Magyar Nyelv, 2002. szeptember, 364–380. o.

• VERES Anna: Szent Anna alakja a Jakab-féle Ősevangéliumban és három kódexünkben. In: Plaustrum seculi III. Az ELTE Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén 2005. április 16-án rendezett konferencia szerkesztett anyaga, szerk.: BÁRCZI Ildikó.

• KŐRÖS Kata: Szent Elek legendájának fordításai kódexirodalmunkban. In: Plaustrum seculi IV. Az ELTE BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén 2006. április 22-én rendezett konferencia szerkesztett anyaga, szerk.: Bárczi Ildikó.

• MADAS Edit: Kazinczy-kódex. In: Kőszeghy Péter, Tamás Zsuzsanna (szerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon V: Középkor és kora újkor: Jordánszky-kódex – kolostorépítészet, Budapest, Balassi, 2006, 258–259. o.

• MADAS Edit, VICZIÁN János: Temesvári Pelbárt. In: Diós István (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon, 13., Budapest, Szent István Társulat, 2008. 932–933. o.

• KOROMPAY Klára: A középkori magyar nyelv évszázadai. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 33–49. o.

• KOROMPAY Klára: Die Jahrhunderte der mittelalterlichen ungArischen Sprache (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 50–51. o.

• HAADER Lea: Arcképtöredékek ómagyar scriptorokról. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 53–74. o.

• HAADER Lea: Porträtfragmente altungarischer Schreiber (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 75–78. o.

• A. MOLNÁR Ferenc: Luther Márton Kis kátéjának Tízparancsolat-szövege a Kazinczy-kódexben. In: Evangélikus Élet, 2009. június 21. (74. évfolyam 25. sz.), 10. o.

• KARDOS J. CZELESZTIN: A Keszthelyi Kodex alaktana és mondattana, Esztergom, Laiszky Ny., 1896.

• BOROS Alán: Zsoltárfordítás a kódexek korában, Budapest, 1903.

• KOVÁCSY Jenő: A Kulcsár- és a Keszthelyi-kódex szótana. Nyelvtörténeti tanulmány, Brassó, Herz Ny., 1912.

• GÁBRIEL Asztrik: Breviárium-típusú kódexek. Függelékül a Lányi-kódex latin szövege. In: Emlékkönyv Szent Norbert halálának 800 éves jubileumára, Budapest, s. n., 1934. (Különlenyomatként is megjelent.)

• TIMÁR Kálmán: Dunántúli magyar kódexek sorsa, Pécs, 1936. (Pannónia Könyvtár, 29.)

• SZABÓ Flóris: A hóráskönyvek hatása kódexirodalmunkra. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 71. (1967), 163–167. o.

• Keszthelyi-kódex. In: Iván HORVÁTH, Gabriella H. HUBERT, Zsuzsa FONT, János HERNER, Etelka SZŐNYI, István VADAI, György GÁL, Tamás RUTTNER: Répertoire de la poésie hongroise ancienne, I–II, Paris, Le Nouvel Objet, 1992.

• MADAS Edit: Keszthelyi kódex. In: Péter László (szerk.): Új magyar irodalmi lexikon II., Budapest, Akadémiai, 1994, 1028. o.

• Bevezetés. In: Kulcsár-kódex 1539. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata. Közzéteszi, a bevezetést és a jegyzeteket írta: HAADER Lea, PAPP Zsuzsanna, Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézete, 1999. (Régi Magyar Kódexek 23.)

• DÖMÖTÖR Adrienne: Tendenciák az idéző főmondatok alakulásában a kései ómagyarban és a középmagyar kor elején. In: Magyar Nyelv, 2002. március, 56–77. o.

• H. BOTTYÁNFY Éva: A mozgást kifejező igék szinonimikája korai bibliafordításainkban. In: Magyar Nyelv, 2003. szeptember, 375–380. o.

• M NAGY Ilona: Latin bibliai szinonimavariációk magyar recepciója (örül, vigad; örül, örvend). In: Tanulmányok a magyar egyházi nyelv története köréből, szerk.: A. MOLNÁR Ferenc, M. NAGY Ilona, Debrecen, Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék, 2003, 149–168. o.

• M NAGY Ilona: A magyar kolostori irodalom koordinált szópárjainak hátteréhez. In: Tanulmányok a magyar egyházi nyelv története köréből, szerk.: A. MOLNÁR Ferenc, M. NAGY Ilona, Debrecen, Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék, 2003, 169–183. o.

• MADAS Edit: Keszthelyi Kódex. In: Kőszeghy Péter, Tamás Zsuzsanna (szerk.):Magyar Művelődéstörténeti Lexikon V: Középkor és kora újkor: Jordánszky-kódex – kolostorépítészet, Budapest, Balassi, 2006, 378. o.

• HAADER Lea: Arcképtöredékek ómagyar scriptorokról. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 53–74. o.

• HAADER Lea: Porträtfragmente altungarischer Schreiber (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 75–78. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 199–207. o.

• KERTÉSZ Balázs: Ungarische Sprachdenkmäler in der Széchényi-Nationalbibliothek (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 208–209. o.

• Könyvkiállítási emlék, bev.: RÁTH György, Budapest, Országos Magyar Iparművészeti Muzeum, 1882. 85. szám.

• TIMÁR Kálmán: Kódexeink legendái és a Catalogus Sanctorum. In: Irodalomtörténeti Közlemények, XXXV.(1925.), 3-4. füzet, 241-248. o.

• LÁZS Sándor: A Cornides-kódex körül. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 85. (1981), 671–683. o.

• LISZKA Gábor: Könyvecse az szent apostoloknak méltóságokról. (szemle). In: Magyar Nyelv, 1987. 3. szám 382–383. o.

• CSAPODI Csaba, CSAPODINÉ GÁRDONYI Klára: Bibliotheca Hungarica: Kódexek és nyomtatott könyvek Magyarországon 1526 előtt, Budapest, I, 1988, II, 1993, III, 1994 (A MTAK Közleményei, Új Sorozat, 23., 31., 33.). 470. szám.

• Könyvecse az Szent Apostoloknak méltóságokról. In: Iván HORVÁTH, Gabriella H. HUBERT, Zsuzsa FONT, János HERNER, Etelka SZŐNYI, István VADAI, György GÁL, Tamás RUTTNER: Répertoire de la poésie hongroise ancienne, I–II, Paris, Le Nouvel Objet, 1992.

• TÓTH Péter: Az apostolok vetélkedése: Egy kódexünk forrásaihoz. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 105. (2001), 657–669. o.

• MADAS Edit: Könyvecse az szent apostoloknak méltóságokról. In: Kőszeghy Péter, Tamás Zsuzsanna (szerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon VI. Középkor és kora újkor: Kolostorhálózat – Lestyán, Budapest, Balassi, 2006, 134. o.

• TÓTH Péter: „Némely alázatos doktor Szíz Mária képében”. 1506: Drámai szövegeink a középkorban. In: A magyar irodalom történetei, főszerk.: SZEGEDY-MASZÁK Mihály, 1. kötet. A kezdetektől 1800-ig, szerk.: JANKOVITS László, ORLOVSZKY Géza, Budapest, Gondolat, 2007. 190. o. In: Villanyspenót (Neospenót)

• BÁRCZI Ildikó: Ars compilandi, Budapest, Universitas, 2008. 131–139. o.

• LÁZS Sándor: A Könyvecse néhány forrása és a kódex szövegének kora. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 112. (2008), 306–318. o.

• Mátyás király. Magyarország a reneszánsz hajnalán: Kiállítás az ELTE Egyetemi Könyvtárban, bev.: MADAS Edit, szerk.: BIBOR Máté János, Budapest, ELTE EK, 2008. (Kiállítások az ELTE Egyetemi Könyvtárban, 2.). 71. szám.

• KOROMPAY Klára: A középkori magyar nyelv évszázadai. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 33–49. o.

• KOROMPAY Klára: Die Jahrhunderte der mittelalterlichen ungArischen Sprache (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 50–51. o.

• LÁZS Sándor: A Nyulak szigeti domonkos apácák olvasmányainak korszerűsége. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 123–139. o.

• LÁZS Sándor: Die Modernität der Lektüre der Dominikanerinnen auf der Haseninsel (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 140–141. o.

• MADAS Edit: Krisztina-legenda. In: Kőszeghy Péter, Tamás Zsuzsanna (szerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon: Középkor és kora újkor. VI. Kolostorhálózat – Lestyán, Budapest, Balassi Kiadó, 2006. 318–320. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 199–207. o.

• KERTÉSZ Balázs: Ungarische Sprachdenkmäler in der Széchényi-Nationalbibliothek (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 208–209. o.

• BÁRDOS GY. József: Szent Brigitta tizenöt imádsága codexeinkben, Budapest, 1903.

• TIMÁR Kálmán: Domonkos-rendi magyar kódexek. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 40. (1930), 265–268. o.

• MADAS Edit: Kriza-kódex. In: Kőszeghy Péter, Tamás Zsuzsanna (szerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon: Középkor és kora újkor. VI. Kolostorhálózat – Lestyán, Budapest, Balassi Kiadó, 2006. 320. o.

• HAADER Lea: Arcképtöredékek ómagyar scriptorokról. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 53–74. o.

• HAADER Lea: Porträtfragmente altungarischer Schreiber (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 75–78. o.

• WEHLI Tünde: Az Érsekújvári-kódex illusztrációi: Könyvfestés a margitszigeti dominikánák kolostorában 1530 körül. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 159–170. o.

• WEHLI Tünde: Die Illustrationen des Neuhäusler Kodex’ (Érsekújvári Kodex) – Buchmalerei im Dominikanerinnenkloster auf der Margareteninsel um 1530 (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 171–172. o.

• KOVÁCSY Jenő: A Kulcsár- és a Keszthelyi-kódex szótana. Nyelvtörténeti tanulmány, Brassó, Herz Ny., 1912.

• MADAS Edit: Kulcsár-kódex. In: Péter László (szerk.): Új magyar irodalmi lexikon II., Budapest, Akadémiai, 1994, 1161. o.

• HAADER Lea, PAPP Zsuzsanna: Bevezetés; A kódex leírása; A kódex története; A kódex tartalma és összefüggése egyéb magyar kódexekkel; A kódex párhuzamos helyei más magyar kódexekben; A kódex hangjelölése; A kódex nyelvjárása. In: „Kulcsár-kódex: 1539. Közzéteszi: HAADER Lea és PAPP Zsuzsanna, Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet, (Régi Magyar Kódexek, 23.), 1999., 7–50. o.

• MADAS Edit: Kulcsár-kódex. In: Kőszeghy Péter, Tamás Zsuzsanna (szerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon: Középkor és kora újkor. VI. Kolostorhálózat – Lestyán, Budapest, Balassi Kiadó, 2006. 327. o.

• HAADER Lea: Arcképtöredékek ómagyar scriptorokról. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 53–74. o.

• HAADER Lea: Porträtfragmente altungarischer Schreiber (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 75–78. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 199–207. o.

• KERTÉSZ Balázs: Ungarische Sprachdenkmäler in der Széchényi-Nationalbibliothek (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 208–209. o.

• GÁBRIEL Asztrik: Breviárum-típusú kódexek Függelékül a Lányi-kódex latin szövege. In: Emlékkönyv Szent Norbert halálának 800 éves jubileumára, Gödöllő, s. n., 1934, 136–139, 158–176. o. (Különlenyomatként is megjelent.)

• GÁBRIEL Asztrik: A premontrei kódexirodalom. In: Új Magyar Múzeum, Kassa, 1944, 129–147. o.

• CSAPODI Csaba: A „Magyar Codexek” elnevezésű gyűjtemény (K 31–K 114), Budapest, 1973. 20–23. o. (bibliográfiával). (Az MTA Könyvtára Kézirattárának Katalógusai, 5.)

• BÁLINT Sándor: Szeged reneszánszkori műveltsége, Budapest, Akadémiai, 1975, 58–63. o. (Humanizmus és reformáció, 5).

• MADAS Edit: Lányi-kódex. In: Kőszeghy Péter, Tamás Zsuzsanna (szerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon: Középkor és kora újkor. VI. k. Kolostorhálózat – Lestyán, Budapest, Balassi Kiadó, 2006. 397. o.

• LÁZS Sándor: A Nyulak szigeti domonkos apácák olvasmányainak korszerűsége. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 123–139. o.

• LÁZS Sándor: Die Modernität der Lektüre der Dominikanerinnen auf der Haseninsel (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 140–141. o.

• ROZSONDAI Marianne: Eredeti kötésben fennmaradt nyelvemlékeink. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 173–196. o.

• ROZSONDAI Marianne: Ungarische Sprachdenkmäler in historischen Einbänden (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 197–198. o.

• HORVÁTH Cyrill: Codexirodalmunk példái s a példák könyve. In: Bajai Főgimnáziumi Értesítő, 1892.

• KATONA Lajos: Temesvári Pelbárt példái, 1902.

• VARGHA Damján: Kódexeink legendái és a Catalogus Sanctorum, 1923.

• TIMÁR Kálmán: Kódexeink legendái és a Catalogus Sanctorum. In: Irodalomtörténeti Közlemények, XXXV.(1925.), 3-4. füzet, 241-248. o.

• VARGHA Damján: Szent Ferenc és fiai a magyar kódexirodalomban. In: Szent Ferenc nyomdokain, 1926.

• TIMÁR Kálmán: Magyar kódexcsaládok. In: Irodalomtörténeti Közlemények 37. (1927), 60–67. o., 210–224. o.

• MADAS Edit, VICZIÁN János: Temesvári Pelbárt. In: Diós István (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon, 13., Budapest, Szent István Társulat, 2008. 932–933. o.

• ROZSONDAI Marianne: Eredeti kötésben fennmaradt nyelvemlékeink. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 173–196. o.

• ROZSONDAI Marianne: Ungarische Sprachdenkmäler in historischen Einbänden (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 197–198. o.

• MADAS Edit: Lázár Zelma-kódex. In: Kőszeghy Péter, Tamás Zsuzsanna (szerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon: Középkor és kora újkor. VI. k. Kolostorhálózat – Lestyán, Budapest, Balassi Kiadó, 2006. 465–466. o.

