RÉGI MAGYAR NYELVEMLÉKEK Szövegemlékeink első nagy, gyűjteményes kiadását a Magyar Tudós Társaság kezdeményezte; gondozásával Döbrentei Gábort bízta meg. Az általa szerkesztett Régi Magyar Nyelvemlékek című sorozatnak 5 kötete jelent meg 1838–1846 között Döbrentei Gábor (I–III., IV/1.), majd 1888-ban Volf György gondozásában (IV/2., V.).
NYELVEMLÉKTÁR, ÚJ NYELVEMLÉKTÁR 1874-ben a Magyar Tudományos Akadémia indította el második nagy nyelvemléksorozatunkat, a Nyelvemléktárat. A sorozat 15 kötetben az addig ismert magyar nyelvű kódexeket tartalmazza. A legtöbb kötet szerkesztője Volf György; a III. köteté Komáromy Lajos és Király Pál. A Nyelvemléktár a kódexek helyesírását erőszakosan egységesíti, s ez használhatóságát jelentősen csökkenti. – A 19. századi sorozatok hiányossága, hogy nem közlik a magyar szövegek latin eredetijét. Ennek pótlására indította el az MTA az Új Nyelvemléktár című sorozatát, ám annak csak az I/1. füzete jelent meg: a Bécsi kódex, Mészöly Gedeon gondozásában (1916). A hű magyar szöveg mellett a szentírás megfelelő latin passzusai is megtalálhatók benne.
CODICES HUNGARICI Az 1942-ben Szabó Dénes által megkezdett Codices Hungarici összesen 9 kötet jelent; a 3. kötettől az MTA kiadásában. A kötetekben a régi szöveg háromféleképpen található: csak hasonmásban; csak átiratban; hasonmásban és átiratban is. Minden kötetet tanulmány vezet be.
RÉGI MAGYAR KÓDEXEK A Régi Magyar Kódexek című sorozat darabjai a 15-16. századi nyelvemlékkódexeket publikálják, mindig hasonmásban, mellette pedig betűhű átiratban, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel. A sorozat közrebocsátója a Magyar Nyelvtudományi Társaság. A munkálatokban az ELTE Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárástani Tanszékének, valamint az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársai vesznek részt Benkő Loránd vezetésével.
Az Országos Széchényi Könyvtár 2009-es Nyelvemlék-kiállításának tablói – Korompay Klára: A Régi Magyar Kódexek sorozat
KOROMPAY Klára: Egy kutatási és pedagógiai program története: a Régi Magyar Kódexek. In: KOROMPAY Klára – TERBE Erika – C. VLADÁR Zsuzsa – ZSILINSZKY Éva (szerk.): Forráskutatás, Tudománytörténet forráskiadás, tudománytörténet, Budapest, 2008. április 17–18., Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2009., 11–18. o.
NÉHÁNY SZÓRVÁNYEMLÉK – IDŐRENDBEN
A tihanyi apátság alapítólevele (1055)
ERDÉLYI L. László: Ó-magyar olvasókönyv. Összeállította: JAKUBOVICH Emil – PAIS Dezső, Pécs, Danubia, 1929. 19–25. o. Reprint kiadásai: Budapest, [s. n.], 1971. Budapest, Holnap Kiadó, 1995.
BÁRCZI Géza: A tihanyi apátság alapítólevele mint nyelvi emlék, Debrecen, Tankönyvkiadó, 1951.
Diplomata Hungariae antiquissima, szerk. GYÖRFFY György, Budapest, Akadémiai, 1992, I, 145–152. o.
Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez. Középkor, főszerk.: TARNAI Andor, szerk. MADAS Edit, Budapest, Tankönyvkiadó, 1992. 19–21. o.
A tihanyi alapítólevél. Latin szöveg és utószó: ÉRSZEGI Géza, szómagyarázat. Eva BERTA, ÉRSZEGI Géza, ford. HOLUB József, ÉRSZEGI Géza, Veszprém, F. Szelényi Ház, 1993. A magyar fordítás szövege a Tihanyi Bencés Apátság honlapján
The deed of foundation of Tihany Abbey. Latin text, bibliogr. and historical context: Géza ÉRSZEGI, glossary: Éva BERTA and Géza ÉRSZEGI, transl.: Brian McLEAN, Veszprém, F. Szelényi House, 1993.
Die Gründungsurkunde von Tihany. Lateinischer Text und Epilog: Géza ÉRSZEGI, Worterklärung: Eva BERTA und Géza ÉRSZEGI. Übers.: Eva BERTA, Veszprém, F. Szelényi Haus, 1993.
A tihanyi alapítólevél, 1055, latin szöveg és utószó: ÉRSZEGI Géza, szómagyarázat: Eva BERTA és ÉRSZEGI Géza, ford.: HOLUB József és ÉRSZEGI Géza, Tihany, Bencés Apátság, 2. bőv. kiadás: 2004.
ZELLIGER Erzsébet: A Tihanyi Alapítólevél. Átirat, jegyzetek és fordítás: SZENTGYÖRGYI Rudolf, Pannonhalma, Bencés kiadó, 2005., 2011.
SZENTGYÖRGYI Rudolf: A tihanyi alapítólevél szövege. In: HOFFMANN István: A Tihanyi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás. A Magyar Névarchívum Kiadványai 16., Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2010. 21–41. o.
A tihanyi apátság birtokösszeírása (1211)
WENZEL Gusztáv: Árpád-kori Új Okmánytár, I, Pest, 1860, 106–126. o.
Váradi regestrum (1208–1235)
ENDLICHER, Stephanus, Ladislaus: rerum Hungaricarun monumenta Arpadiana, Sanktgallen, 1849, 640–742. o.
VAJDA Gyula: A Váradi Regestrum (1209–1235). Magyar műveltség-történeti kútfő ismertetése és bírálata, Budapest, 1880.
KANDRA Kabos: A Váradi regestrum, Budapest, Szent István Társulat, 1898. REPRINT: Históriaantik Könyvesház Kiadó, 2012.
KARÁCSONYI János, BOROVSZKY Samu: Az időrendbe szedett váradi tüzesvaspróba-lajstrom az 1550-iki kiadás hű másával együtt. [Regestrum Varadiense examinum ferri candentis ordine chronologico digestum, descripta effigie editionis a. 1550 illustratum], Budapest, Váradi Káptalan, 1903.
DOMANOVSZKY Sándor: Váradi regestrum. In: Századok, 1905, 163–168. o.
KARÁCSONYI János: Váradi regestrum. In: Századok, 1905, 275–276. o.
Szöveggyűjtemény Magyarország történetének tanulmányozásához, Budapest, Tankönyvkiadó, I. kötet, 1964, 195–199. o.
Régi magyarországi nyomtatványok 1473–1600, szerk.: BORSA Gedeon, HERVAY Ferenc, HOLL Béla, KÄFER István, KELECSÉNYI Ákos, Budapest, Akadémiai, 1971. 87. szám.
MOLNÁR József – SIMON Györgyi: Magyar nyelvemlékek, Budapest, Tankönyvkiadó, 1976, 1977, 1980, 38–40. o.
