Régi magyar kódexek | Magyar Nyelvemlékek

RÉGI MAGYAR KÓDEXEK 1. – KÖNYVECSE AZ SZENT APOSTOLOKNAK MÉLTÓSÁGOKRÓL, 1521. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata. A bevezetést és a jegyzeteket írta PUSZTAI István, Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1985;
RÉGI MAGYAR KÓDEXEK 2–3. – BOD-KÓDEX. XVI. SZÁZAD ELSŐ NEGYEDE ÉS SÁNDOR-KÓDEX, XVI. SZÁZAD ELSŐ NEGYEDE. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata. A bevezetést és a jegyzeteket írta: PUSZTAI István, kész. az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárástani Tanszékén], Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1987 [!1988];
RÉGI MAGYAR KÓDEXEK 4. – CZECH-KÓDEX, 1513. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata. [A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárának K 42 jelzetű kódexéről készült.] Jegyzetekkel közzéteszi és a jegyzeteket írta: N. ABAFFY Csilla, a bevezetést írta: N. ABAFFY Csilla és CSAPODI Csaba, Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1990;
RÉGI MAGYAR KÓDEXEK 5. – KRIZA-KÓDEX, 1532. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata. [A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárának K 47 jelzetű kódexéről készült.] Közzéteszi, a bevezetést és a jegyzeteket írta: N. ABAFFY Csilla, az előkészítő munkacsoport tagjai: KOROMPAY Klára, KOZOCSA Sándor, MADAS Edit, Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1988;
RÉGI MAGYAR KÓDEXEK 6–7. – SIMOR-KÓDEX ÉS KRISZTINA-LEGENDA, XVI. SZÁZAD ELEJE. A bevezetést és a jegyzeteket írta: VEKERDY Lilla, az előkészítő munkacsoport tagjai: KOROMPAY Klára et al., Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, ELTE, 1988;
RÉGI MAGYAR KÓDEXEK 8. – WESZPRÉMI-KÓDEX, XVI. SZÁZAD ELSŐ NEGYEDE. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel, az előkészítő munkacsoport tagjai: KOROMPAY Klára et al., a bevezetést és a jegyzeteket írta: PUSZTAI István, Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, ELTE, 1988 [!1989];
RÉGI MAGYAR KÓDEXEK 9. – DOMONKOS-KÓDEX, 1517. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata, az előkészítő munkacsoport tagjai: KOROMPAY Klára et al., bev., jegyz.: KOMLÓSSY Gyöngyi, Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, ELTE, 1990 [!1991];
RÉGI MAGYAR KÓDEXEK 10. – SZENT MARGIT ÉLETE, 1510. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata. [Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának M. Nyelvemlék 3. jelzetű kódexéről kész ...], bev.: P. BALÁZS János, átirat és jegyzetek: DÖMÖTÖR Adrienne, PÓLYA Katalin, 1990, Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság,
RÉGI MAGYAR KÓDEXEK 11. – VIRGINIA-KÓDEX, XVI. SZÁZAD ELEJE. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata. Az előkészítő munkacsoport tagjai: KOROMPAY Klára et al., a munkálatok BENKŐ Loránd vezetésével folytak, közzéteszi, a bevezetést és a jegyzeteket írta: KOVÁCS Zsuzsa, Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, ELTE, 1990 [!1991];
RÉGI MAGYAR KÓDEXEK 12–13. – VITKOVICS-KÓDEX ÉS MISKOLCI TÖREDÉK, 1525. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata, az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának Magyar Nyelvemlék 10. jelzetű kódexéről és a miskolci Lévay József Tudományos Könyvtár 10988-as leltári számú kódextöredékéről készült, az átiratot és a jegyzeteket kész. PAPP Zsuzsanna és KOVÁCS Zsuzsa, Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet, 1991;
RÉGI MAGYAR KÓDEXEK 14. – LÁZÁR [ZELMA]-KÓDEX. XVI. SZÁZAD ELSŐ NEGYEDE. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata. [A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárának K 41 jelzetű kódexéről készült.] Az előkészítő munkát végezték N. ABAFFY Csilla és E. ABAFFY Erzsébet MADAS Edit közreműködésével, közzéteszi, a bevezetést és a jegyzeteket írta: N. ABAFFY Csilla, Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1992;
RÉGI MAGYAR KÓDEXEK 15. – SZÉKELYUDVARHELYI, 1526-1528. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata. Közzéteszi, a bevezetést és a jegyzeteket írta: N. ABAFFY Csilla, az előkészítő munkát végezték: N. ABAFFY Csilla és E. ABAFFY Erzsébet, Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1993;
RÉGI MAGYAR KÓDEXEK 16. – NÁDOR-KÓDEX, 1508. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata. Közzéteszi és a jegyzeteket írta: PUSZTAI István, a bevezetést írta: PUSZTAI István és MADAS Edit, Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1994;
RÉGI MAGYAR KÓDEXEK 17. – HORVÁT-KÓDEX, 1522. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata. [Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzött M. Nyelvemlék 7. jelzetű kódex alapján készült a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének Nyelvtörténeti és Dialektológiai Osztályán.] Közzéteszi, a bevezetést és a jegyzeteket írta: HAADER Lea és PAPP Zsuzsanna, Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1994;