• MADAS Edit: Temesvári Pelbárt. In: Kőszeghy Péter, Tamás Zsuzsanna (szerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon: Középkor, kora újkor. XI. k. Széchényi-Teuton lovagrend, Budapest, Balassi Kiadó, 2011. 431–432. o.

• HORVÁTH Cyrill: Egy ismeretlen magyar codex nyomai. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 1. (1891), 363–72. o.

• HORVÁTH Cyrill: Codex-tanulmányok, I, Bod-codex, Lobkowitz-codex. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 4. (1894), 60–80. o.

• GÁSPÁR E. Leó: A Lobkowitz codex nyelvi ismertetése, Budapest, 1896.

• KATONA Lajos: Újabb adalékok kódexeink forrásához. Sienai Sz. Katalin élete az Ersekujvári-codexben. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 16. (1906), 191–201. o.

• PATAKY Erzsébet: Az í-ző kódexek nyelvéről, Szeged, 1912.

• HOLIK Flóris: Adalékok codexeink forrásaihoz. I. A Bod- és a Lobkowitz-codex forrásaihoz. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 32. (1922), 121–130. o.

• Lobkowitz-kódex. In: Iván HORVÁTH, Gabriella H. HUBERT, Zsuzsa FONT, János HERNER, Etelka SZŐNYI, István VADAI, György GÁL, Tamás RUTTNER: Répertoire de la poésie hongroise ancienne, I–II, Paris, Le Nouvel Objet, 1992.

• DÖMÖTÖR Adrienne: Tendenciák az idéző főmondatok alakulásában a kései ómagyarban és a középmagyar kor elején. In: Magyar Nyelv, 2002. március, 56–77. o.

• KŐRÖS Kata: Szent Elek legendájának fordításai kódexirodalmunkban. In: Plaustrum seculi IV. Az ELTE BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén 2006. április 22-én rendezett konferencia szerkesztett anyaga, szerk.: Bárczi Ildikó.

• MADAS Edit: Katalin-legenda. In: Kőszeghy Péter, Tamás Zsuzsanna (szerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon V. Középkor és kora újkor: Jordánszky-kódex – kolostorépítészet, Budapest, Balassi, 2006, 172. o.

• M. NAGY Ilona: Az élet és a legenda a Margit-legendában. In. 101 írás Pusztai Ferenc tiszteletére. Szerk.: Mártonfi Attila, Papp Kornélia, Slíz Mariann, Budapest, Argumentum, 2006, 48–52. o.

• PRAY György: Vita S. Elisabethae viduae nec non B. Margitae Virginis, Nagyszombat, 1770.

• VOLF György: A Margit-legenda írója és kora. In: Egyetemes Philologiai Közlöny, 5. (1881), 97–110., 192–206. o.

• NÉMETHY Lajos, FRAKNÓI Vilmos: Adatok Árpádházi Boldog Margit történetéhez, 1885.

• WERTNER Mór: A Margit-legenda genealógiai és földrajzi adatai. In: Turul, XXI. (1903), 1. szám, 33–38. o.

• BARTAL Béla: A Margit-legenda genealógiai és földrajzi adataihoz. In: Turul, XXI. (1903), 2. szám, 90–91. o.

• KIRÁLY György: A Margit-legenda és rokonai: Függelék: A Debreczeni codex legendáinak forrásai. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 25. (1915), 15–27. o.

• MEZEY László: Irodalmi anyanyelvűségünk kezdetei az Árpád-kor végén: A középkori laikus nőmozgalom, az Ó-magyar Mária siralom és a Margit legenda eredetkérdése, Budapest, Akadémiai, 1955.

• KLANICZAY Tibor: A Margit-legenda. In: A magyar irodalom története 1600-ig. Szerk.: KLANICZAY Tibor, Budapest, Akadémiai, 1964, 117–118. o. (A magyar irodalom története, 1.)

• FEUERNÉ TÓTH Rózsa: A margitszigeti domonkos kolostor. In: Budapest Régiségei, 22. (1971), 245–268. o.

• A Margit-Legenda. [Részlet.] In: MOLNÁR József–SIMON Györgyi: Magyar nyelvemlékek, Budapest, Tankönyvkiadó, 1975, 1976, 1977, 1980, 139–143. o.

• KIRÁLY Ilona: Árpádházi Szent Margit és a sziget, Budapest, Szent István Társulat, 1979.

• Pál LŐVEI: The Sepulchral Monument of Saint Margaret of the Arpad Dynasty. In: Acta Historiae Artium, 26. (1980), 175–221. o.

• P. BALÁZS János: Bevezetés. In: Szent Margit élete 1510. (A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel, közzéteszi, P. BALÁZS János, DÖMÖTÖR Adrienne, PÓLYA Katalin, bevezető: P. BALÁZS János, Budapest, [Magyar Nyelvtudományi Társaság], 1990. 7–27. o. (Régi magyar kódexek, 10.)

• Szent Margit élete. In: Iván HORVÁTH, Gabriella H. HUBERT, Zsuzsa FONT, János HERNER, Etelka SZŐNYI, István VADAI, György GÁL, Tamás RUTTNER: Répertoire de la poésie hongroise ancienne, I–II, Paris, Le Nouvel Objet, 1992.

• KLANICZAY Tibor, KLANICZAY Gábor: Szent Margit legendái és stigmái, Budapest, Argumentum, 1994.

• Árpád-házi Szent Margit legrégibb legendája és szentté avatási pere, szerk.: KLANICZAY Gábor, ford.: BELLUS Ibolya, SZABÓ Zsuzsanna, Budapest, Balassi, 1999.

• VAJDA Tamás: Források a „szigeti klastrom” szentjéről. [Recenzió: Árpád-házi Szent Margit legrégibb legendája és szentté avatási pere. (Boldog Margit élettörténete. Vizsgálat Margit szűznek életéről, magatartásáról és csodatetteiről.) In: Aetas, 2000. 3. szám.

• M. NAGY Ilona: Változatosság és kéttagúság kapcsolata a kódexirodalomban. In: Magyar Nyelvjárások, 41. (2003), 445–451. o. In: Tanulmányok a magyar egyházi nyelv története köréből, szerk.: A. MOLNÁR Ferenc, M. NAGY Ilona, Debrecen, Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék, 2003, 185–193. o.

• M. NAGY Ilona: A szóvariálás egy sajátos módja a Ráskay Lea által másolt kódexekben. In: A klasszikus görög­-római ókor a magyar művelődésben és tudományban. Szerk. Krähling Edit, Budapest, Szenzár, 2003, 29–38. o.

• KLANICZAY Gábor: A csodatörténetek retorikája a szentté avatási perekben és a legendákban. In: Religió, retorika, nemzettudat régi irodalmunkban, szerk.: BITSKEY István, OLÁH Szabolcs, Debrecen, Kossuth, 2004, 29–49. o. (Csokonai Könyvtár, Bibliotheca Studiorum Litterarium, 31.)

• M. NAGY Ilona: Adalékok a Margit-legenda forráskutatásához. In: Nyelvek és nyelvváltozatok. Köszöntő kötet Péntek János tiszteletére. Szerk. Benő Attila, Fazakas Emese és Szilágyi N. Sándor, Kolozsvár, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2007., 159–67. o.

• KLANICZAY Gábor: Margit-legendák. In: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon VII, főszerk.: KŐSZEGHY Péter, Budapest, Balassi, 2007. 282–286. o.

• M. NAGY Ilona: Szövegformáló törekvések a Margit-legendában. In: Nyelv, nemzet, identitás. A VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus nyelvészeti előadásai, II. kötet, szerk. MATICSÁK Sándor, Debrecen, Budapest, Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, 2007, 351–359. o.

• M. NAGY, Ilona: Die textgeschichtlichen Fragen der muttersprachlichen Legende (1510) der Heiligen Margit aus der Arpadendynastie. In. Acta Classica Univ Scient. Debreceniensis. XLIV. 2008, 187–194. o.

• M. NAGY Ilona: A Margit-legenda (1510) és forrásai. (Középkori anyanyelvű szövegek és forrásaik összevetésének módszertanához.) In: Forráskutatás, forráskiadás, tudománytörténet. Szerk. Korompay Klára, Terbe Erika, C. Vladár Zsuzsa, Zsilinszky Éva. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 229. sz. Budapest, 2009, 48–62. o.

• M. NAGY Ilona: Die „Freundschaft” zwischen der Hl. Elisabeth und der Hl. Margit. (Reflexionen in der muttersprachlichen Margitlegende.) In: Classica-Mediaevalia-Neolatina III. Ed. Ladislaus Havas et Emericus Tegyey. Debrecini et Budapestini, Societas Neolatina Hungarica Sectio Debreceniensis, 2009, 235–243. o.

• HAADER Lea: Arcképtöredékek ómagyar scriptorokról. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 53–74. o.

• HAADER Lea: Porträtfragmente altungarischer Schreiber (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 75–78. o.

• LÁZS Sándor: A Nyulak szigeti domonkos apácák olvasmányainak korszerűsége. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 123–139. o.

• LÁZS Sándor: Die Modernität der Lektüre der Dominikanerinnen auf der Haseninsel (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 140–141. o.

• WEHLI Tünde: Az Érsekújvári-kódex illusztrációi: Könyvfestés a margitszigeti dominikánák kolostorában 1530 körül. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 159–170. o.

• WEHLI Tünde: Die Illustrationen des Neuhäusler Kodex’ (Érsekújvári Kodex) – Buchmalerei im Dominikanerinnenkloster auf der Margareteninsel um 1530 (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 171–172. o.

• ROZSONDAI Marianne: Eredeti kötésben fennmaradt nyelvemlékeink. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 173–196. o.

• ROZSONDAI Marianne: Ungarische Sprachdenkmäler in historischen Einbänden (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 197–198. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 199–207. o.

• KERTÉSZ Balázs: Ungarische Sprachdenkmäler in der Széchényi-Nationalbibliothek (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 208–209. o.

• M. NAGY Ilona: Újabb kutatások a Margit-legenda (1510) szövegtörténete körül. „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár 2009-es Nyelvemlék-kiállításának tablói

• M. NAGY Ilona: A Margit-legenda (1510) és forrásai. In: KOROMPAY Klára – TERBE Erika – C. VLADÁR Zsuzsa – ZSILINSZKY Éva (szerk.): Forráskutatás, forráskiadás, tudománytörténet. Budapest, 2008. április 17–18., Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2009, 48–62. o.

• M. NAGY Ilona: Latinan ja unkarin suhde erään koodeksin sanastossa. In: Sanoista kirjakieliin. Juhlakirja Kaisa Häkkiselle 17. marraskuuta 2010. (Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia=Mémoires de la Société Finno-Ougrienne 259.), Helsinki, Suomalais-Ugrilainen Seura, 2010, 59–64. o.

• M. NAGY Ilona: Amita és amica. Fordítási hiba és stílusdíszítés. In: „Végetlen a tér, mely munkára hív”. Köszöntő kötet Révay Valéria 60. születésnapjára. Szerk. Hári Gyula. Veszprém, Pannon Egyetem Magy. Nyelvtudományi Tanszék, 2010, 197–201. o.

• M. NAGY Ilona: Szent Erzsébet és Szent Margit „barátsága” (reflexiók Margit anyanyelvű legendájában). In. Corollarium. Tanulmányok a hatvanöt éves Tar Ibolya tiszteletére. Szerk. Czerovszki Mariann, Nagyillés János. Acta Universitatis Szegediensis, Acta Antiqua et Archeologica, Supplementum XIII. Szeged, 2010 [2011]. (Corollarium, AAASzeged Suppl. XIII (2010), 192–197. o.

• M. NAGY Ilona: „Eleven szótárak”. A középkori magyar kódexfordítók szótári tudományáról. In: Xenia. Tanulmányok a nyolcvanéves Tegyey Imre tiszteletére. Szerk. M. Nagy Ilona, Szekeres Csilla, Takács Levente, Varga Teréz, Debrecen, Debreceni Egyetem, 2010, 339–344. o. (Agatha XXIV.)

• A Margit-legenda digitális konkordancia-szótára (MargLDKSz.). Készítette M. NAGY Ilona, BODA István Károly, PORKOLÁB Judit, VARGA Teréz, Debrecen, Debreceni Egyetem, 2011.

• M. NAGY Ilona: A Margit-legenda feltételezett latin anyaszövegének („Marcellus III.”) kérdéséhez. In. Klárisok. Tanulmánykötet Korompay Klára tiszteletére. Szerk. Csiszár Gábor, Darvas Anikó, Budapest, ELTE Magyar Nyelvtudományi, Szociolingvisztikai és Dialektológiai Tanszék, 2011, 246–253. o.

• M. NAGY Ilona: A melléknévi szópárosítás néhány kérdése a középkori magyar kolostori nyelvben (a Ráskay Lea másolta kódexek példáján). In: A szaván fogott gondolat. Ünnepi könyv Kocsány Piroska tiszteletére I. köt. Szerk. Iványi Zsuzsanna, Pethő Gergely, Debrecen, Print-Press, 2011, 231–243. o.

• MADAS Edit: Szent Margit élete. In: Kőszeghy Péter, Tamás Zsuzsanna (szerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon XI: Középkor, kora újkor: Széchényi-Teuton lovagrend, Budapest, Balassi Kiadó, 2011. 119–121. o.

• M. NAGY Ilona, VARGA Teréz, BODA István Károly szerk.: Mutatvány A Margit-legenda (1510) szótárából (MargLSz.). Az F, L, N, Ny, O, P, S, Sz, T, V, Z, Zs betűk szócikkeinek előzetes kidolgozása, Debrecen, 2012.

• M. NAGY Ilona – Varga Teréz: Árpád-házi Szent Margit legenda vetusának szövegkiadásáról (A magyar nyelvű Margit-legenda tanulsága). Irodalomtörténeti Közlemények, 116 (2012): 27–39. o.