Regestrum Varadiense (1208–1235). [Karácsonyi János és Borovszky Samu munkájának digitális kiadása kiegészítésekkel, valamint a Váradi Jegyzőkönyv új szövegkiadásával együtt], szerk.: SOLYMOSI László, SZOVÁK Kornél, Arcanum CD, 2009.
Anonymus: Gesta Hungarorum (1250 és 1270 között)
Joannes Georgius SCHWANDTNER: Scriptores rerum Hungaricarum veteres ac genuini, 1, Vindobonae, 1746. 1–38. o.
Béla király névtelen jegyzőjének könyve a magyarok tetteiről. Ford.: SZABÓ Károly, 1860.
Béla király névtelen jegyzőjének könyve a magyarok viselt dolgairól. Kiad.: FEJÉRPATAKY László, 1892. (Az Anonymus-kódex facsimile kiadása.)
Magyar Anonymus. Béla király jegyzőjének könyve a magyarok cselekedeteiről. Ford., bevezető, jegyzetek, térképek: PAIS Dezső, Budapest, Magyar Irodalmi Társaság, 1926.
P. Magister quondam Bele regis Hungariae notarius: Gesta Hungarorum, ed. Ladislaus JUHÁSZ, Budapest, 1932.
Scriptores Rerum Hungaricarum. Szerk.: SZENTPÉTERY Imre, [S.l.], [S.n.],1937.
Anonymus: Gesta Hungarorum, hasonmás, ford.: PAIS Dezső, szerk.: GYÖRFFY György, Budapest, Magyar Helikon, 1975.
Die "Gesta Hungarorum" des anonymen Notars. Die älteste Darstellung der ungarischen Geschichte, ed.: Gabriel SILAGI, László Veszprémy, Sigmaringen, Thorbecke, 1991.
Scriptores rerum hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum, ed. Emericus SZENTPÉTERY, I. kötet, Budapest, 1937. (JAKUBOVICH Emil), 13–118. o. Reprint: Utószó és bibliográfia: SZOVÁK Kornél és VESZPRÉMY László, Budapest, Nap, 1999. 7-86. o.
Anonymus: Magyarok cselekedetei, ford.: VESZPRÉMY László, Budapest, Osiris, 1999.
ÁRPÁD-KORI SZÖVEGEMLÉKEK – IDŐRENDBEN
Pray-kódex (1192–1195) – Halotti beszéd és könyörgés (1195 körül)
Joannes SAJNOVICS: Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapporum idem esse, Tyrnaviae, 1770–1771. 3–8. [Faludi Ferenc olvasatával.]
Nicolaus RÉVAI: Antiquitates literaturae Hungaricae, vol. I, Quod complectitur duas allocutiones funebres, genuinae vteri pronunciationi restitutas, et commentatio grammatico illustratas, Pesthini, 1803;
ZOLNAI Gyula: Legrégibb nyelvemlékünk: A Halotti Beszéd. [Szemelvény]. In: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig, Budapest, MTA, 1894. Utánnyomás: Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1970., 51–72. o.
Ó-magyar olvasókönyv. Összeállította: JAKUBOVICH Emil – PAIS Dezső, Pécs, Danubia, 1929. Reprint kiadása: Budapest, Holnap Kiadó, 1995, 69–70. o. Latin forrása: 71–72. o.;
MÉSZÖLY Gedeon: Ómagyar szövegek nyelvtörténeti magyarázatokkal, Budapest, Tankönyvkiadó, 1956., 110–112. o. Latin forrása: 106–109. o.
MOLNÁR József–SIMON Györgyi: Magyar nyelvemlékek, Budapest, Tankönyvkiadó, 1975, 1976, 1977, 1980, 26–33. o.;
Árpád-kori és Anjou-kori szövegemlékek: Halotti Beszéd és Könyörgés (Betűhív közlés; Egykori feltehető olvasat és értelmezés; A Halotti Beszéd és Könyörgés latin előképe; A latin előkép fordítása. Ford.: MÉSZÖLY Gedeon) = Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez. [Egyetemi segédkönyv], főszerk.: TARNAI Andor. 1. Középkor, 1000–1530, szerk.: MADAS Edit, a régi magyar szövegek átírásában közrem.: SZABÓ T. Ádám, Budapest, Tankönyvkiadó, 1991, 312–320. o.
Halotti Beszéd. Die Grabrede, szerk.: MADAS Edit, Budapest, OSZK, 2002. (Margaritae Bibliothecae Nationalis Hungariae)
Leuveni kódex (13. század utolsó harmada) – Ómagyar Mária-siralom (13. század vége)
GRAGGER Róbert: Ómagyar Máriasiralom. In: Magyar Nyelv, 19. (1923), 6. o. és különlenyomatként. Egy hasonmással: Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 19. szám. [1970.]
Ó-magyar olvasókönyv. Összeállította: JAKUBOVICH Emil – PAIS Dezső, Pécs, Danubia, 1929. 127–128. o. Reprint kiadásai: Budapest, [s. n.], 1971. Budapest, Holnap Kiadó, 1995.
Magyar művelődéstörténet I. kötet: Ősműveltség és középkori kultúra. Szerk.: DOMANOVSZKY Sándor, Budapest, Magyar Történelmi Társulat, 1939, 469. o. [Hasonmás]. Reprint kiadás: Szekszárd, Babits, 1993. Budapest, Arcanum Adatbázis Kft., 2003.
SZABÓ Dénes: A magyar nyelvemlékek, Budapest, Tankönyvkiadó, 1959, VI. tábla.
BÁRCZI Géza: A magyar nyelv életrajza, Budapest, Gondolat, 1963, V. tábla. 1966, 1975. 87–89. o. Budapest, Custos, 1996.
Ómagyar Mária-siralom, ill.: SZALAY Lajos rajzaival, [Budapest], Magyar Helikon, 1976. KERESZTURY Dezső tanulmányával, 1982.
Árpád-kori és Anjou-kori szövegemlékek: Ómagyar Mária-siralom. (Betűhív közlés; Egykori kiejtés szerinti olvasat és értelmezés; A Planctus ante nescia szekvencia latinul és magyarul, ford.: VIZKELETY András és VEKERDI József; Az Ómagyar Mária-siralom és a Planctus ante nescia rokon versszakainak összevetése) = Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez. [Egyetemi segédkönyv], főszerk.: TARNAI Andor. 1. Középkor, 1000–1530, szerk.: MADAS Edit, a régi magyar szövegek átírásában közrem.: SZABÓ T. Ádám, Budapest, Tankönyvkiadó, 1991, 320–326. o.
Ómagyar Mária siralom, Budapest, OSZK, (Margaritae Bibliothecae Nationalis Hungariae), 2002.
Ómagyar Mária-siralom, ill:. BUDAHÁZI Tibor, Zalaegerszeg, Budaházi T., [2002.]
Gyulafehérvári kódex – Gyulafehérvári sorok (14. század első harmada)
A Gyulafehérvári Glosszák. In: Ó-magyar olvasókönyv. Összeállította: JAKUBOVICH Emil – PAIS Dezső, Pécs, Danubia, 1929, 136–138. o. Reprint kiadásai: Budapest, [s. n.], 1971. Budapest, Holnap Kiadó, 1995.