RÉGI MAGYAR KÓDEXEK 18. – THEWREWK-KÓDEX, 1531. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata. [A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárának K 46 jelzetű kódexéről készült.] Közzéteszi, a bevezetést és a jegyzeteket írta: BALÁZS Judit és UHL Gabriella, Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet, 1995;
RÉGI MAGYAR KÓDEXEK 19. – DÖBRENTEI-KÓDEX, 1508. Halábori Bertalan keze írásával. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata. [A Magyar Tudományos Akadémia Mikrofilmtárának 7856/VI. jelzetű filmjéről készült]. Közzéteszi, a bevezetést és a jegyzeteket írta: ABAFFY Csilla és T. SZABÓ Csilla MADAS Edit közreműködésével, Budapest, Argumentum, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1995;
RÉGI MAGYAR KÓDEXEK 20. – FESTETICS-KÓDEX, 1494 előtt. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. [Az Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattárának Magyar nyelvemlék 73. jelzetű kódexéről készült.] Közzéteszi, a bevezetést és a jegyzeteket írta: N. ABAFFY Csilla, Budapest, Argumentum, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1996;
RÉGI MAGYAR KÓDEXEK 21. – DEBRECENI KÓDEX, 1519. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata. Az előkészítő munkát végezték: ABAFFY Csilla és REMÉNYI Andrea, a bevezetést írta: MADAS Edit és REMÉNYI Andrea, Budapest, Argumentum, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1997;
RÉGI MAGYAR KÓDEXEK 22. – LOBKOWICZ-KÓDEX, 1514. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata. Közzéteszi, a bevezetést és a jegyzeteket írta: REMÉNYI Andrea, Budapest, Argumentum, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1999;
RÉGI MAGYAR KÓDEXEK 23. – KULCSÁR-KÓDEX, 1539. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata. [Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának Magyar Nyelvemlék 16. jelzetű kódexéről készült.] Közzéteszi, a bevezetést és a jegyzeteket írta: HAADER Lea és PAPP Zsuzsanna, Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézete, 1999;
RÉGI MAGYAR KÓDEXEK 24. – NAGYSZOMBATI KÓDEX, 1512–1513. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata. Közzéteszi, a bevezetést és a jegyzeteket írta: T. SZABÓ Csilla, az előkészítő munkacsoport tagjai: ABAFFY Csilla és OSZKÓ Beatrix, Budapest, Argumentum, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2000;
RÉGI MAGYAR KÓDEXEK 25. – PEER-KÓDEX. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata. [Az Országos Széchényi Könyvtár M. Nyelvemlék 12. jelzetű kódexe alapján készült.] Az átirat elkészítését irányította: KOZOCSA Sándor Géza, közzéteszi, a bevezetést és a jegyzeteket írta: KACSKOVICS-REMÉNYI Andrea és OSZKÓ Beatrix, Budapest, Argumentum, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2000;
RÉGI MAGYAR KÓDEXEK 26.– GÖMÖRY-KÓDEX, 1516. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata. Közzéteszi és a bevezetést írta: HAADER Lea, PAPP Zsuzsanna, Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet, 2001;
RÉGI MAGYAR KÓDEXEK 27. – GYÖNGYÖSI KÓDEX az 1500-as évek elejéről. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata. Közzéteszi, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta: DÖMÖTÖR Adrienne, a latin szövegek átírását és jegyzeteit készítette: MADAS Edit, Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet, 2001;
RÉGI MAGYAR KÓDEXEK 28. – KAZINCZY-KÓDEX, 1526–1541. Közzéteszi, a bevezetést és a jegyzeteket írta: KOVÁCS Zsuzsa, Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2003;
RÉGI MAGYAR KÓDEXEK 29. – POZSONYI KÓDEX, 1520. Közzéteszi, a bevezetést és a jegyzeteket írta: ABAFFY Csilla, ABAFFY Erzsébet, MADAS Edit, Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2004.
RÉGI MAGYAR KÓDEXEK 30. – KESZTHELYI KÓDEX, 1522. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel, közzéteszi, a bevezetést és a jegyzeteket írta: HAADER Lea, Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet, 2006;
RÉGI MAGYAR KÓDEXEK 31. – TIHANYI KÓDEX, 1530–1532. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel, közzéteszi, a bevezetést és a jegyzeteket írta: KOVÁCS Zsuzsa, Budapest, Pharma-Press - MTA Nyelvtudományi Intézet, 2007;
RÉGI MAGYAR KÓDEXEK 32. – ÉRSEKÚJVÁRI KÓDEX, 1529–1531. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Közzéteszi, szerk.: HAADER Lea. A bevezetést írta Madas Edit és Haader Lea Rozsondai Marianne és Wehli Tünde közreműködésével], Budapest, Tinta Könyvkiadó, MTA Nyelvtudományi Intézet Nyelvtörténeti Osztály, MTA–OSZK Res Libraria Hungariae/Fragmenta Codicum Kutatócsoport, 2012. DVD-melléklet
RÉGI MAGYAR KÓDEXEK 33. – APOR-KÓDEX. 15. század első fele / 15. század vége és 1520 előtt. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Közzéteszi: Haader Lea, Kocsis Réka, Korompay Klára és Szentgyörgyi Rudolf, Budapest, Sepsiszentgyörgy, Székely Nemzeti Múzeum, OSZK, ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, 2014. DVD-melléklet