• M. NAGY, Ilona: Das neulateinische Nachleben einer mittelalterlichen muttersprachlichen Legende (Die ungarischsprachige Margit-Legende in der Margit-Biographie Ferraris). Acta Conventus Neo-Latini Upsaliensis: Proceedings of the Fourteenth International Congress of Neo-Latin Studies. Gen. ed. Astrid Steiner-Weber. Brill, 2012: 735–744. o.

• M. NAGY Ilona: A Margit-legenda hiányzó eleje és a Pray-töredék. Szín – játék – költészet. Tanulmányok a nyolcvanéves Kilián István tiszteletére. Szerkesztette: Czibula Katalin, Demeter Júlia, Pintér Márta Zsuzsanna. Budapest–Nagyvárad: Partium Kiadó – Protea Egyesület – reciti, 2013. 227–233. o.

• M. NAGY Ilona: Műtárgyak emléke a középkori magyar nyelvű Margit-legendában (A magyar legenda kultúrtörténeti forrásértékéhez). Ünnepi kötet Gesztelyi Tamás 70. születésnapjára. Szerk. Tóth Orsolya és Forisek Péter. A Debreceni Egyetem Történelmi Intézete kiadása. Debrecen, 2013. 119–127. o.

• M. NAGY Ilona: Anmerkungen zu den Beziehungen der mittellateinischen und der ungarischen Texttraditionen der Vita Margarite de Hungaria Ordinis Predicatorum. In: Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis 50 (2014), 217–225.

• M. NAGY Ilona – BODA István Károly: A Margit-legenda digitális konkordancia-szótára, háttere és perspektívái. In: Magyar Nyelv, 111 (2015): 3, 338–346. o.

• M. NAGY Ilona – BÉNYEI Ágnes: A Margit-legenda szótára mint az iskolai oktatás és a nyelvtörténeti ismeretterjesztés segítője. In: Távlatok a mai magyar alkalmazott nyelvészetben, szerk. Reményi Andrea Ágnes, Sárdi Csilla, Tóth, Zsuzsa, Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2016, 361–371. o.

• M. NAGY Ilona – BÉNYEI Ágnes: Szótörténeti adatok és kommentárok a Margit-legendából. 1. rész. In: Magyar Nyelv 112 (2016): 4, 500–511. o.

• M. NAGY Ilona – BÉNYEI Ágnes: Szótörténeti adatok és kommentárok a Margit-legendából. 2. rész. In: Magyar Nyelv 113 (2017): 1, 120–126.

• M. NAGY Ilona – BÉNYEI Ágnes: Szótörténeti adatok és kommentárok a Margit-legendából. 3. rész. In: Magyar Nyelv 113 (2017): 2, 248–254. o.

• M. NAGY Ilona – BÉNYEI Ágnes: A Margit-legenda szótárának hozadéka a történeti lexikográfia számára. In: A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei. 9. kötet, szerk. Forgács Tamás, Németh Miklós, Sinkovics Balázs, Szeged, Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék, 2017, 255–266. o.

• M. NAGY Ilona – BODA István Károly: A Margit-legenda digitális honlapja a kutatás, oktatás és ismeretterjesztés szolgálatában. In: Domonkos szentek és szent helyek, szerk. Kálny Beatrix, Debrecen, Debreceni Egyetem Klasszika-Filológia Tanszék, 2017, 148–162. o.

• M. NAGY Ilona – BÉNYEI Ágnes: A keresztény miraculum leírásának középkori latin kifejezései és magyar recepciójuk (az Árpád-házi Szent Margitra vonatkozó források alapján). In: Miraculum. A csodák szerepe és jelentősége az európai kultúrtörténetben, szerk. Tóth Orsolya, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2018, 218–245. o.

• M. NAGY Ilona – BÉNYEI Ágnes: Szó- és kifejezéskészlet a Margit-legenda csodaelbeszéléseiben. In: A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei. 10. kötet, szerk. Forgács Tamás, Németh Miklós, Sinkovics Balázs, Szeged, Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék, 2019, 259–276. o.

• M. NAGY Ilona: Ágnes szolgáló csodás megmenekülése. A forrásfelhasználás a magyar Margit-legenda egy miraculum-elbeszélésében. In: Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Philosophica XXIII (2019): 1, 158–165. o.

• M. NAGY Ilona: Gyenge fordítás-e a Margit-legendáé? In: „Mestereknek gyengyének”. Ünnepi kötet Madas Edit hetvenedik születésnapjára, szerk. Hende Fanni, Kisdi Klára, Korondi Ágnes, Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Szent István Társulat, 2020, 227–238. o.

Ismertető és kép:

• Szent Margit legendája: Wikipédia.

  A Margit-legenda kódex 55. oldala, Ráskay Lea kézírása: Wikipédia.

• Müncheni Codex, közzéteszi: VOLF György, Budapest, (Nyelvemléktár 1.), 1874. 193–381. o.

• A Döbrentei Codex evangéliumai és a Müncheni Codex. In: Magyar Nyelv, 9. (1913), 433–439. o.

• KLANICZAY Tibor: A Huszita biblia; A Huszita biblia öröksége. In: A magyar irodalom története 1600-ig. Szerk.: KLANICZAY Tibor, Budapest, Akadémiai, 1964., 121–123., 123–124. o. (A magyar irodalom története, 1.)

• PENAVIN Olga: Ádám István T. Szabó: Der münchner Kodex IV. In. Hungarológiai Közlemények, 11. évf. 41. sz. (1979. december), 109–116. o.

• Kódexek a középkori Magyarországon: Kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban, [szerk. VIZKELETY András], Bp., [OSZK], 1985. 160. szám, (MADAS Edit)

• Der Münchener Kodex, IV, Wortschatz mit vollständigem Wort- und Formenverzeichnis, hg. v. Ádám T. SZABÓ, Wiesbaden, 1977.

• SZABÓ T. Ádám: Der Münchener Kodex (1466) als ungarisches Sprachdenkmal. In: Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nomi-natae. Sectio linguistica 17 (1986), 3–36. o.

• NYÍRI Antal: A Müncheni Kódex teljes magyar-latin szótára kiadásának szükséges voltáról. In: Emlékkönyv Benkő Loránd hetvenedik születésnapjára, szerk.: HAJDÚ Mihály, KISS Jenő, Budapest, ELTE, 1991. 481–483. o.

• A Müncheni Kódex magyar-latin szótára, kiad.: NYÍRI Antal, Budapest, Akadémiai, 1993.

• NYÁRY Zsigmond: A Miatyánk szövegváltozatairól. In: Magyar Nyelv, 1999. szeptember, 312–318. o.

• DÖMÖTÖR Adrienne: Tendenciák az idéző főmondatok alakulásában a kései ómagyarban és a középmagyar kor elején. In: Magyar Nyelv, 2002. március, 56–77. o.

• DEMJÁN Adalbert: A latin és görög igenevek fordításáról régi bibliai szövegeinkben. In: Magyar Nyelvjárások, 41. (2003), 83-92. o. In: Tanulmányok a magyar egyházi nyelv története köréből, szerk.: A. MOLNÁR Ferenc, M. NAGY Ilona, Debrecen, Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék, 2003, 89–101. o.

• H. BOTTYÁNFY Éva: A mozgást kifejező igék szinonimikája korai bibliafordításainkban. In: Magyar Nyelv, 2003. szeptember, 375–380. o.

• MADAS Edit: Huszita Biblia. In: Kőszeghy Péter, Tamás Zsuzsanna (szerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon: Középkor és kora újkor. IV.: Halételek – Jordán, Budapest, Balassi, 2005, 246–247. o.

• Lioba TAFFERNER: Der „Münchener Kodex”. Sein Weg nach München und seine Entdeckung in der Kgl. Hof- und Staatsbibliothek. In: Ungarn-Jahrbuch, Band 28, 2005–2007, München, 2007, 199–228. o.

• Balázs KERTÉSZ: Der Münchener Kodex: Ein ungarisches Sprachdenkmal aus dem 15. Jahrhundert. In: München – Budapest, Ungarn – Bayern. Festschrift zum 850. Jubiläum der Stadt München, Hg. v. Gerhard SEEWANN, József KOVÁCS, München, 2008, 19–30, 310–318. o.

• MADAS Edit: Müncheni Kódex. In: Kőszeghy Péter, Tamás Zsuzsanna (szerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon VIII. Középkor és kora újkor: Műhely – paleográfia, Budapest, Balassi, 2008. 15–16. o.

• KOROMPAY Klára: A középkori magyar nyelv évszázadai. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 33–49. o.

• KOROMPAY Klára: Die Jahrhunderte der mittelalterlichen ungarischen Sprache (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 50–51. o.

• HAADER Lea: Arcképtöredékek ómagyar scriptorokról. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 53–74. o.

• HAADER Lea: Porträtfragmente altungarischer Schreiber (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 75–78. o.

• VIZKELETY András: Irodalmak útban a pergamen felé. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 79–93. o.

• VIZKELETY András: Literaturen im Entstehungsprozess (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 94–96. o.

• ROZSONDAI Marianne: Eredeti kötésben fennmaradt nyelvemlékeink. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 173–196. o.

• ROZSONDAI Marianne: Ungarische Sprachdenkmäler in historischen Einbänden (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 197–198. o.

• HOLZBERGER, Richard: Die älteste erhaltene ungarische Evangelienübersetzung von 1466 digital zugänglich – Hussitenbibel mit Kalender. In. Osteuropaabteilung der Bayerischen Staatsbibliothek. Blog, 22. Juli 2014.

• HORVÁT István: A’ Pesti Fő Oskola Könyvtárának 1508 -dik évi Elmélkedéskönyve ’s Legendáriuma. In: Tudományos Gyűjtemény, 19. (1835) 7. szám, 84–92. o.

• Könyvkiállítási emlék, bev.: RÁTH György, Budapest, Országos Magyar Iparművészeti Muzeum, 1882. 67. szám.

• ILLÉSY János: A Nádor-kódex kiadásának története. In: Magyar Könyvszemle, Új folyam 3. (1895), 39–48. o.

• TIMÁR Kálmán: Kódexeink legendái és a Catalogus Sanctorum. In: Irodalomtörténeti Közlemények, XXXV.(1925.), 3-4. füzet, 241-248. o.

• SZENDREI Janka: A magyar középkor hangjegyes forrásai, Budapest, MTA Zenetudományi Intézet, 1981 (Műhelytanulmányok a Magyar Zenetörténethez, 1.) C91 szám.

• CSAPODI Csaba, CSAPODINÉ GÁRDONYI Klára: Bibliotheca Hungarica: Kódexek és nyomtatott könyvek Magyarországon 1526 előtt, Budapest, I, 1988, II, 1993, III, 1994. (A MTAK Közleményei, Új Sorozat, 23, 31, 33). 466. szám.

• LÁZS Sándor: A Cornides-kódex eredeti rendje. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 87. (1983), 592. o.

• Kódexek a középkori Magyarországon: Kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban, [szerk.: VIZKELETY András], Budapest, [OSZK], 1985. 196. szám.

• Nádor-kódex. In: Iván HORVÁTH, Gabriella H. HUBERT, Zsuzsa FONT, János HERNER, Etelka SZŐNYI, István VADAI, György GÁL, Tamás RUTTNER: Répertoire de la poésie hongroise ancienne, I–II, Paris, Le Nouvel Objet, 1992.

• PUSZTAI István, MADAS Edit: Bevezetés. In: PUSZTAI István (szerk.): Nádor-kódex 1508: A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel, Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság, (Régi Magyar Kódexek; 16.), 1994, 7–25. o.

• DÖMÖTÖR Adrienne: Tendenciák az idéző főmondatok alakulásában a kései ómagyarban és a középmagyar kor elején. In: Magyar Nyelv, 2002. március, 56–77. o.

• KŐRÖS Kata: Szent Elek legendájának fordításai kódexirodalmunkban. In: Plaustrum seculi IV. Az ELTE BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén 2006. április 22-én rendezett konferencia szerkesztett anyaga, szerk.: Bárczi Ildikó.

• TÓTH Péter: „Némely alázatos doktor Szíz Mária képében”. 1506: Drámai szövegeink a középkorban. In: A magyar irodalom történetei, főszerk.: SZEGEDY-MASZÁK Mihály, 1. kötet. A kezdetektől 1800-ig, szerk.: JANKOVITS László, ORLOVSZKY Géza, Budapest, Gondolat, 2007. 189–190. o. In: Villanyspenót (Neospenót)

• Mátyás király: Magyarország a reneszánsz hajnalán: Kiállítás az ELTE Egyetemi Könyvtárban, bev.: MADAS Edit, szerk.: BIBOR Máté János, Budapest, ELTE EK, 2008 (Kiállítások az ELTE Egyetemi Könyvtárban, 2). 66. szám.

• MADAS Edit: Nádor-kódex. In: Kőszeghy Péter, Tamás Zsuzsanna (szerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon VIII. Középkor és kora újkor: Műhely – paleográfia, Budapest, Balassi, 2008. 81–82. o.

• LÁZS Sándor: A Nyulak szigeti domonkos apácák olvasmányainak korszerűsége. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 123–139. o.

• LÁZS Sándor: Die Modernität der Lektüre der Dominikanerinnen auf der Haseninsel (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 140–141. o.

• ROZSONDAI Marianne: Eredeti kötésben fennmaradt nyelvemlékeink. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 173–196. o.

• ROZSONDAI Marianne: Ungarische Sprachdenkmäler in historischen Einbänden (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 197–198. o.

• [CSONTOSI János]: Az esztergomi főegyházi könyvtár kéziratai. In: Magyar Könyvszemle, 7. (1882), 306–335. o.

• VARGHA Damján: A Nagyszombati codex „telyes bölcsességé”-nek forrása. In: Akadémiai Értesítő, 20. (1909), 476–486. o.

• PUSCH Ödön: Vallásos elmélkedések kódexeinkben, Kolozsvár, 1910.

• VARGHA Damján: Seuse Henrik Amand a magyar kódexirodalomban, Budapest, 1910.

• VARGHA Damján: A legrégibb magyar bűnjegyzék forrása. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 24. (1914), 36–42. o.

• TIMÁR Kálmán: Magyar kódexcsaládok. In: Irodalomtörténeti Közlemények 37. (1927), 60–67. o., 210–224. o.