Königsbergi töredék és szalagjai (14. század közepe, második fele) – A nyelvemlék őrzőkódexe
A Königsbergi töredék és szalagjai őrzőkódexe (13–14. század fordulója)
A Königsbergi Töredék. In. Budapesti Szemle, 1863, 18. kötet, 129–130. o.
SIMONYI Zsigmond: A Königsbergi Töredék. In: Uő: A magyar nyelv, Budapest, MTA, 1889, 161. o.[S.l.], [S.n,], 1905, 119–120. o.
A Königsbergi Töredék. In: Magyarország III. Budapest, Magyar Királyi Államnyomda, 1893. (Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben 9.), 247. o. [Első hasonmás közlése.]
ZOLNAI Gyula: Legrégibb verses maradványunk. A Königsbergi Töredék. [Szemelvény]. In: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig, Budapest, MTA, 1894. 73–77. o. [Hasonmás: 75. o.] Utánnyomás: Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1970.
NAGY Gyula: A Königsbergi Töredék újabban felfedezett részei. In: Akadémiai Értesítő, 1895, 22–31. o. [A Königsbergi Töredék Szalagjainak első kiadása.]
SZILÁDY Áron: A Königsbergi Töredék. In: Akadémiai Értesítő, 1895, 561–580. o. [A Königsbergi Töredék Szalagjainak színes hasonmásával.]
A Königsbergi Töredék Szalagjai. In: Ó-magyar olvasókönyv. Összeállította: JAKUBOVICH Emil – PAIS Dezső, Pécs, Danubia, 1929, 184–186. o. Reprint kiadásai: Budapest, [s. n.], 1971. Budapest, Holnap Kiadó, 1995.
Magyar művelődéstörténet I. kötet: Ősműveltség és középkori kultúra. Szerk.: DOMANOVSZKY Sándor, Budapest, Magyar Történelmi Társulat, 1939, 469. o. [Hasonmás]. Reprint kiadás: Szekszárd, Babits, 1993. Budapest, Arcanum Adatbázis Kft., 2003.
B. LŐRINCZY Éva: A Königsbergi Töredék és Szalagjai mint nyelvi emlék, Budapest, Akadémiai, 1953, 10–20. o. (Nyelvészeti tanulmányok 3.) [Hasonmás a könyv elején.]
SZABÓ Dénes: A magyar nyelvemlékek, Budapest, Tankönyvkiadó, 1959, VIII. tábla.
BÁRCZI Géza: A magyar nyelv életrajza, Budapest, Gondolat, 1963, VII. és VIII. tábla. 1966, 1975. 90. o. Budapest, Custos, 1996.
JAKUBOVICH Emil részletesebb leírása a kódex fényképeivel kéziratos hagyatékában: MTAK Kézirattár: Ms 4020/323.
NYELVEMLÉKKÓDEXEK – BETŰRENDBEN
Apor-kódex (15. század vége–16. század eleje)
Apor-codex, kiad.: VOLF György, 1879 [! 1881.] (Nyelvemléktár 8.)
Apor-kódex. 15. század első fele / 15. század vége és 1520 előtt. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Közzéteszi: Haader Lea, Kocsis Réka, Korompay Klára és Szentgyörgyi Rudolf, Budapest, Sepsiszentgyörgy, Székely Nemzeti Múzeum, OSZK, ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, 2014. (Régi magyar kódexek 33.) DVD-melléklet
Bécsi kódex (15. század középső harmada)
Bécsi codex, közzéteszi: VOLF György, 1874. (Nyelvemléktár 1.)
Bécsi Codex, (Betűhű átirat és latin megfelelő), közzéteszi: MÉSZÖLY Gedeon, Budapest, (Új Nyelvemléktár, 1.), 1916. [A prológusok és a bibliai részek latin eredetijével.]
Birk-kódex (1474. október 1.)
Bod-kódex (16. század első fele)
Czech-kódex (1513)
Debreceni kódex (1519)
Régi magyar passio rajzokkal. Adalékok a középkori magyar irodalom és rajzművészet ismeretéhez. Régi codexekből, megjegyzésekkel kiadta: TOLDY Ferenc, Pest, 1856. 241–258. o.
A debreceni legendás könyv a Krisztina legendával együtt, kiad.: TOLDY Ferenc, Pest, 1858.
Debreczeni Codex, közzéteszi: VOLF György, Budapest, 1882. (Nyelvemléktár 11.)
Domonkos-kódex (1517)
Döbrentei-kódex (1508)
Érdy-kódex (1526 körül)
Érdy-kódex. Hálózati szövegkritikai kiadás, 2001. ELTE BTK, Informatikai irodalomtudomány
ZOLNAI Gyula: Az Erdy-Codex [Szemelvény]. In: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig, Budapest, MTA, 1894, 239–254. o. Utánnyomás: Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1970.
MOLNÁR József–SIMON Györgyi: Az Érdy-kódex. [Szemelvény]. In: Magyar nyelvemlékek, Budapest, Tankönyvkiadó, 1975, 1976, 1977, 1980, 183–185. o.
A Néma Barát megszólal. Válogatás a Karthauzi Névtelen beszédeiből, kiad.: MADAS Edit, Budapest, Magvető, 1985. (Magyar Hírmondó)
Késő középkori prózai emlékek. Legendák. Elek-legenda (Érdy-kódex, részlet) In: Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez. [Egyetemi segédkönyv], főszerk.: TARNAI Andor. 1. Középkor, 1000–1530, szerk.: MADAS Edit, a régi magyar szövegek átírásában közrem.: SZABÓ T. Ádám, Budapest, Tankönyvkiadó, 1991, 361–367. o.
Prédikációk. A Karthauzi Névtelen beszéd- és legendagyűjteményéből, Érdy-kódex. (Prológus: A kódex latin előszava; Prohemium libri: A kódex magyar előszava; Ádvent első vasárnapjára; Karácsony estére) In: Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez. [Egyetemi segédkönyv], főszerk.: TARNAI Andor. 1. Középkor, 1000–1530, szerk.: MADAS Edit, a régi magyar szövegek átírásában közrem.: SZABÓ T. Ádám, Budapest, Tankönyvkiadó, 1991, 452–461. o.
Érsekújvári kódex (1529–1531)
Régi Magyar Költők Tára, I., szerk.: SZILÁDY Áron, Budapest, MTA Kiadó-hivatala, 1877.
Érsekújvári Codex, közzéteszi: VOLF György, Budapest, 1888. (Nyelvemléktár, 9–10.) A kódex első fele. A kódex második fele.
Régi Magyar Költők Tára I, szerk.: HORVÁTH Cyrill, Budapest, MTA Kiadó-hivatala, 1921.
Érsekújvári kódex, 1529–1531. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Közzéteszi HAADER Lea. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézete, a MTA Könyvtára, Tinta Könyvkiadó 2013. (Régi Magyar Kódexek 32.) DVD-melléklet
Részletek:
TOLDY Ferenc: Alexandriai Szent Katalin verses legendája ugyanazon szentnek két kisebb prózai életével együtt, Pest, 1855.
Régi magyar passio rajzokkal. Adalékok a középkori magyar irodalom és rajzművészet ismeretéhez. Régi codexekből, megjegyzésekkel kiadta: TOLDY Ferenc, Pest, 1856.
