Festetics-kódex

Az elkészítés helye	Nagyvázsonyi pálos kolostor
Az elkészítés ideje	1492–1494
A nyelvemlék anyaga	pergamen
Levélszám	208 levél
Méret	145×102 mm
Őrzőhely	Országos Széchényi Könyvtár, Budapest (Magyarország)
Jelzet	MNy 73
Egyéb	– bastarda írás – a 16. század második felében készült fatáblás bőrkötés – aranyozott metszés –
Digitalizált változat	pdf
Digitalizálás helye, ideje	Országos Széchényi Könyvtár

Leírás

A Festetics-kódex magyar nyelvű imádságoskönyv, amelyet Kinizsi Pál felesége, Magyar Benigna számára állítottak össze a nagyvázsonyi pálos kolostorban. A kolostort Kinizsi alapította 1483-ban, fennmaradását gazdag adományokkal biztosította. A szerzetesek valószínűleg hálájuk jeléül ajándékozták meg az alapító feleségét a reprezentatív pergamenkódexszel, melynek első oldalán Kinizsi címere, második oldalán Kinizsi és a Magyar család címere látható. A kézirat törzsszövegét egy kéz másolta. Keletkezési ideje a „Pál uram betegségéről zerzett imádság” alapján állapítható meg: Kinizsi Pál 1494. november 20-án halt meg, de már két évvel korábban súlyos beteg volt, erre utal a gyógyulását kérő ima; a kézirat tehát 1492 és 1494 között keletkezhetett.
A kötet az egyik legszebb kiállítású nyelvemlékkódexünk. Díszítése a Mátyás király alatt létrejött, itáliai mestereket foglalkoztató budai könyvfestőműhely hatását tükrözi. A számos iniciálét és lapszéldíszt tartalmazó kézirat második oldalán a szöveg első hét sora melletti téglányban holdsarló fölött Szűz Mária mint Napbaöltözött Asszony látható, glóriával, kezében a gyermek Jézussal. Az igényes megjelenéshez a rendezett íráskép, a kifejezetten gondos és szép írás is hozzájárul.
Nyelvemlékünk rokonságot mutat az imádságoskönyvek egyik fajtájával, a laikusok számára összeállított hóráskönyvvel, melynek összetételét a megrendelő igényei is befolyásolhatták. Legfontosabb alkotóeleme, Szűz Mária kis zsolozsmája (Officium parvum Beatae Mariae Virginis) a Festetics-kódex legterjedelmesebb tartalmi egységét képezi (p. 1–140, 183–362). A szöveg 31 zsoltárt tartalmaz, fordításuk a nyelvemlékkódexekben található zsoltárfordítások egyikével sem egyezik meg. A hóráskönyvek egyik leggyakoribb alkotóeleme, a János-evangélium eleje (1,1–14) szintén megtalálható az imádságoskönyvben; valószínűleg valamivel később másolták be a kézirat végére az eredetileg üresen maradt, de megvonalazott oldalakra (p. 414–416). A hóráskönyvek egyik további fontos eleme, a hét bűnbánati zsoltár, a középkorból fennmaradt magyar nyelvű imádságoskönyveknek is kedvelt fejezete. Figyelemre méltó, hogy Magyar Benigna kódexébe nem a bibliai szövegeket, hanem Petrarca hét bűnbánati zsoltárának fordítását másolta be a pálos scriptor (p. 364–405). A Biblia bűnbánati zsoltáraitól tartalmilag független szöveg, mely magyar fordításban itt olvasható először, egyetlen más nyelvemlékkódexünkben sem található meg. Ismeretlen fordítója értelmesen és hűen ültette át magyar nyelvre a latin eredetit.
A nagyvázsonyi pálosok még egy imádságoskönyvet összeállítottak Magyar Benigna számára: a Czech-kódexet (MTA Könyvtára, Kézirattár, K 42) fráter M. másolta 1513-ban. Mindkét kézirat kisméretű, ami rendeltetésükkel magyarázható: mivel tulajdonosuk mindennapi magánáhítatát szolgálták, fontos volt, hogy könnyen hordozhatóak legyenek. A két könyv arról tanúskodik, hogy Magyar Benigna tudott magyarul olvasni.
A Festetics-kódex további sorsáról, vándorlásáról semmi biztosat nem tudunk. Valamikor a 18. század végén a Festeticsek keszthelyi könyvtárába, majd 1947-ben az Országos Széchényi Könyvtárba került. Nevét a Festetics-családról kapta.

SZÖVEGKIADÁS

SZAKBIBLIOGRÁFIA