• O. NAGY Gábor: A misztika kódexirodalmunkban, Debrecen, Debreceni Református Kollégium Tanárképző, 1937.

• CSAPODI Csaba, CSAPODINÉ GÁRDONYI Klára: Bibliotheca Hungarica: Kódexek és nyomtatott könyvek Magyarországon 1526 előtt, Budapest, I, 1988, II, 1993, III, 1994 (A MTAK Közleményei, Új Sorozat, 23, 31, 33). 1204. szám.

• BALOGH Tamás: A Nagyszombati-kódex „Teljes bölcsesség”-ének lehetséges mintája. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 98. (1994), 247–254. o.

• BALOGH Tamás: Das „Horologium sapientiae” als „alegoria in factis”. In: Magyar Könyvszemle, 110. (1994), 184–187. o.

• MADAS Edit: Nagyszombati kódex. In: Péter László (szerk.): Új magyar irodalmi lexikon II., Budapest, Akadémiai, 1994, 1460. o.

• NYÁRY Zsigmond: A Miatyánk szövegváltozatairól. In: Magyar Nyelv, 1999. szeptember, 312–318. o.

• LÁZS Sándor: A Nyulak szigeti domonkos apácák olvasmányainak korszerűsége. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 123–139. o.

• LÁZS Sándor: Die Modernität der Lektüre der Dominikanerinnen auf der Haseninsel (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 140–141. o.

• ROZSONDAI Marianne: Eredeti kötésben fennmaradt nyelvemlékeink. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 173–196. o.

• ROZSONDAI Marianne: Ungarische Sprachdenkmäler in historischen Einbänden (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 197–198. o.

• EPERJESI István: Apáti Ferenc és Cantilenája. In: Filológiai Közlöny, 14. (1968), 513–520. o.

• MUNKÁCSI Bernát: Hosszú magánhangzók a Peer és Sándor codexekben. In: Magyar Nyelvőr, 9. (1880), 300., 345. o.

• RÉVAI Miklós: Magyar Literatura, vagy is: A’ Magyar Deáki Történet. In: Tudományos Gyűjtemény, 1883, VII/2, 49–91. o.

• KNIEZSA István: Helyesírásunk története a könyvnyomtatás koráig, Budapest, Akadémiai, 1952.

• DEME László: A Peer-kódex egy ismeretlen kezéről. In: Magyar Nyelv, 49. (1953), 168–169. o.

• SZENDREI Janka: Die Te Deum-Melodie im Kodex Peer. In: Studia Musicologica 14. (1972), 169–201. o.

• A Peer-kódex. [Részlet] In: MOLNÁR József–SIMON Györgyi: Magyar nyelvemlékek, Budapest, Tankönyvkiadó, 1975, 1976, 1977, 1980, 157–161. o.

• SZENDREI Janka: A középkori magyar hangjegyírás. In: Magyar Zene, 1978. 2. 130–143. o.

• SZENDREI Janka: A magyar középkor hangjegyes forrásai, Budapest, MTA Zenetudományi Intézet, 1981. (Műhelytanulmányok a Magyar Zenetörténethez, 1.)

• Peer-kódex. In: Iván HORVÁTH, Gabriella H. HUBERT, Zsuzsa FONT, János HERNER, Etelka SZŐNYI, István VADAI, György GÁL, Tamás RUTTNER: Répertoire de la poésie hongroise ancienne, I–II, Paris, Le Nouvel Objet, 1992.

• REMÉNYI Andrea: A Peer-kódex helyesírásáról. In: Magyar Nyelv, 92. (1996), 33–45. o.

• KŐRÖS Kata: Szent Elek legendájának fordításai kódexirodalmunkban. In: Plaustrum seculi IV. Az ELTE BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén 2006. április 22-én rendezett konferencia szerkesztett anyaga, szerk.: Bárczi Ildikó.

• LÁZS Sándor, BOLONYAI Gábor: Antik varázslás elemei a Peer-kódex amulettszövegeiben. In: Vallástudományi Szemle, 4. (2008), 129–148. o.

• HAADER Lea: Arcképtöredékek ómagyar scriptorokról. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 53–74. o.

• HAADER Lea: Porträtfragmente altungarischer Schreiber (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 75–78. o.

• VIZKELETY András: Irodalmak útban a pergamen felé. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 79–93. o.

• VIZKELETY András: Literaturen im Entstehungsprozess (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 94–96. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 199–207. o.

• KERTÉSZ Balázs: Ungarische Sprachdenkmäler in der Széchényi-Nationalbibliothek (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 208–209. o.

• MADAS Edit: Peer-kódex. In: Kőszeghy Péter, Tamás Zsuzsanna (szerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon IX. Középkor és kora újkor: Pálffy – rénes forint, Budapest, Balassi Kiadó, 2009. 107–108. o.

Apáti Ferenc cantilenája (1526 körül)

• HORVÁTH Cyrill: A magyar irodalom története, I, Budapest, Atheneum, 1899. 178., 180. o.

• SZABOLCSI Bence: Adalékok a régi magyar „metrikus” énekek történetéhez. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 38 (1928), 101–114. o.

• HORVÁTH János: Az irodalmi műveltség megoszlása, Budapest, Egyetemi Ny., 1935. Reprint: Budapest, Akadémiai, 1988. 282. o.

• KARDOS Tibor: Huszita-típusú kantilénáink. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 62. (1953), 1–4 füzet, 81–95. o.

• GERÉZDI Rabán: Apáti Ferenc Cantilená-ja. In: A magyar világi líra kezdetei, Budapest, Akadémiai, (Irodalomtörténeti könyvtár), 1962. 213–265. o.

• A Peer-kódex. [Részlet] In: MOLNÁR József – SIMON Györgyi: Magyar nyelvemlékek, Budapest, Tankönyvkiadó, 1975, 1976, 1977, 1980, 157–161. o.

• Apáti Ferenc: Félelmes szívűnek engem alítátok… In: Iván HORVÁTH, Gabriella H. HUBERT, Zsuzsa FONT, János HERNER, Etelka SZŐNYI, István VADAI, György GÁL, Tamás RUTTNER: Répertoire de la poésie hongroise ancienne, I–II, Paris, Le Nouvel Objet, 1992.

• ZEMPLÉNYI Ferenc: Az európai udvari kultúra és a magyar irodalom, Budapest, Universitas, 1998. 121–122. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 199–207. o.

• BOGNÁR Péter – HORVÁTH Iván: Apáti Ferenc, Cantiléna. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 60. szám: 356–357. o.

Szent László-ének

• SKALA István: A mondseei Szent László-legenda és a Szent Lászlóról való ének. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 43. (1933), 1. füzet 147–148. o.

• HORVÁTH Cyrill: László-versekről. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 46. (1936), 2. füzet 133–150. o.

• VARGYAS Lajos: A legrégibb eredeti magyar vers. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 54. (1950), 3. füzet, 53—59. o.

• VARGYAS Lajos: A középkori magyar vers: László-ének (különböző ritmizálása, ritmus-eredete, a kiindulás kritikája, a magyar és latin változat ritmikai összefüggése). In: Uő: A magyar vers ritmusa, Budapest, Akadémiai, 1952. 103-113. o.

• KARDOS Tibor: Huszita-típusú kantilénáink. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 62. (1953), 1–4 füzet, 81–95. o.

• VARGYAS Lajos: Vita a magyar vers körül. In: Uő: Magyar vers – magyar nyelv, Budapest, Szépirodalmi, 1966. 222—234. o.

• GERÉZDI Rabán: László-ének. In: Uő: A magyar világi líra kezdetei, Budapest, Akadémiai, (Irodalomtörténeti könyvtár), 1962. 140–192. o. In: Uő: Janus Pannoniustól Balassi Bálintig, Budapest, Akadémiai, 1968. 153–164. o.

• VEKERDI József: A Szent László-énekhez. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 76. (1972), 2. füzet, 133–145. o.

• VEKERDI József: Szent László-ének. In: A régi magyar vers, szerk.: KOMLOVSZKI Tibor, Budapest, Akadémiai, 1979, 11–22. o.

• Athleta patriea. Tanulmányok Szent László történetéhez, szerk.: MEZEY László, Budapest, Szent István Társulat, 1980.

• V. KOVÁCS Sándor: A László-ének keleti forrásai. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 87. (1983), 1–3. füzet, 32–40. o.

• HORVÁTH Iván: Szent László-ének: Salve benigne rex Ladislae – Idvezlégy kegyelmes Szent László kerály. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 143–148. o.

• HORVÁTH Iván: Sankt-Ladislaus-Lied. Salve benigne rex Ladislae (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 149–150. o.

Vásárhelyi András Mária-éneke

• KURCZ Ágnes: Vásárhelyi András Mária-éneke. In: A régi magyar vers, szerk. KOMLOVSZKI Tibor, Budapest, 1979, 23–32. o.
   
• VARGHA Damján: Te Deum és Te Mariam fordítása kódexirodalmunkban, Budapest, 1913. (bővített különlenyomat a Békefi-Emlékkönyvből)
   
• MADAS Edit: Vásárhelyi András éneke Szűz Máriához. In: Diós István (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon (14.), Budapest, Szent István Társulat, 2009. 833. o.

• Könyvkiállítási emlék, bev.: RÁTH György, Budapest, Országos Magyar Iparművészeti Muzeum, 1882. 69. szám.

• BOGNÁR István, LEVÁRDY Ferenc: A Példák Könyve keletkezésének körülményei. In: Irodalomtörténeti Közlemények 63. (1959.), 482–485. o.

• V. KOVÁCS Sándor: A magyar nyelvű vallásos elbeszélés: Példák. In: A magyar irodalom története 1600-ig. Szerk.: KLANICZAY Tibor, Budapest, Akadémiai, 1964., 155–157. o. (A magyar irodalom története, 1.)

• DOBSZAY László: Dallamminta a Példák Könyvének verses tízparancsolatához. In: Magyar Könyvszemle, 90. (1974), 307–312. o.

• LÁZS Sándor: A Cornides-kódex körül. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 85. (1981), 671–683. o.

• CSAPODI Csaba, CSAPODINÉ GÁRDONYI Klára: Bibliotheca Hungarica: Kódexek és nyomtatott könyvek Magyarországon 1526 előtt, Budapest, I, 1988, II, 1993, III, 1994 (A MTAK Közleményei, Új Sorozat, 23, 31, 33). 468. szám.

• Példák könyve. In: Iván HORVÁTH, Gabriella H. HUBERT, Zsuzsa FONT, János HERNER, Etelka SZŐNYI, István VADAI, György GÁL, Tamás RUTTNER: Répertoire de la poésie hongroise ancienne, I–II, Paris, Le Nouvel Objet, 1992.

• DÖMÖTÖR Adrienne: Tendenciák az idéző főmondatok alakulásában a kései ómagyarban és a középmagyar kor elején. In: Magyar Nyelv, 2002. március, 56–77. o.

• M NAGY Ilona: A magyar kolostori irodalom koordinált szópárjainak hátteréhez. In: Tanulmányok a magyar egyházi nyelv története köréből, szerk.: A. MOLNÁR Ferenc, M. NAGY Ilona, Debrecen, Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék, 2003, 169–183. o.

• M NAGY Ilona: Változatosság és kéttagúság kapcsolata a kódexirodalomban. In: Magyar Nyelvjárások, 41. (2003), 445–451. o. In: Tanulmányok a magyar egyházi nyelv története köréből, szerk.: A. MOLNÁR Ferenc, M. NAGY Ilona, Debrecen, Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék, 2003, 185–193. o.

• HAADER Lea: A Nyulak szigeti scriptorium mint műhely. In: Magyar Nyelvőr, 128. (2004), 196–205. o.

• TÓTH Péter: „Némely alázatos doktor Szíz Mária képében”. 1506: Drámai szövegeink a középkorban. In: A magyar irodalom történetei, főszerk.: SZEGEDY-MASZÁK Mihály, 1. kötet. A kezdetektől 1800-ig, szerk.: JANKOVITS László, ORLOVSZKY Géza, Budapest, Gondolat, 2007. 189–190. o. In: Villanyspenót (Neospenót)

• Mátyás király: Magyarország a reneszánsz hajnalán: Kiállítás az ELTE Egyetemi Könyvtárban, bev.: MADAS Edit, szerk.: BIBOR Máté János, Budapest, ELTE EK, 2008 (Kiállítások az ELTE Egyetemi Könyvtárban, 2). 68. szám

• HAADER Lea: Arcképtöredékek ómagyar scriptorokról. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 53–74. o.

• HAADER Lea: Porträtfragmente altungarischer Schreiber (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 75–78. o.

• LÁZS Sándor: A Nyulak szigeti domonkos apácák olvasmányainak korszerűsége. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 123–139. o.

• LÁZS Sándor: Die Modernität der Lektüre der Dominikanerinnen auf der Haseninsel (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 140–141. o.

• MADAS Edit: Példák Könyve. In: Kőszeghy Péter, Tamás Zsuzsanna (szerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon IX. Középkor és kora újkor: Pálffy – rénes forint, Budapest, Balassi Kiadó, 2009. 111–112. o.

• TOLDY Ferenc: A Piry-hártya. In: Akadémiai Értesítő, 10. (1850), 89–91. o.
   
• TELEKI József: Hazafiúi tett és hála. In: Új Magyar Múzeum, 1. (1851), 404. o.
   
• ZOLNAI Gyula: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig. A legrégibb magyar nyelvemlékek rövid ismertetése, Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1905. 7. o.
   
• HEINLEIN István: A Piry-hártya felfedezéséhez. In: Magyar Nyelv, 6. (1910), 87. o.
   
• JABLONKAY Gábor: A máriabesnyői töredék. In: Magyar Nyelv, 6. (1910), 20–25. o.
   
• SZABÓ Dénes: A magyar nyelvemlékek, Budapest, Tankönyvkiadó, 1959, 42–43. o.
   
• VIDA Tivadar: Makula nélkül való tükör. In: Magyar Könyvszemle, 8. (1967), 250–253. o.
   
• CSAPODI Csaba: A „Magyar Codexek” elnevezésű gyűjtemény (K 31–K 114), Budapest, 1973. 12–14. o. (MTA Könyvtára Kézirattárának Katalógusai, 5.)
   