Festetics-kódex (1492–1494)
Festetics-Codex, közzéteszi: VOLF György, Budapest, 1885. (Nyelvemléktár 13.)
Festetics-kódex. Kinizsi Pálné Magyar Benigna imádságos-zsoltáros könyve, [a fakszimile szövegét gondozta MOLNÁR József], Budapest, ELTE, 1977 [!1978] (Az ELTE BTK Magyar Nyelvészeti Tanszékcsoportjának magyar kódexek kiadványsorozata, 1.)
Festetics-kódex, 1494 előtt. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Közzéteszi, a bevezetést és a jegyzeteket írta: N. ABAFFY Csilla, Budapest, Argumentum, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1996. (Régi Magyar Kódexek 20.)
A Festetics-kódex. [Részlet.] In: MOLNÁR József–SIMON Györgyi: Magyar nyelvemlékek, Budapest, Tankönyvkiadó, 1975, 1976, 1977, 1980, 118–123. o.
Késő középkori prózai emlékek. Elmélkedések és imádságok: Imádság Szűz Máriához (Festetics-kódex) = Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez. [Egyetemi segédkönyv], főszerk.: TARNAI Andor. 1. Középkor, 1000–1530, szerk.: MADAS Edit, a régi magyar szövegek átírásában közrem.: SZABÓ T. Ádám, Budapest, Tankönyvkiadó, 1991, 472–473. o.
Gömöry-kódex (1516)
Gömöry Codex, közzéteszi VOLF György, Budapest, 1882. (Nyelvemléktár 11.)
TIMÁR Kálmán: Árpád-házi Boldog Margit legendája. A breviáriumi legendák – A breviáriumi Margit-legendák. A legendák szövege, Kalocsa, Árpád Rt., 1934. (Pannonia 6. és 7.)
Gömöry-kódex, 1516. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata. Közzéteszi és a bevezetést írta: HAADER Lea, PAPP Zsuzsanna, Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet, 2001. (Régi Magyar Kódexek 26.)
Guary-kódex (1508 előtt)
Gyöngyösi kódex (16. század eleje) – Néhai való jó Mátyás király (1490 után)
Gyöngyösi Codex, közzéteszi: VOLF György, Budapest, 1874. (Nyelvemléktár, 2.)
Gyöngyösi Kódex. Az 1500-as évek elejéről, közzéteszi DÖMÖTÖR Adrienne, Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézete, 2001 (Régi magyar kódexek, 27.)
In: Gyöngyösi Codex, közzéteszi: VOLF György, Budapest, 1874. (Nyelvemléktár, 2.), 241–243. o.
Régi Magyar Költők Tára, I., szerk.: HOVÁTH Cyrill, Budapest, MTA Kiadó-hivatala, 1921., 480–483. o.
Szent László-ének. In: A régi magyar vers, szerk.: KOMLOVSZKI Tibor, Budapest, Akadémiai, 1979, 11–14. o. [VEKERDI József olvasata.]
Gyöngyösi Kódex. Az 1500-as évek elejéről, közzéteszi DÖMÖTÖR Adrienne, Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézete, 2001. (Régi magyar kódexek, 27.)
Horvát-kódex (1522)
Horvát-kódex, 1522. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata. Közzéteszi, a bevezetést és a jegyzeteket írta: HAADER Lea és PAPP Zsuzsanna, Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1994. (Régi Magyar Kódexek 17.)
Jordánszky-kódex (1516, 1519)
ZOLNAI Gyula: A Jordánszky-Codex és töredékei. [Szemelvény]. In: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig, Budapest, MTA, 1894. Utánnyomás: Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1970., 209–222. o.
Késő középkori prózai emlékek. Archaikus imádságok. Pater noster (Miatyánk). Jordánszky-kódex (Betűhív közlés) = Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez. [Egyetemi segédkönyv], főszerk.: TARNAI Andor. 1. Középkor, 1000–1530, szerk.: MADAS Edit, a régi magyar szövegek átírásában közrem.: SZABÓ T. Ádám, Budapest, Tankönyvkiadó, 1991, 331. o.
Archaikus imádságok. Tízparancsolat. Bibliafordításban. Jordánszky-kódex = Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez. [Egyetemi segédkönyv], főszerk.: TARNAI Andor. 1. Középkor, 1000–1530, szerk.: MADAS Edit, a régi magyar szövegek átírásában közrem.: SZABÓ T. Ádám, Budapest, Tankönyvkiadó, 1991, 336. o.
Késő középkori prózai emlékek. Bibliafordítások: Jordánszky-kódex. (Betűhív közlés.) (A fordító megjegyzései; Előszó az Evangéliumokhoz; Szent Pál megtérése, ApCsel 9) = Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez. [Egyetemi segédkönyv], főszerk.: TARNAI Andor. 1. Középkor, 1000–1530, szerk.: MADAS Edit, a régi magyar szövegek átírásában közrem.: SZABÓ T. Ádám, Budapest, Tankönyvkiadó, 1991, 346–349. o.
Jordánszky-kódex töredéke (1519)
A Jordánszky-kódex. Magyar nyelvű bibliafordítás a XVI. század elejéről: 1516–1519, szöveggondozás, olvasat: LÁZS Sándor, Budapest, Helikon, 1984.
Jókai-kódex (1440 körül)
MOLNÁR József–SIMON Györgyi: A Jókai-kódex (1450 körül). [Szemelvény]. In: Magyar nyelvemlékek, Budapest, Tankönyvkiadó, 1975, 1976, 1977, 1980, 67–71. o.
Kazinczy-kódex (1526 és 1541 között)
Kazinczy Codex, közzéteszi: VOLF György, Budapest, 1877. (Nyelvemléktár, 6.)
Kazinczy-kódex 1526–1541, közzéteszi: KOVÁCS Zsuzsa, Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2003. (Régi Magyar Kódexek, 28.)
Keszthelyi kódex (1522)
Keszthelyi Codex, közzéteszi: VOLF György, Budapest, 1885. (Nyelvemléktár, 13.)
Keszthelyi Kódex 1522. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel, közzéteszi: HAADER Lea, Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet, 2006. (Régi Magyar Kódexek 30.)
Könyvecse az szent apostoloknak méltóságokról (1521)
Krisztina-legenda (16. század eleje)
A debreceni legendás könyv a Krisztina legendával együtt, kiad.: TOLDY Ferenc, Pest, 1858. (Régi magyar legendák tára V.)
Szent Krisztina élete. Közzéteszi: VOLF György, Budapest, 1978, [! 1881.], (Nyelvemléktár, 7.)
Kriza-kódex (1532)
Kulcsár-kódex (1539)
Kulcsár-codex, kiad.: VOLF György, 1879. [! 1881.] (Nyelvemléktár 8.)
Kulcsár-kódex: 1539. Közzéteszi: HAADER Lea és PAPP Zsuzsanna, Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet, 1999. (Régi Magyar Kódexek, 23.)
Lányi-kódex (1519)
Lázár Zelma-kódex (16. század eleje)
Lobkowicz-kódex (1514)
A Lobkowitz Codex. Közzéteszi VOLF György, Budapest, 1890 (Nyelvemléktár, 14.).
Lobkowicz-kódex. Közzéteszi: REMÉNYI Andrea, Budapest, Argumentum, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1999. (Régi Magyar Kódexek, 22.)
Margit-legenda (1510)
Szent Margit élete, kiad.: VOLF György, 1879 [! 1881], (Nyelvemléktár 8.)
MÉSZÖLY Gedeon: Margit-Legenda. In: Népünk és Nyelvünk, 1. (1929).
Margit-legenda, 1510, szerk.: KÁLDOS János, [CD-ROM], Budapest, OSZK MEK, 2009. (Digitális kincstár)
A Margit-legenda folyamatban levő digitális kiadása a latin forrásokkal együtt. Szerkesztő: M. NAGY Ilona, Debrecen, Debreceni Egyetem, 2011–. A magyar legendaszöveg a Régi Magyar Kódexek 10. kötetében közzétett szöveg javított változata. (A javítás módját ld. a Margit-legenda digitális konkordancia-szótárához írt Útmutatóban.)
ZOLNAI Gyula: A Margit-Legenda [Szemelvény]. In: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig, Budapest, MTA, 1894. 182–195. o. Utánnyomás: Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1970.
A Margit-Legenda. [Részlet.] In: MOLNÁR József–SIMON Györgyi: Magyar nyelvemlékek, Budapest, Tankönyvkiadó, 1975, 1976, 1977, 1980, 139–143. o.
Árpád-kori legendák és intelmek, szerk. ÉRSZEGI Géza, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1987, 110–179. o.
Máriabesnyői töredék (15–16. század fordulója)
TOLDY Ferenc: A Piry-hártya. In: Akadémiai Értesítő, 10. (1850), 89–90. o.
Piry-hártya. Közzéteszi: KATONA Lajos, Budapest, 1908. (Nyelvemléktár 15.)
Müncheni kódex (1466)
Müncheni Codex, közzéteszi: VOLF György, Budapest, 1874. (Nyelvemléktár 1.)
Der Münchener Kodex, I. Ein ungarisches Sprachdenkmal aus dem Jahre 1466. Einleitung und Faksimile, unter Mitwirkung von Gyula DÉCSY hg. v. Julius VON FARKAS, Wiesbaden, Otto Harrassowitz, 1958. (Ural-Altaische Bibliothek 6.) [Teljes hasonmás]
Der Münchener Kodex, II. Das ungarische Hussiten-Evangeliar aus dem 15. Jahrhundert, Buchstabengetreuer Abdruck, hg. v. Gyula DÉCSY, Wiesbaden, 1966. [Betűhív szövegkiadás.]
Nádor-kódex (1508)
Nagyszombati kódex (1512, 1513)
Nagyszombati Codex, közzéteszik: KOMÁROMY Lajos, KIRÁLY Pál, Budapest, 1874, (Nyelvemléktár, 3.)
Könyvkiállítási emlék, bev.: RÁTH György, Budapest, Országos Magyar Iparművészeti Múzeum, 1882. 72. szám.
Nagyszombati Kódex 1512–1513. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata. Közzéteszi, a bevezetést és a jegyzeteket írta: T. SZABÓ Csilla, Budapest, Argumentum, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2000, (Régi Magyar Kódexek, 24.)
Peer-kódex (16. század első negyede)
Régi Magyar Költők Tára, I., szerk.: HOVÁTH Cyrill, Budapest, MTA Kiadó-hivatala, 1921., 491–493. o.
A Peer-kódex. [Részlet] In: MOLNÁR József–SIMON Györgyi: Magyar nyelvemlékek, Budapest, Tankönyvkiadó, 1975, 1976, 1977, 1980, 157–161. o.
In: Gyöngyösi Codex, közzéteszi: VOLF György, Budapest, 1874. (Nyelvemléktár, 2.), 241–243. o.
Régi Magyar Költők Tára, I., szerk.: HOVÁTH Cyrill, Budapest, MTA Kiadó-hivatala, 1921., 480–483. o.
Szent László-ének. In: A régi magyar vers, szerk.: KOMLOVSZKI Tibor, Budapest, Akadémiai, 1979, 11–14. o. [VEKERDI József olvasata.]
Gyöngyösi Kódex. Az 1500-as évek elejéről, közzéteszi DÖMÖTÖR Adrienne, Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézete, 2001. (Régi magyar kódexek, 27.)
Régi Magyar Költők Tára, I, szerk.: SZILÁDY Áron, Budapest, MTA Kiadó-hivatala, 1877. 351. o.
Régi Magyar Költők Tára I, szerk.: HORVÁTH Cyrill, Budapest, MTA Kiadó-hivatala, 1921. 241. o.
Vásárhelyi András Mária-éneke. In: A régi magyar vers, szerk.: KOMLOVSZKI Tibor, Budapest, Akadémiai, 1979, 23–32. o. [KURCZ Ágnes olvasata.]
Példák könyve (1510)
Pozsonyi kódex (1520)
Sándor-kódex (16. század első negyede)
Simor-kódex (16. század eleje)
Székelyudvarhelyi kódex (1526–1528)
Teleki-kódex (1525–1531)
Thewrewk-kódex (1531)
Thewrewk Codex. Közzéteszi: VOLF György, Budapest, 1874. (Nyelvemléktár, 2.)
Thewrewk-kódex, 1531. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata. Közzéteszi, bev., jegyz.: BALÁZS Judit és UHL Gabriella, Budapest, A MTA Nyelvtudományi Intézete, 1995. (Régi Magyar Kódexek, 18.)
Régi Magyar Költők Tára, I, szerk.: SZILÁDY Áron, Budapest, MTA Kiadó-hivatala, 1877. 351. o.
Régi Magyar Költők Tára I, szerk.: HORVÁTH Cyrill, Budapest, MTA Kiadó-hivatala, 1921. 241. o.
Vásárhelyi András Mária-éneke. In: A régi magyar vers, szerk.: KOMLOVSZKI Tibor, Budapest, Akadémiai, 1979, 23–32. o. [KURCZ Ágnes olvasata.]
Tihanyi kódex (1530 és 1532 között)
Tihanyi codex, közzéteszi: VOLF György, Budapest, 1877. (Nyelvemléktár, 6.)
Tihanyi Codex. Szent beszédek 1530., 1531. és 1532-dik évből. Közli: JALSOVITS Alfréd, Budapest, 1894.
Tihanyi Kódex 1530–1532. Közzéteszi: KOVÁCS Zsuzsa, Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, (Régi Magyar Kódexek, 31.), 2007.
Virginia-kódex (1515)
Vitkovics-kódex (1525) – Miskolci töredék
Weszprémi-kódex (16. század első negyede)
Winkler-kódex (1506)
SZÓJEGYZÉKEK – IDŐRENDBEN
Besztercei szójegyzék (1395 körül)
FINÁLY Henrik: A besztercei szószedet, Budapest, 1892. (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. XVI. kötet, 1. szám.)
Schlägli szójegyzék (1405 körül)
SZAMOTA István: A Schlägli Magyar Szójegyzék a XV. század első negyedéből (a nyelvemlék hasonmásával), Budapest, 1894. 91–96. o. (A magyar glosszák.)