• KEDVES Csaba, Magyar nyelvű drámatöredék a 15. század végéről. In: A magyar színház születése. Az 1997. évi egri konferencia előadásai, Miskolc, Miskolci Egyetem, 2000, 200–209. o.
   
• TÓTH Péter: „Némely alázatos doktor Szíz Mária képében”. 1506: Drámai szövegeink a középkorban. In: A magyar irodalom történetei, főszerk.: SZEGEDY-MASZÁK Mihály, 1. kötet. A kezdetektől 1800-ig, szerk.: JANKOVITS László, ORLOVSZKY Géza, Budapest, Gondolat, 2007. 180–194: 186–187. o. In: Villanyspenót (Neospenót)
   
• MADAS Edit: Máriabesnyői Töredék. In: Kőszeghy Péter, Tamás Zsuzsanna (szerk.): Magyar művelődéstörténeti lexikon VII. Középkor és kora újkor, Budapest, Balassi, 2007, 290. o.
   
• MADAS Edit: Piry-hártya. In: Kőszeghy Péter, Tamás Zsuzsanna (szerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon IX. Középkor és kora újkor: Pálffy – rénes forint, Budapest, Balassi Kiadó, 2009. 198. o.
   
• LAUF Judit: Egy középkori nyelvemlék, a Piry-hártya kódexe ismeretlen szövegének felbukkanása a kegyességi irodalomban. In. Filológia és textológia a régi magyar irodalomban. Tudományos konferencia, Miskolc, 2011. május 25-28.. Szerk.: Kecskeméti Gábor, Tasi Réka, Miskolc, Miskolci Egyetem BTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, 2012., 377-384. o.
   
• LAUF Judit: Egy középkori nyelvemlék 18. századi továbbélése. A Piry-hártya egykori kódexe és a Makula nélkül való tükör. In. Magyar Könyvszemle, 128. évfolyam, 2012. 2. szám, 234-255. o.

• GÁBRIEL P. Gottfried: A Pozsonyi-codex fölfedezett eredeti kézirata. In: Magyar Nyelv, 11. (1915), 439–344. o.

• GÁBRIEL Asztrik: A Pozsonyi kódex eredeti kézirata. In: Magyar Könyvszemle, 64. (1940), 333–344. o.

• Pozsonyi-kódex. In: Iván HORVÁTH, Gabriella H. HUBERT, Zsuzsa FONT, János HERNER, Etelka SZŐNYI, István VADAI, György GÁL, Tamás RUTTNER: Répertoire de la poésie hongroise ancienne, I–II, Paris, Le Nouvel Objet, 1992.

• LÁZS Sándor: A megkerült Pozsonyi Kódex és Szegedi Antifonale, valamint két elkallódott kézirat. In: Magyar Könyvszemle, 122. (2006), 146–161. o.

• LÁZS Sándor: A Pozsonyi kódex írói és műveltségük. In: Századok, 143. (2009), 467–486. o.

• HAADER Lea: Arcképtöredékek ómagyar scriptorokról. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 53–74. o.

• HAADER Lea: Porträtfragmente altungarischer Schreiber (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 75–78. o.

• LÁZS Sándor: A Nyulak szigeti domonkos apácák olvasmányainak korszerűsége. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 123–139. o.

• LÁZS Sándor: Die Modernität der Lektüre der Dominikanerinnen auf der Haseninsel (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 140–141. o.

• ROZSONDAI Marianne: Eredeti kötésben fennmaradt nyelvemlékeink. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 173–196. o.

• ROZSONDAI Marianne: Ungarische Sprachdenkmäler in historischen Einbänden (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 197–198. o.

• MADAS Edit: Pozsonyi Kódex. In: Kőszeghy Péter, Tamás Zsuzsanna (szerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon IX. Középkor és kora újkor: Pálffy – rénes forint, Budapest, Balassi Kiadó, 2009. 269–270. o.

• Könyvkiállítási emlék, bev.: RÁTH György, Budapest, Országos Magyar Iparművészeti Muzeum, 1882. 91. szám.

• LÁZS Sándor: A Cornides-kódex körül. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 85. (1981), 671–683. o.

• CSAPODI Csaba, CSAPODINÉ GÁRDONYI Klára: Bibliotheca Hungarica: Kódexek és nyomtatott könyvek Magyarországon 1526 előtt, Budapest, I, 1988, II, 1993, III, 1994 (A MTAK Közleményei, Új Sorozat, 23, 31, 33). 471. szám.

• DÖMÖTÖR Adrienne: Tendenciák az idéző főmondatok alakulásában a kései ómagyarban és a középmagyar kor elején. In: Magyar Nyelv, 2002. március, 56–77. o.

• TÓTH Péter: „Némely alázatos doktor Szíz Mária képében”. 1506: Drámai szövegeink a középkorban. In: A magyar irodalom történetei, főszerk.: SZEGEDY-MASZÁK Mihály, 1. kötet. A kezdetektől 1800-ig, szerk.: JANKOVITS László, ORLOVSZKY Géza, Budapest, Gondolat, 2007. 185–186. o. In: Villanyspenót (Neospenót)

• Mátyás király: Magyarország a reneszánsz hajnalán: Kiállítás az ELTE Egyetemi Könyvtárban, bev.: MADAS Edit, szerk.: BIBOR Máté János, Budapest, ELTE EK, 2008 (Kiállítások az ELTE Egyetemi Könyvtárban, 2). 72. szám.

• LÁZS Sándor: A Nyulak szigeti domonkos apácák olvasmányainak korszerűsége. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 123–139. o.

• LÁZS Sándor: Die Modernität der Lektüre der Dominikanerinnen auf der Haseninsel (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 140–141. o.

• M. NAGY Ilona: Három körösztyén leány. Az első magyar nyelvű dráma. A magyar nyelvű átiratokat készítette és a tanulmányt írta Dömötör Adrienne. A latin szöveget átírta, fordította és a latin nyelvű változatokkal kapcsolatos jegyzeteket írta Szentgyörgyi Rudolf. Balassi Kiadó, Budapest. 127 lap. In: Magyar Nyelv, 115 (2019): 3, 357–362. o.

• MADAS Edit: Simor-kódex. In: Diós István (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon, Budapest, Szent István Társulat, 2007, 136. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 199–207. o.

• KERTÉSZ Balázs: Ungarische Sprachdenkmäler in der Széchényi-Nationalbibliothek (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 208–209. o.

• MADAS Edit: Simor-kódex. In: Kőszeghy Péter, Tamás Zsuzsa (szerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon X. Középkor és kora újkor: Reneszánsz – Szeben nyomdászata, Budapest, Balassi, 2010. 312. o.

• TIMÁR Kálmán: Kódexeink legendái és a Catalogus Sanctorum. In: Irodalomtörténeti Közlemények, XXXV.(1925.), 3-4. füzet, 241-248. o.

• WALDAPFEL Imre: A Székelyudvarhelyi kódex. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 50. (1940), 242–258. o., 356–367. o.

• LŐKÖS István: Zrínyi eposzának horvát epikai előzményei, Debrecen, 1997, 40–97. o.

• H. BOTTYÁNFY Éva: A mozgást kifejező igék szinonimikája korai bibliafordításainkban. In: Magyar Nyelv, 2003. szeptember, 375–380. o.

• MADAS Edit: Székelyudvarhelyi kódex. In: Diós István (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon 12., Budapest, Szent István Társulat, 2007. 727. o.

• HAADER Lea: Arcképtöredékek ómagyar scriptorokról. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 53–74. o.

• HAADER Lea: Porträtfragmente altungarischer Schreiber (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 75–78. o.

• ROZSONDAI Marianne: Eredeti kötésben fennmaradt nyelvemlékeink. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 173–196. o.

• ROZSONDAI Marianne: Ungarische Sprachdenkmäler in historischen Einbänden (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 197–198. o.

• MADAS Edit: Székelyudvarhelyi Kódex. In: Kőszeghy Péter, Tamás Zsuzsanna (szerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon XI: Középkor, kora újkor: Széchényi-Teuton lovagrend, Budapest, Balassi Kiadó, 2011. 36–37. o.;

• TIMÁR Kálmán: Kódexeink legendái és a Catalogus Sanctorum. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 1925. 35. évf. 3-4. füzet, 241-248. o.

• Teleki-kódex. In: Iván HORVÁTH, Gabriella H. HUBERT, Zsuzsa FONT, János HERNER, Etelka SZŐNYI, István VADAI, György GÁL, Tamás RUTTNER: Répertoire de la poésie hongroise ancienne, I–II, Paris, Le Nouvel Objet, 1992.

• MADAS Edit: Teleki-kódex. In: Diós István (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon, 13., Budapest, Szent István Társulat, 2008. 766. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 199–207. o.

• KERTÉSZ Balázs: Ungarische Sprachdenkmäler in der Széchényi-Nationalbibliothek (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 208–209. o.

• MADAS Edit: Teleki-kódex. In: Kőszeghy Péter, Tamás Zsuzsanna (szerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon XI: Középkor, kora újkor: Széchényi-Teuton lovagrend, Budapest, Balassi Kiadó, 2011. 416. o.

• Könyvkiállítási emlék, bev.: RÁTH György, Budapest, Országos Magyar Iparművészeti Muzeum, 1882. 97. szám.

• [SZILÁDY Áron]: Codexeink forrásai. In: Irodalomtörténeti Közlemények 6. (1896), 199–203. o., 377–379. o., 498–500. o.

• BÁRDOS GY. József: Szent Brigitta tizenöt imádsága codexeinkben, Budapest, 1903.

• KATONA Lajos: Újabb adalékok codexeink forrásaihoz. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 16. (1906), 332–347. o.

• VARGHA Damján: A Domonkos-rend érdeme a magyar irodalom megalapozásában. In: Szent István Akadémia Értesítője, 1916, 103–122. o.

• TIMÁR Kálmán: A Lázár-kódex forrásai. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 41. (1931), 277–284. o.

• TIMÁR Kálmán: A Lázár-kódex forrásai. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 42. (1932), 32–40. o.

• SZABÓ Flóris: A hóráskönyvek hatása kódexirodalmunkra. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 71. (1967), 163–167. o.

• CSAPODI Csaba: A „Magyar Codexek” elnevezésű gyűjtemény (K 31–K 114), Budapest, 1973. 27–31. o. (bibliográfiával). (MTA Könyvtára Kézirattárának Katalógusai, 5.)

• LÁZS Sándor: Szent Brigitta tizenöt imájának magyar fordítása és átdolgozása egy XVI. századi kódexcsoportban. Szöveghagyományozás középkori magyar nyelvű kódexeinkben, Kandidátusi értekezés. Budapest, 1991, 6–116, 228–68. o.

• Thewrewk-kódex. In: Iván HORVÁTH, Gabriella H. HUBERT, Zsuzsa FONT, János HERNER, Etelka SZŐNYI, István VADAI, György GÁL, Tamás RUTTNER: Répertoire de la poésie hongroise ancienne, I–II, Paris, Le Nouvel Objet, 1992.

• MADAS Edit: Sövényházi Márta. In: Péter László (szerk.): Új magyar irodalmi lexikon III., Budapest, Akadémiai, 1994, 1838–1839. o.

• MOLNÁR Ferenc: Két régi magyar ima az oltáriszentségről. A Laskai Sorok és párhuzamos szövege a Thewrewk-kódexben, Budapest, Akadémiai, 2000. (Nyelvtudományi Értekezések, 148.)

• B. GERGELY Piroska: A. Molnár Ferenc, Két régi magyar ima az oltáriszentségről. In: Magyar Nyelv, 2002. március, 95–97. o.

• MADAS Edit: Thewrewk-kódex. In: Diós István (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon, 13., Budapest, Szent István Társulat, 2008. 932–933. o.

• HAADER Lea: Arcképtöredékek ómagyar scriptorokról. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 53–74. o.

• HAADER Lea: Porträtfragmente altungarischer Schreiber (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 75–78. o.

• LÁZS Sándor: A Nyulak szigeti domonkos apácák olvasmányainak korszerűsége. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 123–139. o.

• LÁZS Sándor: Die Modernität der Lektüre der Dominikanerinnen auf der Haseninsel (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 140–141. o.

• WEHLI Tünde: Az Érsekújvári-kódex illusztrációi: Könyvfestés a margitszigeti dominikánák kolostorában 1530 körül. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 159–170. o.

• WEHLI Tünde: Die Illustrationen des Neuhäusler Kodex’ (Érsekújvári Kodex) – Buchmalerei im Dominikanerinnenkloster auf der Margareteninsel um 1530 (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 171–172. o.

• MADAS Edit: Thewrewk-kódex. In: Kőszeghy Péter, Tamás Zsuzsanna (szerk.): Magyar művelődéstörténeti lexikon XII. Középkor és kora újkor: Teutsch–Vízjel, Budapest, Balassi Kiadó, 2011. 15–16. o.

Vásárhelyi András Mária-éneke

• KURCZ Ágnes: Vásárhelyi András Mária-éneke. In: A régi magyar vers, szerk. KOMLOVSZKI Tibor, Budapest, 1979, 23–32. o.

• VARGHA Damján: Te Deum és Te Mariam fordítása kódexirodalmunkban, Budapest, 1913. (bővített különlenyomat a Békefi-Emlékkönyvből)

• HORVÁTH Cyrill: Pelbárt és kódexeink. In: Budapesti Szemle, (1891), 65. szám, 382–400. o., 66. szám, 21–43. o.

• HATVANI János: A Kazinczy-kódex nyelvjárása a Tihanyi-kódexszel való egyezései alapján, Budapest, 1914. (Nyelvészeti Füzetek, 72.)

• TIMÁR Kálmán: Kódexeink legendái és a Catalogus Sanctorum. In: Irodalomtörténeti Közlemények, XXXV.(1925.), 3-4. füzet, 241-248. o.

• DÁM Ince: A szeplőtelen fogantatás védelme Magyarországon a Hunyadiak és a Jagellók korában, Róma, 1955.

• TARNAI Andor: „A magyar nyelvet írni kezdik”. Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon, Budapest, Akadémiai, 1984.