ZOLNAI Gyula: Szótárirodalmunk legelső zsengéi: A Schlägli Szójegyzék [Szemelvény]. In: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig, Budapest, MTA, 1894. 86–91. o. Utánnyomás: Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1970.
Ó-magyar olvasókönyv. Összeállította: JAKUBOVICH Emil – PAIS Dezső, Pécs, Danubia, 1929. 267–272. o. Reprint kiadásai: Budapest, [s. n.], 1971. Budapest, Holnap Kiadó, 1995.
MOLNÁR József–SIMON Györgyi: Magyar nyelvemlékek, Budapest, Tankönyvkiadó, 1975, 1976, 1977, 1980, 57–61. o.
Schlägli hortularium (1420 és 1433 között)
SZAMOTA István: A Schlägli Magyar Szójegyzék a XV. század első negyedéből (a nyelvemlék hasonmásával), Budapest, 1894. 91–96. o. (A magyar glosszák.)
LEVELEK – IDŐRENDBEN
Vér András menedéklevele (1493)
ZOLNAI Gyula: A legrégibb magyar nyugtatvány. Vér András menedéklevele [Szemelvény]. In: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig, Budapest, MTA, 1894. 155–156. o. [Hasonmással.] Utánnyomás: Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1970.
MOLNÁR József–SIMON Györgyi: Vér András menedéklevele (1493). In: Magyar nyelvemlékek, Budapest, Tankönyvkiadó, 1975, 1976, 1977, 1980, 124−125. o.
Levelek. Vér András menedéklevele (1493) = Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez. [Egyetemi segédkönyv], főszerk.: TARNAI Andor. 1. Középkor, 1000–1530, szerk.: MADAS Edit, a régi magyar szövegek átírásában közrem.: SZABÓ T. Ádám, Budapest, Tankönyvkiadó, 1991, 486. o.
Vér András záloglevele (1504. április 30.)
HEGEDŰS Attila, PAPP Lajos: Középkori leveleink (1541-ig), Budapest, Tankönyvkiadó, 1991. (Régi Magyar Levéltár, 1.), 21–23. o. (12. szám).
Leleszi bevallólevél (1510. április 24.)
HEGEDŰS Attila, PAPP Lajos: Középkori leveleink (1541-ig), Budapest, Tankönyvkiadó, 1991. (Régi Magyar Levéltár, 1.), 32–34. o. (19. szám).
Kazsui Borbála elismervénye (1518–1523)
HEGEDŰS Attila, PAPP Lajos: Középkori leveleink (1541-ig), Budapest, Tankönyvkiadó, 1991. (Régi Magyar Levéltár, 1.), 74–76. o. (39. szám).
Keserű Mihály és húga, Krisztina békelevele (1523. november 12.)
Báthori István két fogalmazványa II. Lajos királyhoz (1526. január 31. előtt)
HEGEDŰS Attila, PAPP Lajos: Középkori leveleink (1541-ig), Budapest, Tankönyvkiadó, 1991. (Régi Magyar Levéltár, 1.), 119–125. o. (56. tétel).
Batthyány Ferenc feleségéhez írott levelének utóirata (1526. augusztus 1.)
IVÁNYI Béla: Magyar nyelvemlékek a herceg Batthyány család körmendi levéltárában. In: Magyar Nyelv, 37. (1941), 204. o.
MOLNÁR József, SIMON Györgyi: Magyar nyelvemlékek, Budapest, Tankönyvkiadó, 1975, 1976, 1977, 1980. 180−181. o.
HEGEDŰS Attila, PAPP Lajos: Középkori leveleink (1541-ig), Budapest, Tankönyvkiadó, 1991. (Régi Magyar Levéltár, 1.), 129−133. o.
Magyi Pál ingóságairól készült leltár (1529)
HEGEDŰS Attila, PAPP Lajos: Középkori leveleink (1541-ig), Budapest, Tankönyvkiadó, 1991. (Régi Magyar Levéltár, 1.), 185–189. o. (83. szám).
Péter presbiter levele Puthnoki Imréhez (1531. november 23.)
HEGEDŰS Attila, PAPP Lajos: Középkori leveleink (1541-ig), Budapest, Tankönyvkiadó, 1991. (Régi Magyar Levéltár, 1.), 237–239. o. (104. szám).
Thurzó Elek levele Batthyány Ferenchez (1531–1536)
HEGEDŰS Attila, PAPP Lajos: Középkori leveleink (1541-ig), Budapest, Tankönyvkiadó, 1991. (Régi Magyar Levéltár, 1.), 243–244. o. (107. szám).
Szentpétery János levele Szentpétery Pálhoz (1535)
HEGEDŰS Attila, PAPP Lajos: Középkori leveleink (1541-ig), Budapest, Tankönyvkiadó, 1991. (Régi Magyar Levéltár, 1.), 312–314. o. (138. szám).
Dienesfalvay János kötelezvénye (1536. január 13.)
HEGEDŰS Attila, PAPP Lajos: Középkori leveleink (1541-ig), Budapest, Tankönyvkiadó, 1991. (Régi Magyar Levéltár, 1.), 315–316. o. (140. szám).
Loránth Miklós nyugtája (1538)
HEGEDŰS Attila, PAPP Lajos: Középkori leveleink (1541-ig), Budapest, Tankönyvkiadó, 1991. (Régi Magyar Levéltár, 1.), 403–404. o. (171. szám).
Majlád István és társai szövetséglevele (1540. február 18.)
HEGEDŰS Attila, PAPP Lajos: Középkori leveleink (1541-ig), Budapest, Tankönyvkiadó, (Régi Magyar Levéltár, 1.), 1991. 197. szám, 473–476. o.
Serjényi Ferencné Kéry Fruzsina levele a váci püspökhöz (1542 körül)
Magyar hölgyek levelei: 1515–1709, közli: DEÁK Farkas, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, (Magyar Leveles Tár, 2), 1879. 5–6. o.
Szabó János ungvári udvarbíró levele Deregnyey Mihályhoz (1544. április 1.)
A feltöltés folyamatban!
Nádasdy Tamás levele feleségéhez, Kanizsay Orsolyához (1544. augusztus 22.)
A feltöltés folyamatban!
Filpessy Albert és Vendéghy Benedek egyezséglevele (1544. október 23.)
A feltöltés folyamatban!
Viczmándy Mátyás levele özvegy Bothos Lászlóné Újlaky Orsolyához (1544. november 24.)
A feltöltés folyamatban!
Almás Mátyás levele Gersei Pethő Gáspárhoz (1546. április 4.)
A feltöltés folyamatban!
Gyarmati Balassa Menyhért levele Pálffy Péterhez (1546. június 8.)
A feltöltés folyamatban!
Gyarmati Balassa Menyhért levele Pálffy Péterhez (1546. július)
A feltöltés folyamatban!
Hidágai Pál levele Gersei Pethő Gáspárhoz (1547. augusztus 21.)
A feltöltés folyamatban!
Gróff György drégelyi várnagy levele Selmecbánya hatóságához (1547. november 14.)
A feltöltés folyamatban!
Szünyei László záloglevele (1548. február 2.)
A feltöltés folyamatban!