• Tihanyi-kódex. In: Iván HORVÁTH, Gabriella H. HUBERT, Zsuzsa FONT, János HERNER, Etelka SZŐNYI, István VADAI, György GÁL, Tamás RUTTNER: Répertoire de la poésie hongroise ancienne, I–II, Paris, Le Nouvel Objet, 1992.

• MADAS Edit: Temesvári Pelbárt. In: Péter László (szerk.): Új magyar irodalmi lexikon III., Budapest, Akadémiai, 1994. 2071. o.

• KOVÁCS Zsuzsa: F. Fráter munkái: a Kazinczy-kódex és a Tihanyi-kódex. In: Magyar Nyelv, 2002. szeptember, 364–380. o.

• KOVÁCS Zsuzsa: „Keressétök Isten embörét” – F. fráter alias Lippai Ferenc. In: 101 írás Pusztai Ferenc tiszteletére, szerk.: MÁRTONFI Attila, PAPP Kornélia, SLÍZ Mariann, Budapest, Argumentum, 2004, 300–306. o.

• KŐRÖS Kata: Szent Elek legendájának fordításai kódexirodalmunkban. In: Plaustrum seculi IV. Az ELTE BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén 2006. április 22-én rendezett konferencia szerkesztett anyaga, szerk.: BÁRCZI Ildikó.

• MADAS Edit, VICZIÁN János: Temesvári Pelbárt. In: Diós István (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon, 13., Budapest, Szent István Társulat, 2008. 932–933. o.

• MADAS Edit: Tihanyi kódex. In: Diós István (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon, 13., Budapest, Szent István Társulat, 2008. 959. o.

• HAADER Lea: Arcképtöredékek ómagyar scriptorokról. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 53–74. o.

• HAADER Lea: Porträtfragmente altungarischer Schreiber (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 75–78. o.

• LÁZS Sándor: A Nyulak szigeti domonkos apácák olvasmányainak korszerűsége. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 123–139. o.

• LÁZS Sándor: Die Modernität der Lektüre der Dominikanerinnen auf der Haseninsel (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 140–141. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 199–207. o.

• KERTÉSZ Balázs: Ungarische Sprachdenkmäler in der Széchényi-Nationalbibliothek (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 208–209. o.

• MADAS Edit: Tihanyi Kódex. In: Kőszeghy Péter, Tamás Zsuzsanna (szerk.): Magyar művelődéstörténeti lexikon XII. Középkor és kora újkor: Teutsch–Vízjel, Budapest, Balassi Kiadó, 2011. 52. o.

• KATONA Lajos: A Virginia-codex Ferencz-legendái. In: Akadémiai Értesítő, 1903.

• TIMÁR Kálmán: Adalékok kódexeink forrásaihoz. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 36. (1926), 3. füzet, 169–184. o.

• LÁZS Sándor: A Nyulak szigeti domonkos apácák olvasmányainak korszerűsége. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 123–139. o.

• LÁZS Sándor: Die Modernität der Lektüre der Dominikanerinnen auf der Haseninsel (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 140–141. o.

• ROZSONDAI Marianne: Eredeti kötésben fennmaradt nyelvemlékeink. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 173–196. o.

• ROZSONDAI Marianne: Ungarische Sprachdenkmäler in historischen Einbänden (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 197–198. o.

• MADAS Edit: Virginia-kódex. In: Diós István (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon (XV.), Budapest, Szent István Társulat, 2010. 240. o.

• MADAS Edit: Virginia-kódex. In: Kőszeghy Péter, Tamás Zsuzsanna (szerk.): Magyar művelődéstörténeti lexikon XII. Középkor és kora újkor: Teutsch–Vízjel, Budapest, Balassi Kiadó, 2011. 452. o.

• MADAS Edit: Vitkovics-kódex. In: Péter László (szerk.): Új magyar irodalmi lexikon III., Budapest, Akadémiai, 1994. 2265. o.

• MADAS Edit: Miskolci Töredék. In: Kőszeghy Péter, Tamás Zsuzsanna (szerk.): Magyar művelődéstörténeti lexikon VII. Középkor és kora újkor, Budapest, Balassi, 2007, 433. o.

• HAADER Lea: Arcképtöredékek ómagyar scriptorokról. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 53–74. o.

• HAADER Lea: Porträtfragmente altungarischer Schreiber (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 75–78. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 199–207. o.

• KERTÉSZ Balázs: Ungarische Sprachdenkmäler in der Széchényi-Nationalbibliothek (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 208–209. o.

• MADAS Edit: Vitkovics-kódex. In: Diós István (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon (XV.), Budapest, Szent István Társulat, 2010. 270. o.

• Fragmenta Latina codicum in Bibliotheca Universitatis Budapestinensis, rec. Ladislaus MEZEY, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1983. (Fragmenta Codicum in Bibliothecis Hungariae, 1/1), 87–88, No. 71.

• HORVÁT István: A’ Pesti Fő Oskola Könyvtárának harmadik régi Magyar Kézírata. In: Tudományos Gyűjtemény, 19. (1835), 8, 21–27. o.

• Könyvkiállítási emlék, bev.: RÁTH György, Budapest, Országos Magyar Iparművészeti Muzeum, 1882. 93. szám.

• BERRÁR Jolán: Közös nvelvi sajátságok a Debreceni és Weszprémi-kódexekben. In: Emlékkönyv Pais Dezső hetvenedik születésnapjára, szerk.: BÁRCZI Géza – BENKŐ Loránd, Budapest, Akadémiai, 1956. 581–586. o.

• LÁZS Sándor: A Cornides-kódex eredeti rendje. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 87. (1983), 591. o.

• CSAPODI Csaba, CSAPODINÉ GÁRDONYI Klára: Bibliotheca Hungarica: Kódexek és nyomtatott könyvek Magyarországon 1526 előtt, Budapest, I, 1988, II, 1993, III, 1994 (A MTAK Közleményei, Új Sorozat, 23, 31, 33). 429, 473. szám.

• DÖMÖTÖR Adrienne: Tendenciák az idéző főmondatok alakulásában a kései ómagyarban és a középmagyar kor elején. In: Magyar Nyelv, 2002. március, 56–77. o.

• Mátyás király: Magyarország a reneszánsz hajnalán: Kiállítás az ELTE Egyetemi Könyvtárban, bev.: MADAS Edit, szerk.: BIBOR Máté János, Budapest, ELTE EK, 2008 (Kiállítások az ELTE Egyetemi Könyvtárban, 2). 74. szám.

• LÁZS Sándor: A Nyulak szigeti domonkos apácák olvasmányainak korszerűsége. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 123–139. o.

• LÁZS Sándor: Die Modernität der Lektüre der Dominikanerinnen auf der Haseninsel (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 140–141. o.

• MADAS Edit: Weszprémi-kódex. In: Diós István (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon (XV.), Budapest, Szent István Társulat, 2010. 373. o.

• HORVÁT István: A’ Pesti Fő Oskola Könyvtárának 1506-dik évi Imádságos Könyve. In: Tudományos Gyűjtemény, 19. (1835), 6. szám, 113–119. o.

• Könyvkiállítási emlék, bev.: RÁTH György, Budapest, Országos Magyar Iparművészeti Muzeum, 1882. 66. szám.

• DÉNES Miklós: A Winkler kódex hangtana és alaktana, Budapest, Pesti Ny., 1900.

• TIMÁR Kálmán: Kódexeink legendái és a Catalogus Sanctorum. In: Irodalomtörténeti Közlemények, XXXV.(1925.), 3-4. füzet, 241-248. o.

• NYÍRI Antal: A Winkler kódex hangtana és szótana, Szeged, Prometheus Ny., 1933. (Csongrádmegyei könyvtár 3.)

• V. KOVÁCS Sándor: A késő-középkori kolostori irodalom. In: A magyar irodalom története 1600-ig. Szerk.: KLANICZAY Tibor, Budapest, Akadémiai, 1964. (A magyar irodalom története, 1.), 129–169. o.

• CSAPODI Csaba, CSAPODINÉ GÁRDONYI Klára: Bibliotheca Hungarica: Kódexek és nyomtatott könyvek Magyarországon 1526 előtt, Budapest, I, 1988, II, 1993, III, 1994 (A MTAK Közleményei, Új Sorozat, 23, 31, 33). 467. szám.

• Winkler-kódex. In: Iván HORVÁTH, Gabriella H. HUBERT, Zsuzsa FONT, János HERNER, Etelka SZŐNYI, István VADAI, György GÁL, Tamás RUTTNER: Répertoire de la poésie hongroise ancienne, I–II, Paris, Le Nouvel Objet, 1992.

• DÖMÖTÖR Adrienne: Tendenciák az idéző főmondatok alakulásában a kései ómagyarban és a középmagyar kor elején. In: Magyar Nyelv, 2002. március, 56–77. o.

• MADAS Edit: Középkori prédikációirodalmunk történetéből, Debrecen, 2002. 103., 123–125. o.

• LÁZS Sándor: Szent Ágoston regulájának 15. századi magyar fordítója. Váci Pál munkássága a 15. századi domonkos rendi reformban. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 109. (2005), 188−205. o.

• TÓTH Péter: „Némely alázatos doktor Szíz Mária képében”. 1506: Drámai szövegeink a középkorban. In: A magyar irodalom történetei, főszerk.: SZEGEDY-MASZÁK Mihály, 1. kötet. A kezdetektől 1800-ig, szerk.: JANKOVITS László, ORLOVSZKY Géza, Budapest, Gondolat, 2007. 190. o. In: Villanyspenót (Neospenót)

• Mátyás király: Magyarország a reneszánsz hajnalán: Kiállítás az ELTE Egyetemi Könyvtárban, bev.: MADAS Edit, szerk.: BIBOR Máté János, Budapest, ELTE EK, 2008 (Kiállítások az ELTE Egyetemi Könyvtárban, 2). 67. szám.

• VIZKELETY András: Irodalmak útban a pergamen felé. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 79–93. o.

• VIZKELETY András: Literaturen im Entstehungsprozess (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 94–96. o.

• LÁZS Sándor: A Nyulak szigeti domonkos apácák olvasmányainak korszerűsége. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 123–139. o.

• LÁZS Sándor: Die Modernität der Lektüre der Dominikanerinnen auf der Haseninsel (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 140–141. o.

• WEHLI Tünde: Az Érsekújvári-kódex illusztrációi: Könyvfestés a margitszigeti dominikánák kolostorában 1530 körül. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 159–170. o.

• WEHLI Tünde: Die Illustrationen des Neuhäusler Kodex’ (Érsekújvári Kodex) – Buchmalerei im Dominikanerinnenkloster auf der Margareteninsel um 1530 (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 171–172. o.

• MADAS Edit: Winkler-kódex. In: Diós István (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon, Budapest, Szent István Társulat, 2010. (XV.), 384. o.

• HALUSZKA Margit: Az u és o hangokkal kapcsolatos magyar hangtörténeti kérdések megvilágítása a Besztercei, Schlägli és Soproni Szójegyzék alapján. In: A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 68. Budapest, 1943.

• MADAS Edit: Besztercei szójegyzék. In: Péter László (szerk.): Új magyar irodalmi lexikon I., Budapest, Akadémiai, 1994, 221. o.

• MADAS Edit: Besztercei szójegyzék. In: Kőszeghy Péter, Tamás Zsuzsanna (szerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon I. Aachen-Bylica. Középkor, kora újkor, Budapest, Balassi, 2003. 359. o.

• MADAS Edit: Szójegyzékek. In: Diós István (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon, 13., Budapest, Szent István Társulat, 2008. 374. o.

Ismertető és kép: Besztercei szójegyzék: Wikipédia; Részlet: a Besztercei szójegyzék 7. oldala: Wikipédia.
 

• VOLF György: Bátori László és a Jordánszky-codex bibliafordítása. Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből VII. kötet. X. szám, Budapest, 1879.

• SIMONYI Zsigmond: A Schlägli Magyar Szójegyzék. In: Nyelvtudományi Közlemények, 24. (1894), 242–255. o.

• SZAMOTA István: A Schlägli Magyar Szójegyzék a XV. század első negyedéből (a nyelvemlék hasonmásával), Budapest, 1894. 91–96. o. (A magyar glosszák.)

• ZOLNAI Gyula: Szótárirodalmunk legelső zsengéi: A Schlägli Szójegyzék [Szemelvény]. In: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig, Budapest, MTA, 1894. Utánnyomás: Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1970., 86–91. o.

• BARTAL Antal, KALMÁR Elek: A Schlägli szójegyzék. In: Nyelvtudományi Közlemények, 24. (1894), 242–255. o.

• LACZKÓ Géza: A Schlägli Magyar Szójegyzék. In: Magyar Nyelv, 2. (1906), 403. o.

• MELICH János: A magyar szótárirodalom. Első füzet: A legrégibb szójegyzékektől P. Páríz szótáráig. Nyelvészeti füzetek, 46., szerk.: SIMONYI Zsigmond, Budapest, 1907. 18–25. o.

• Ó-magyar olvasókönyv. Összeállította: JAKUBOVICH Emil – PAIS Dezső, Pécs, Danubia, 1929. 255–258., 262., 267–272. o. Reprint kiadásai: Budapest, [s. n.], 1971. Budapest, Holnap Kiadó, 1995.

• TAMÁS Lajos: A Schlägli Magyar Szójegyzék. In: Magyar Nyelv, 34. (1938), 48–53. o.

• GÁLDI László: A Schlägli Magyar Szójegyzék. In: Magyar Nyelv, 37. (1941), 272–275. o.

• HALUSZKA Margit: Az u és o hangokkal kapcsolatos magyar hangtörténeti kérdések megvilágítása a Besztercei, Schlägli és Soproni Szójegyzék alapján. In: A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 68. Budapest, 1943.

• MÉSZÁROS István: Magyar nyelvű iskolai oktatásunk 15. századi kezdetei. In: Magyar Pedagógia, 64. (1964), 213–227. o.

• Ralf-Peter RITTER: Zum Schlägler „Hortularium”. In: Ural Altaische Jahrbücher, 8. (1988), 94–97. o.