Pelejthey Péter levele Deregnyey Mihályhoz (1548. október 22.)
A feltöltés folyamatban!
Oroszy Demeter és társai tanúságlevele (1549. március 10.)
A feltöltés folyamatban!
Mekcsey László és Oroszy Demeter levele (1549. március 21.)
A feltöltés folyamatban!
Pethő András levele öccséhez (1549. május 9.)
A feltöltés folyamatban!
Nádasdy Márton levele Gersei Pethő Gáspárhoz (1549. május 18.)
A feltöltés folyamatban!
Fráter György váradi püspök levele Kállay Lökös Jánoshoz (1549. november 22.)
A feltöltés folyamatban!
Kávássy Sebestyén tordai jegyző levele Hesdáti Mártonhoz (1550)
A feltöltés folyamatban!
Pokry Gábor által Csík- és Gyergyó-székben elkövetett kártételek vizsgálata (1550 körül)
A feltöltés folyamatban!
Kassa város hatósága Bakay Györgyhöz (1550. február 27.)
THALY Kálmán: Magyar levelek a XVI-ik század első feléből: (1527–1550.). In: Századok, 8. (1874), 352–353. o.
Gersei Pethő Péter és Boldizsár levele Pethő Gáspár feleségéhez, Gyenge Annához (1550. május 1.)
A feltöltés folyamatban!
György deák levele Gersei Pethő Gáspárhoz (1550. május 31.)
A feltöltés folyamatban!
Kendy Ferenc oklevele (1550. június 18.)
A feltöltés folyamatban!
Rezneki Páris és az Egerváry család okleveleinek jegyzéke (16. század első fele)
A feltöltés folyamatban!
Levéltöredék (16. század közepe)
A feltöltés folyamatban!
Ugocsa megye követeinek felirata (1550–1560 körül)
A feltöltés folyamatban!
HASZNÁLÓI GLOSSZÁK – BETŰRENDBEN
Magyi János formuláskönyve – Nyírkállói-kódex (1476–1493)
Régi Magyar Költők Tára I, szerk.: HORVÁTH Cyrill, Budapest, MTA Kiadó-hivatala, 1921. 476–477. o.
Sermones dominicales (15. század második fele)
SZILÁDY Áron: Sermones dominicales. Két XV. századból származó magyar glosszás latin codex, I–II, Budapest, 1910.
EGYÉB NYELVEMLÉKEK – BETŰRENDBEN
A leleszi konvent hiteleshelyi feljegyzése (1562–1567)
KERTÉSZ Balázs: Az Országos Széchényi Könyvtár MNy 64. jelzetű nyelvemlékéről. (Egy hiteleshelyi eljárás során készített feljegyzés). In: Levéltári Közlemények, 77. (2006), 1. szám, 91–103. o.
A Máté-passió részlete: Mt 26,1–20. (16. század közepe)
A feltöltés folyamatban!
Apáti Ferenc cantilenája (1526 körül)
Régi Magyar Költők Tára, I., szerk.: HOVÁTH Cyrill, Budapest, MTA Kiadó-hivatala, 1921., 491–493. o.
A Peer-kódex. [Részlet] In: MOLNÁR József–SIMON Györgyi: Magyar nyelvemlékek, Budapest, Tankönyvkiadó, 1975, 1976, 1977, 1980, 157–161. o.
Pjesma prijekora = Zlatna knjiga mađarske poezije. Válogatta és fordította: Enver ČOLAKOVIĆ, Zagreb, Matica hrvatska, 1978, 21. o.
Az Lándorfejírvár elveszésének oka e vót, és így esött (1535 körül)
ZAY Ferenc: Az Lándorfejírvár elveszésének oka e vót, és így esött. Sajtó alá rendezte: KOVÁCS István, utószó: SZAKÁLY Ferenc, Budapest, Magyar Helikon, 1980.
ZAY Ferenc: Az Landor feyrwar El wezessenek oka E woth Es Igy Essewth: (1535 k.). Hasonmás és kritikai szövegkiadás. Közzéteszi: KOVÁCS István, Debrecen, 1982.
Babonás lóorvoslás (16. század eleje)
HORVÁT István: A Magyar Nyelv régi Maradványairól, Tudományos Gyűjtemény, 19. (1835), 6. szám, 112–113. o.
Batthyány Boldizsár latin misekönyve magyar naptárral és lapszéli jegyzetekkel (1489)
Breviáriumi mutatótábla (15–16. század fordulója)
JAKUBOVICH Emil: Régi magyar breviáriumi mutató-tábla. In: Magyar Nyelv, 4. (1908), 463–465. o.
Debreceni posztilla (16. század első negyede)
PÁPAY József: Egy kiadatlan debreczeni nyelvemlék. In: Magyar Nyelv 7. (1911), 193–204. o.
KORMOS László: Magyar nyelvű prédikáció a XV. század végéről, Debrecen, 1993. (A Tiszántúli Egyházkerületi Levéltár Kiadványai, 2.)
Esküszöveg magyar nyelven (1514 után)
LUCZENBACHER János: Magyar nyelv’ országos divata. Hunyadi János kormányzó’ esküje 1446. In: Tudománytár, 1834, 2. kötet, 229–231. o.
Tudományos Gyűjtemény, 1835/5, 88–90. o.
Kinizsy Pálné Magyar Benigma imádságoskönyve [Czech-kódex] 1513, Vegyes tárgyú régi magyar iratok, 1342–1599, kiad.: DÖBRENTEI Gábor, Buda, 1840. (Régi magyar nyelvemlékek, 2.), 354–359. o.
Az 1498. évi dekrétum kiadása. In: Magyar Törvénytár, 1000–1526. évi törvényczikkek, Budapest, 1899, 592–641. o.
Az 1446. évi júniusi dekrétum kiadása: Decreta regni Hungariae. Gesetze und Verordnungen Ungarns. 1301–1457, ed. Georgius BÓNIS, Vera BÁCSKAI, Budapest, 1976, 353–359. o.
Esztergomi iskoláskönyv (1563-1476)
A feltöltés folyamatban!
Geszti László éneke (1530–1540-es évek)
Régi Magyar Költők Tára I., szerk.: HORVÁTH Cyrill, Budapest, MTA Kiadó-hivatala, 1921. 490–491. o.
GERÉZDI Rabán: A magyar világi líra kezdetei, Budapest, Akadémiai, 1962. 94–96. o.
Imádságok (16. század eleje)
Imádságok (16. század)
A feltöltés folyamatban!
Jobbágyösszeírás és lakóházelosztásról szóló memoriale (1549–1550)
A feltöltés folyamatban!
Laskai sorok – Laskai Demeter iskoláskönyve (1433–1435)
Latin mondások magyar fordításai és magyar nyelvű tollpróbák (16. század)
A feltöltés folyamatban!
Müncheni emlék (15. század vége–16. század eleje)
Nikolsburgi rovásábécé (15. század közepe)
JAKUBOVICH Emil: A székely rovásírás legrégibb ábécéi. In: Magyar Nyelv, 31. (1935). [A 16. oldal után fényképének közlése.]
Orvosi recept (16. század)
A feltöltés folyamatban!
Orvosi rendelvény mellbaj ellen (16. század első fele)
GÉRESI Kálmán: Nyelvtörténeti apróság. In: Magyar Nyelvőr, 2. (1873), 68–69. o.
Peer-kódex töredéke csízióval és imádságokkal (16. század első negyede)
Peer Codex, Közzéteszi: VOLF György, Budapest, 1874. (Nyelvemléktár, 2.)
VIII–XI. A csízió kiadása: Régi magyar költők tára, I: Középkori magyar költői maradványok. Kiad.: SZILÁDY Áron, Budapest, 1877, 223–224, 381. o.
HEINRICH Gusztáv: A magyar cisiók, Egyetemes Philologiai Közlöny, 4. (1880), 140–145. o.
Posztilla, azaz keresztény tanítás (16. század)
A feltöltés folyamatban!
Részletek a Sylvester-féle Újszövetségből és ráolvasások Mihály deák Bibliájában (nem sokkal 1541 után)
Régi Magyar Nyelvemlékek II., szerk.: DÖBRENTEI Gábor, Buda, Magyar Tudós Társaság, 1840, 44–46. o.
CSÁSZÁR Elemér: Mihály deák bibliája. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 9. (1899), 115. o.
Soproni virágének (1490 körül)
HÁZI Jenő: Soproni virágének. In: Magyar Nyelv, 25. (1929), 88–91. o. [Hasonmással.]
MOLLAY Károly: Soproni virágének. In: Soproni Szemle, 1939.
Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalomból. I. rész. Középkor és reneszánsz. Második, javított és átdolgozott kiadás. Szerk.: BARTA János és KLANICZAY Tibor, Budapest 1963, 140. o.
Szabács viadala (1476)
THALY Kálmán: Szabács Viadalja. In: Századok, 6. (1872), 8–22. o. [Betűhű másolat és kiejtés szerinti átírás.]
Régi Magyar Költők Tára, I., szerk.: SZILÁDY Áron, Budapest, MTA Kiadó-hivatala, 1877, 23–27., 285–300., 384–385. o. [Az egykorú kiejtés szerinti szövegközlés.]
ZOLNAI Gyula: Szabács Viadala. In: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig, Budapest, MTA, 1894, 142–151. o. [Hasonmás is] Utánnyomás: Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1970.
Régi Magyar Költők Tára, I, szerk.: HOVÁTH Cyrill, Budapest, MTA Kiadó-hivatala, 1921, 468–476. o. [Betűhív olvasattal.]
VARGYAS Lajos: A magyar vers ritmusa, Budapest, Akadémiai, 1952, 115–118. o. [Új olvasat.]
IMRE Samu: A Szabács viadala, Budapest, Akadémiai, 1958. (Nyelvészeti tanulmányok 4.) [Hasonmás és olvasat is.]
Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalomból. I. rész. Középkor és reneszánsz. Második, javított és átdolgozott kiadás. Szerk.: BARTA János és KLANICZAY Tibor, Budapest 1963, 130–131. o.
MOLNÁR József–SIMON Györgyi: Szabács Viadala (1476). In: Magyar nyelvemlékek, Budapest, Tankönyvkiadó, 1975, 1976, 1977, 1980, 95–101. o.
Boj kod Sabača = Zlatna knjiga mađarske poezije. Válogatta és fordította: Enver ČOLAKOVIĆ, Zagreb, Matica hrvatska, 1978, 15. o.
Szelestei-féle ráolvasás (1516–1518)
MÉSZÖLY Gedeon: A Szelestei-féle ráolvasás 1516–1518-ból. In: Magyar Nyelv, 13. (1917), 271–275. o.
Régi Magyar Költők Tára I, szerk. HORVÁTH Cyrill, Budapest, MTA Kiadó-hivatala, 1921. 204–205. o.
Szent László-ének
In: Gyöngyösi Codex, közzéteszi: VOLF György, Budapest, 1874. (Nyelvemléktár, 2.), 241–243. o.
Gyöngyösi Kódex. Az 1500-as évek elejéről, közzéteszi DÖMÖTÖR Adrienne, Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézete, 2001. (Régi magyar kódexek, 27.)
Régi Magyar Költők Tára, I., szerk.: HORVÁTH Cyrill, Budapest, MTA Kiadó-hivatala, 1921., 480–483. o.
Szent László-ének. In: A régi magyar vers, szerk.: KOMLOVSZKI Tibor, Budapest, Akadémiai, 1979, 11–14. o. [VEKERDI József olvasata.]
Pjesan o svetom kralju Ladislavu = Zlatna knjiga mađarske poezije. Válogatta és fordította: Enver ČOLAKOVIĆ, Zagreb, Matica hrvatska, 1978, 16-17. o.
Vásárhelyi András Mária-éneke
Régi Magyar Költők Tára, I, szerk.: SZILÁDY Áron, Budapest, MTA Kiadó-hivatala, 1877. 351. o.
Régi Magyar Költők Tára I, szerk.: HORVÁTH Cyrill, Budapest, MTA Kiadó-hivatala, 1921. 241. o.
Zöldvári ének (1542 előtt)
Zsigmond-kori töredék (1437 és 1440 között)
RAJECZKY Benjamin: Többszólamú zenénk emlékei a XV. század első feléből. In: Népzene és Zenetörténet, 1. (1972), 63–109. o.
FERENCZI Ilona: Krisztus feltámada. Magyarországi egy- és többszólamú adatok a 16–17. századból. In: Zenetudományi Dolgozatok, Budapest, 1979, 85–98. o.
SZENDREI Janka– DOBSZAY László– RAJECZKY Benjamin: Magyar Gregoriánum. Cantus gregorianus ex Hungaria. Többszólamú tételekkel [Nyomtatott kotta], Budapest, Ed. Musica, 1981.
DOBSZAY László: A magyar dal könyve, Budapest, Zeneműkiadó, 1984.
Magyar Gregoriánumok 4, Húsvét. [Hanglemez], Hungaroton: SLPX 12050.
Lázár diák térképe/Tabula Hungariae (1528)
Chorographia Hungariae – Eine kurtze vnnd Warhafftige beschreibung des Vngerlands. 1528. Budapest, Állami Térképészet, 1930 körül. [Typonmásolat, színezetlen kartonra vonva. A térkép eredeti méretű hasonmás kiadása.]
OKOLICSÁNYINÉ HARMOS Eleonóra: Magyarország térképe 1528-ból. In: Térképészeti Közlöny 1. (1931.), 3. füzet, 165–171. o. + 2 ábra, 1 térképmelléklet + magyarázó füzet (helységnévjegyzék), [A térkép hasonmásainak és helyneveinek kiadása.]
STEGENA Lajos: Maps of Hungary by LAZARUS secretarius Hungarian mapmaker, Budapest, 1971. No. 1.
Cartographia Hungarica I. 1. szám, kiadta: NEMES Klára, Budapest, 1972.
A magyar térképészet kezdetei. Melléklet, szerk.: STEGENA Lajos, Budapest, 1976.
HRENKÓ Pál (HALMAI Róbert, MÉLYKUTI Mihály): A Lázár-térképek névanyaga. In: A magyar térképészet kezdetei, szerk.: STEGENA Lajos, Budapest, 1976., 22–74. o.