• MADAS Edit: Schlägli szójegyzék. In: Péter László (szerk.): Új magyar irodalmi lexikon III., Budapest, Akadémiai, 1994, 1782. o.

• MADAS Edit: Szójegyzékek. In: Diós István (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon, 13., Budapest, Szent István Társulat, 2008. 374. o.

• VIZKELETY András: Irodalmak útban a pergamen felé. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 79–93. o.

• VIZKELETY András: Literaturen im Entstehungsprozess (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 94–96. o.

• MADAS Edit: Schlägli Szójegyzék. In: Kőszeghy Péter, Tamás Zsuzsa (szerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon X: Középkor és kora újkor: Reneszánsz – Szeben nyomdászata, Budapest, Balassi Kiadó, 2010. 254. o.

Ismertető és kép: Schlägli szójegyzék: Wikipédia; Részlet: a Schlägli szójegyzék 7. oldala: Wikipédia;
 

• MELICH János: A magyar szótárirodalom. 1. A legrégibb szójegyzékektől P. Pápai szótáráig, Budapest, Athenaeum, (Nyelvészeti füzetek), 1907.

• JAKUBOVICH Emil, PAIS Dezső: Ó-magyar olvasókönyv, Pécs, Danubia, 1929, 255–258. o.

• MÉSZÁROS István: Magyar nyelvű iskolai oktatásunk 15. századi kezdetei. In: Magyar Pedagógia, 64. (1964), 213–227. o.

• RITTER, Ralf-Peter: Zum Schlägler „Hortularium” In: Ural Altaische Jahrbücher, 8. (1988), 94–97. o.

• MADAS Edit: Szójegyzékek. In: Diós István (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon, 13., Budapest, Szent István Társulat, 2008. 374. o.

• VIZKELETY András: Irodalmak útban a pergamen felé. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 79–93. o.

• VIZKELETY András: Literaturen im Entstehungsprozess (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 94–96. o.

• RÉVAI Miklós: Vér András menedéklevele. In: Tudományos Gyűjtemény, (1833), 2. szám, 88−89. o.

• HORVÁT István: Vér András menedéklevele. In: Tudományos Gyűjtemény, (1835), 5. szám, 97−99. o.

• MOLNÁR József–SIMON Györgyi: Vér András menedéklevele (1493). In: Magyar nyelvemlékek, Budapest, Tankönyvkiadó, 1975, 1976, 1977, 1980, 124−125. o.

• HEGEDŰS Attila, PAPP Lajos: Középkori leveleink (1541-ig), Budapest, Tankönyvkiadó, 1991 (Régi Magyar Levéltár, 1.), 14. o.

• KARÁCSONYI János: Békésvármegye története. 3. kötet, Gyula, 1896., 159. o.

• IVÁNYI Béla: A római szent birodalmi széki gróf Teleki család gyömrői levéltára. Szeged, 1931., 191. o.

• Középkori leveleink (1541-ig). Szerk.: HEGEDŰS Attila és PAPP Lajos, Budapest, Tankönyvkiadó, (Régi magyar levéltár 1.), 1991., 21-23. o.

• BARTHA: Nyelvtudományi Közlemények, 28 [1898], 71-75. o.

• Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely r. t. város. Magyarország vármegyéi és városai. Szerk.: BOROVSZKY Samu, Budapest, 1905., 32. o.

• Középkori leveleink (1541-ig). Szerk.: HEGEDŰS Attila és PAPP Lajos, Budapest, Tankönyvkiadó, (Régi magyar levéltár 1.), 1991., 32-34. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• [PAULÁNYI József], Kedveskedő (a Magyar Kurír melléklapja), (1824), 18. szám, 137−138. o.

• HORVÁT István: [Keserű Mihály és húga békelevele.] In: Tudományos Gyűjtemény, (1836), 10. k., 107−108. o.

• HEGEDŰS Attila, PAPP Lajos: Középkori leveleink (1541-ig), Budapest, Tankönyvkiadó, 1991 (Régi Magyar Levéltár, 1). 82−85. o.

• FRAKNÓI: Századok, 10 [1876] o.

• HEGEDŰS Attila, PAPP Lajos: Középkori leveleink (1541-ig), Budapest, Tankönyvkiadó, 1991 (Régi Magyar Levéltár, 1). 56. szám, 119−125. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• Batthyány Ferenc levele feleségéhez. In: MOLNÁR József, SIMON Györgyi: Magyar nyelvemlékek, Budapest, Tankönyvkiadó, 1975, 1976, 1977, 1980. 182. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• KLEMM Antal: A pécsi Nyírkállai-kódex magyar glosszái. In: Pannónia, 3. (1937), 264–275. o.

• BÓNIS György: Magyi János formuláskönyve és a gyakorlati jogtanítás. In: Jubileumi tanulmányok, I, A pécsi egyetem történetéből, szerk.: CSIZMADIA Andor, Pécs, 1967, 225–260. o.

• Kódexek a középkori Magyarországon: Kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban, [szerk.: VIZKELETY András], Budapest, [OSZK], 1985. 145. szám.

• Nyírkállai Magyi János bejegyzése. In: Iván HORVÁTH, Gabriella H. HUBERT, Zsuzsa FONT, János HERNER, Etelka SZŐNYI, István VADAI, György GÁL, Tamás RUTTNER: Répertoire de la poésie hongroise ancienne, I–II, Paris, Le Nouvel Objet, 1992.

• DÖMÖTÖR Adrienne: Régi magyar nyelvemlékek, Budapest, Akadémiai, 2006. 46. o.

• POHÁNKA Éva: Egy kalandos sorsú kódex nyomában. Magyi János formuláskönyve a Pécsi Püspöki Könyvtárban. In: A 2001–2004 között megrendezett Előadások Pécs történetéből című konferenciák válogatott előadásai, szerk.: PILKHOFFER Mónika, VONYÓ József, Pécs, 2006, 61–75. o. (Tanulmányok Pécs történetéből, 18.).

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 199–207. o.

• KERTÉSZ Balázs: Ungarische Sprachdenkmäler in der Széchényi-Nationalbibliothek (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 208–209. o.

• MÉSZÖLY Gedeon: Jegyzetek a „Sermones dominicales” szótárához. In: Magyar Nyelv, 6. (1910), 401–406. o.

• ZOLNAI Gyula: A Budapesti és Németújvári Glosszák. In: Magyar Nyelvőr, 39. (1910), 460–474. o.

• KARDOS Tibor: DÖMÖTÖR Tekla: Régi magyar drámai emlékek, Budapest, Akadémiai, 1960, I., 99–102. o.

• Ladislaus MEZEY: Codices Latini Medii Aevi Bibliothecae Universitatis Budapestinensis, Budapest, 1961. 162–163. o.

• TARNAI Andor: A budapest-németújvári Sermones dominicales. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 87. (1983), 23–30. o.

• Kódexek a középkori Magyarországon: Kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban, [szerk.: VIZKELETY András], Budapest, [OSZK], 1985. 157, 165. szám.

• MADAS Edit: Fili, dulcor unice (Sermo apocrifus de passione). In: „Nem sűlyed az emberiség”: Album amicorum – Szörényi László LX. születésnapjára, Budapest, MTA ITI, 2007.

• MADAS Edit: Sermones dominicales. In: Diós István (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon 12., Budapest, Szent István Társulat, 2007, 98. o.

• Csillag a holló árnyékában. Vitéz János és a humanizmus kezdetei Magyarországon. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2008. március 14 – június 15., szerk.: FÖLDESI Ferenc, Budapest, 2008. 52–55. o., 5. szám.

• KERTÉSZ Balázs: Az Országos Széchényi Könyvtár MNy 64. jelzetű nyelvemlékéről. (Egy hiteleshelyi eljárás során készített feljegyzés). In: Levéltári Közlemények, 77. (2006), 1. szám, 91–103. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 199–207. o.

• KERTÉSZ Balázs: Ungarische Sprachdenkmäler in der Széchényi-Nationalbibliothek (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 208–209. o.

• KESZLER Borbála: Sylvester-másolat a XVI. század közepéről. In: Magyar Nyelv, 61. (1965), 367–368. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• EPERJESI István: Apáti Ferenc és Cantilenája. In: Filológiai Közlöny, 14. (1968), 513–520. o.

• HORVÁTH Cyrill: A magyar irodalom története, I, Budapest, Atheneum, 1899. 178., 180. o.

• SZABOLCSI Bence: Adalékok a régi magyar „metrikus” énekek történetéhez. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 38 (1928), 101–114. o.

• HORVÁTH János: Az irodalmi műveltség megoszlása, Budapest, Egyetemi Ny., 1935. Reprint: Budapest, Akadémiai, 1988. 282. o.

• KARDOS Tibor: Huszita-típusú kantilénáink. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 62. (1953), 1–4 füzet, 81–95. o.

• GERÉZDI Rabán: Apáti Ferenc Cantilená-ja. In: A magyar világi líra kezdetei, Budapest, Akadémiai, (Irodalomtörténeti könyvtár), 1962. 213–265. o.

• A Peer-kódex. [Részlet] In: MOLNÁR József–SIMON Györgyi: Magyar nyelvemlékek, Budapest, Tankönyvkiadó, 1975, 1976, 1977, 1980, 157–161. o.

• Apáti Ferenc: Félelmes szívűnek engem alítátok… In: Iván HORVÁTH, Gabriella H. HUBERT, Zsuzsa FONT, János HERNER, Etelka SZŐNYI, István VADAI, György GÁL, Tamás RUTTNER: Répertoire de la poésie hongroise ancienne, I–II, Paris, Le Nouvel Objet, 1992.

• ZEMPLÉNYI Ferenc: Az európai udvari kultúra és a magyar irodalom, Budapest, Universitas, 1998. 121–122. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 199–207. o.

• BOGNÁR Péter – HORVÁTH Iván: Apáti Ferenc, Cantiléna. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 60. szám: 356–357. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• MADAS Edit: Az Érdy-kódex perikóparendszere és Guillermus Parisiensis posztillás könyve. In: Magyar Könyvszemle, 100. (1984), 99–105. o.

• MADAS Edit: Adalékok az Érsekújvári Kódex sermóihoz. In: Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról, szerk.: SZELESTEI N. László, Budapest, OSZK, 1989, 203–223. o.

• MADAS Edit: Egy vitatott eredetű nyelvemlék. In: Summa. Tanulmányok Szelestei N. László tiszteletére, Piliscsaba, 2007, 206–209. o.

• JAKUBOVICH Emil: Két régi magyar esküforma. In: Magyar Nyelv, 29. (1933), 118–121. o. MÁLYUSZ Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában. In: Századok, 91. (1957), 86–88. o.

• BÓNIS György: Régi magyar esküminták. In: Magyar Nyelv, 57. (1961), 279–285. o.

• KOVÁCS Ferenc: Régi magyar esküminták. In: Magyar Nyelv, 57. (1961), 285–295. o.

• JAKUBOVICH Emil: Két magyar glosszás bécsi kódex. In: Magyar Nyelv, 23. (1927), 35–36. o.

• Otto MEYER: Ein Marien-Gebet als Hilfsmittel der Zeitrechnung. Die Ebracher Überlieferung des Salve preclara regina celorum (1410). In: Festschrift Ebrach 1127–1977, ed.: Gerd ZIMMERMANN, Volkach, 1977, 123–134. o.

• SZENDREI Janka: A magyar középkor hangjegyes forrásai, Budapest, MTA Zenetudományi Intézet, 1981 (Műhelytanulmányok a Magyar Zenetörténethez, 1.) 103, Nr. F 327;

• MADAS Edit: Esztergomi iskoláskönyv a XV. század első negyedéből. In: Művelődéstörténeti tanulmányok a magyar középkorról, szerk., előszó: FÜGEDI Erik, bevezető: KÖPECZI Béla, Budapest, Gondolat, 1986, 159–175. o.

• KÖRMENDY Kinga: 15. századi eszmetörténeti kérdések az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár Ms. II. 7. jelzetű kódexében. In: Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról, szerk.: SZELESTEI N. László, Budapest, OSZK, 1989, 183–201. o.

• MADAS Edit: Esztergomi iskoláskönyv. In: Péter László (szerk.): Új magyar irodalmi lexikon (I.), Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994, 538. o.

• NÉMETH András: Közép-európai verses Tízparancsolat egy 15. századi esztergomi iskoláskönyvben. In: Magyar Könyvszemle, 123. (2007), 1–21. o.

• Emma BARTONIEK: Codices manu scripti Latini, I, Codices Latini medii aevi, Budapest, 1940. (A Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárának Címjegyzéke, 12.), 370–376. o.

• GERÉZDI Rabán: Geszti László éneke. In: A magyar világi líra kezdetei, Budapest, Akadémiai, (Irodalomtörténeti könyvtár), 1962. 93—118. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• Krsto STOŠIĆ: Rukopisni kodeksi samostana Svetog Franje u Šibeniku. In: Croatia Sacra, 3. (1933), 5. szám, 18–61. o. [A Laskai sorokra vonatkozó rész: 10. szám: Liber Demetrii de Lasko, 28. o.]

• HOLL Béla: Egy ismeretlen középkori iskoláskönyv és magyar verses nyelvemlék 1433-ból. In: Magyar Könyvszemle, 100. (1984), 3–23. o.

• MADAS Edit: Szent László a középkori magyarországi prédikációirodalomban. In: Neolatin irodalom Európában és Magyarországon, szerk.: JANKOVITS László, KECSKEMÉTI Gábor, Pécs, JATE, 1996, 63–81., 71–74. o.

• A. MOLNÁR Ferenc: A Laskai Sorok és párhuzamos szövege a Thewrewk-kódexben. In: Magyar Nyelv, 1996. 21–32. o.

• A. MOLNÁR Ferenc: Még egyszer a Laskai Sorokról és annak Thewrewk-kódexbeli párhuzamos szövegéről. In: Magyar Nyelv, 1997. 68–71. o.

• MÁTAI Mária: Magyar vers 1433-ból. In: Hungaro-Slavica. Studia in honorem Stephani Nyomárkay, szerk.: Janusz Bańczerowski, Budapest, ELTE Szláv Filológiai Tanszék, 1997, 194–198. o.

• D. MÁTAI Mária: A Laskai Sorok, első verses imádságunk. In: Nyelvi és kommunikációs kultúra az iskolában. XIII. Anyanyelv-oktatási Napok: Eger, 1998. július 7-10., szerk.: V. RAISZ Rózsa és H. VARGA Gyula, Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1999. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 212. szám), 344–350. o.

• A. MOLNÁR Ferenc: Két régi magyar ima az oltáriszentségről. A Laskai Sorok és párhuzamos szövege a Thewrewk-kódexben, Budapest, Akadémiai, 2000. (Nyelvtudományi Értekezések, 148.)

• MÁTAI Mária: Első magyar nyelvű verses imádságunk. A Laskai Sorok (1433), Budapest, Universitas Kiadó, 1997, Második, bővített kiadás: 2002.

• B. GERGELY Piroska: A. Molnár Ferenc, Két régi magyar ima az oltáriszentségről. In: Magyar Nyelv, 2002. március, 95–97. o.

• MADAS Edit, CZAGÁNY Zsuzsa: Laskai (Laskói) Demeter iskoláskönyve. In: Kőszeghy Péter, Tamás Zsuzsanna (szerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon VI. Középkor és kora újkor: Kolostorhálózat – Lestyán, Budapest, Balassi, 2006, 401–402. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• Georg N. KNAUER: Iter per miscellanea: Homer’s Batrachomyomachia and Johannes Reuchlin. In: The Whole Book. Cultural Perspectives on the Medieval Miscellany, ed. S. G. NICHOLS, S. WENZEL. Ann ARBOR, Michigen, 1996, 23–36. o.

• SARBAK Gábor: Magyar nyelvemlék a XVI. század elejéről a Bajor Nemzeti Könyvtárban. In: Magyar Nyelv, 101. (2005), 147–161. o.

• HAADER Lea: A Müncheni emlék. In: Magyar Nyelv, 101. (2005), 161–178. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• KESZLER Borbála: Sylvester-másolat a XVI. század közepéről. In: Magyar Nyelv, 61. (1965), 367–368. o.

• DEMJÁN Adalbert: A latin és görög igenevek fordításáról régi bibliai szövegeinkben. In: Magyar Nyelvjárások, 41. (2003), 83-92. o. In: Tanulmányok a magyar egyházi nyelv története köréből, szerk.: A. MOLNÁR Ferenc, M. NAGY Ilona, Debrecen, Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék, 2003, 89–101. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• HÁZI Jenő: A soproni virágének. In: Magyar Nyelv, 25. (1929), 88–90. o.

• CSÁSZÁR Elemér: A középkori magyar vers ritmusa, Budapest, Pallas, (Irodalomtörténeti Füzetek, 35), 1929, 26. o.

• MOLLAY Károly: Gugelweit János, a Soproni virágének lejegyzője. In: Soproni Szemle, 3. (1939) 78–80. o.

• VARGYAS Lajos: A magyar vers ritmusa, Budapest, Akadémiai, 1952. 128. o.

• GÁLDI László: Ismerjük meg a versformákat, Budapest, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1961. 31. o.

• A virágénekvita:

  • GERÉZDI Rabán: A virágének. In: A magyar világi líra kezdetei, Budapest, Akadémiai, (Irodalomtörténeti könyvtár), 1962, 266—306. o. In: Uő: Janus Pannoniustól Balassi Bálintig, Budapest, Akadémiai, 1968. 448—484. o.

  • A magyar irodalom története 1600-ig, szerk. KLANICZAY Tibor, Budapest, Akadémiai, (A magyar irodalom története, 1.), 1964. 189. o.

  • HORVÁTH Iván: Balassi költészete történeti poétikai megközelítésben, Budapest, Akadémiai, 1982. 248. o.

  • PIRNÁT Antal: Balassi Bálint poétikája, Budapest, Balassi, 1996.

  • ZEMPLÉNYI Ferenc: Az európai udvari kultúra és a magyar irodalom, Budapest, Universitas Könyvkiadó, 1998.

  • TÓTH Tünde: Emericus Terek köszön Krisztinának... – töredék, 1485: A virágénekvita. In: A magyar irodalom történetei, főszerk.: SZEGEDY-MASZÁK Mihály, 1. kötet. A kezdetektől 1800-ig, szerk.: JANKOVITS László, ORLOVSZKY Géza, Budapest, Gondolat, 2007. 133–145. o. In: Villanyspenót (Neospenót)

• VARGYAS Lajos: A középkori magyar vers: Szabács viadala (szabad ütem, kötött szótagszám). In: Uő: A magyar vers ritmusa, Budapest, Akadémiai, 1952. 92-135. o.

• IMRE Samu: A Szabács viadala, Budapest, Akadémiai, 1958. (Nyelvészeti tanulmányok 4.)

• MOLNÁR József–SIMON Györgyi: Szabács Viadala (1476). In: Magyar nyelvemlékek, Budapest, Tankönyvkiadó, 1975, 1976, 1977, 1980, 95–101. o.

• HADROVICS László: Magyar–délszláv szellemi kapcsolatok a középkorban. In: Magyar Nyelvőr, 1999. január–március.

• D. KUNKIN Zsuzsanna: Hartmann Schedel Világkrónikája és Szabács viadala. In: Vajdasági Könyvtári Hírlevél, 2001. 9. szám, tavasz.

• MADAS Edit: Szabács viadala. In: Diós István (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon 12., Budapest, Szent István Társulat, 2007. 436. o.

• BOGNÁR Péter–HORVÁTH Iván: Szabács viadala. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 151–155. o.

• BOGNÁR Péter–HORVÁTH Iván: Die Erstürmung von Szabács (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 156. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 199–207. o.

• KERTÉSZ Balázs: Ungarische Sprachdenkmäler in der Széchényi-Nationalbibliothek (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 208–209. o.

• MADAS Edit: Szabács viadala. In: Kőszeghy Péter, Tamás Zsuzsa (szerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon X: Középkor és kora újkor: Reneszánsz – Szeben nyomdászata, Budapest, Balassi Kiadó, 2010. 417–419. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 206. o.

• SKALA István: A mondseei Szent László-legenda és a Szent Lászlóról való ének. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 43. (1933), 1. füzet 147–148. o.

• HORVÁTH Cyrill: László-versekről. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 46. (1936), 2. füzet 133–150. o.

• VARGYAS Lajos: A legrégibb eredeti magyar vers. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 54. (1950), 3. füzet, 53—59. o.

• VARGYAS Lajos: A középkori magyar vers: László-ének (különböző ritmizálása, ritmus-eredete, a kiindulás kritikája, a magyar és latin változat ritmikai összefüggése). In: Uő: A magyar vers ritmusa, Budapest, Akadémiai, 1952. 103-113. o.

• KARDOS Tibor: Huszita-típusú kantilénáink. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 62. (1953), 1–4 füzet, 81–95. o.

• VARGYAS Lajos: Vita a magyar vers körül. In: Uő: Magyar vers – magyar nyelv, Budapest, Szépirodalmi, 1966. 222—234. o.

• GERÉZDI Rabán: László-ének. In: Uő: A magyar világi líra kezdetei, Budapest, Akadémiai, (Irodalomtörténeti könyvtár), 1962. 140–192. o. In: Uő: Janus Pannoniustól Balassi Bálintig, Budapest, Akadémiai, 1968. 153–164. o.

• VEKERDI József: A Szent László-énekhez. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 76. (1972), 2. füzet, 133–145. o.

• VEKERDI József: Szent László-ének. In: A régi magyar vers, szerk.: KOMLOVSZKI Tibor, Budapest, Akadémiai, 1979, 11–22. o.

• Athleta patriea. Tanulmányok Szent László történetéhez, szerk.: MEZEY László, Budapest, Szent István Társulat, 1980.

• V. KOVÁCS Sándor: A László-ének keleti forrásai. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 87. (1983), 1–3. füzet, 32–40. o.

• HORVÁTH Iván: Szent László-ének: Salve benigne rex Ladislae – Idvezlégy kegyelmes Szent László kerály. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 143–148. o.

• HORVÁTH Iván: Sankt-Ladislaus-Lied. Salve benigne rex Ladislae (Zusammenfassung). In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29. – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009, 149–150. o.

• Ismertetők:

  • VEKERDI József: László-ének. In: Új Magyar Irodalmi Lexikon, II. kötet, Budapest, Akadémiai, 1198. o.

• KURCZ Ágnes: Vásárhelyi András Mária-éneke. In: A régi magyar vers, szerk. KOMLOVSZKI Tibor, Budapest, 1979, 23–32. o.

• VARGHA Damján: Te Deum és Te Mariam fordítása kódexirodalmunkban, Budapest, 1913. (bővített különlenyomat a Békefi-Emlékkönyvből)

• BORSA Gedeon: Ismeretlen virágének töredéke. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 61. (1957), 236–237. o.

• KERTÉSZ Balázs: Magyar nyelvemlékek az Országos Széchényi Könyvtárban. In: „Latiatuc feleym …” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása 2009. október 29 – 2010. február 28., szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2009. 199–207. o.

• RAJECZKY Benjamin: Többszólamú zenénk emlékei a XV. század első feléből. In: Népzene és Zenetörténet, 1. (1972), 63–109. o.

• RAJECZKY Benjamin: Ein neuer Fund zur mehrstimmigen Praxis Ungarns im 15. Jahrhundert. In: Studia Musicologia, 14. (1972), 147–168. o.

• FERENCZI Ilona: Krisztus feltámada. Magyarországi egy- és többszólamú adatok a 16–17. századból. In: Zenetudományi Dolgozatok, Budapest, 1979, 85–98. o.

• ZELLIGER Erzsébet: Az első magyar nyelvű népének és művelődéstörténeti háttere, Budapest, 2006. (Nyelvtudományi Értekezések, 156.)

• András VIZKELETY: Mittelalterliche lateinische Handschriften der Széchényi-Nationalbibliothek, Budapest, Akadémiai, Országos Széchényi Könyvtár, 2007. (Fragmenta et Codices in Bibliothecis Hungariae, 6.), 534. szám.

• CSÁNKI Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában I–VIII., Budapest, 1890–1913.

• MELICH János: Adatok haánk honfoglalaláskori s X–XII. századi helyneveinek értelmezéséhez. In: Magyar Nyelv, 2. (1906), 49–58., 96–106. o.

• NAGY SZEDER István: Lázár deák 1528-ban kiadott „Magyarország térképé”-hez. In: Térképészeti Közlöny, 4. (1936), 95–97. o.

• Magyarország legrégibb térképe: Lázár mester munkája. Ingolstadt 1528. In: magyar renaissance, szerk.: MÁLYUSZ Elemér, Budapest, 1939.

• CHOLNOKY Jenő: Magyarország első jó térképe. In: Magyar Katonai Szemle, 3. (1943), 93–98. o.

• CHOLNOKY Jenő: Elnöki megnyitó a Magyar Földrajzi Társaság 1943. évi közgyűlésén. In: Földrajzi Közlemények, 71. (1943), 91–100. o.

• IRMÉDI-MOLNÁR László: Történeti visszapillantás a magyar térképészet fejlődésére. In: Magyar Katonai Szemle, 4. (1944), 107–114. o.

• FODOR Ferenc: A magyar térképírás. I–III., Budapest, 1952–1954., 14–27., 31–35., 38., 40., 44., 50., 55., 85., 299., 319., 436. o.

• BANFI Florio: Holik Floris: Sole surviving specimens of Early Hungarian Cartography. In: Imago Mundi, 13. (1956), Issue 1, 89–100. o.

• IRMÉDI-MOLNÁR László: Lázár deák és térképe. In: Geodézia és Kartográfia, 10. (1958), 177–179. o.

• IRMÉDI-MOLNÁR László: The earliest known map of Hungary. 1528. In: Imago Mundi, 18. (1964), 53–59. o.

• TÖRÖK Gábor: Régi térképek nyelvjárástörténeti tanulságaiból. In: Magyat Nyelv, 63. (1967), 14–21. o.

• IRMÉDI-MOLNÁR László: Térképalkotás, Budapest, Tankönyvkiadó, 1970., 82–96. o.

• IRMÉDI-MOLNÁR László: Lázár deák térképének problémája. In: Földrajzi Közlemények, 95. (1971), 103–124. o.

• KUCHAR, k.: Lazar’s Landkarte, des älteste geografische Bild der Slowakei. In: Sbornik československé společnosti zeměpisné, No. 2., 88–110. o.

• HELLER, Georg, NEHRING, Karl: Die historischen Ortsnamen von Ungarn. (Veröfentlichungen des Finnisch-Ugrischen Seminars an der Universität München. Serie A), Vol. 1–, München, 1973–.

• BENDEFY László: Lázár deák, „Tabula Hungariae…” című térképének eddig ismeretlen kiadásai. In: Geodézia és Kartográfia, 26. (1974), 263–269. o.

• BERNLEITHNER E.: Der Autor der ältesten Ungarnkarte und seine Mitarbeiter. Mitteilungen der Österreichischen Geogr. Gesellschaft, 116. (1974), I–II, 178–183. o.

• HRENKÓ Pál: Lazarus (Rosetus) Magyaroszág első térképének alkotója. In: Geodézia és Kartográfia, 26. (1974), 463–466. o.

• HRENKÓ Pál: A Lázár-térkép szerkezete. In: Geodézia és Kartográfia, 26. (1974), 359–365. o.

• MOLNÁR József–SIMON Györgyi: Magyar nyelvemlékek, Budapest, Tankönyvkiadó, 1975, 1976, 1977, 1980, 272–277. o.

• MOLNÁR József: A régi magyarországi térképek nyelvtörténeti jelentősége. In: Magyar Nyelv, 74. (1978), 175–180. o.

• MOLNÁR József: Die Bedeutung der frühen kartographischen Aufnahmen von Ungarn. In: Festschrift für Wolfgang Schlachter, Göttingen, 1978.

• Lazarus Secretarius: The First Hungarian Mapmaker and His Work, ed. Lajos STEGENA, Budapest, Akadémiai, 1982.