Keserű Mihály és húga, Krisztina békelevele

Az elkészítés helye	Nyárasapát (Pest megye)
Az elkészítés ideje	1523. november 12.
A nyelvemlék anyaga	papír
Levélszám	1 levél
Méret	210×290 mm
Őrzőhely	Országos Széchényi Könyvtár, Budapest (Magyarország)
Jelzet	MNy 23
Egyéb	– kurzív írás – megsárgult, foltos –
Digitalizált változat	pdf
Digitalizálás helye, ideje	Országos Széchényi Könyvtár, 2008

Leírás

A három részből álló irat, melyben Keserű Krisztina kéri és megkapja bátyja bocsánatát, első része latinul adja meg az eseményen résztvevők nevét és tisztségeit, továbbá a testvéri kibékülés helyét és idejét. E szövegrész jó példa a korabeli nemesi név megjelenésére: a személy és családnéven kívül a birtok is a név fontos eleme. Ladislao was de Gyalw comite comitatus zolnokexterioris, Johanne doczy de Zeg, Gregorio de mykola, petro de Jbran, Lazaro poka de Jsthwanhaza.
Ezt követi a latin nyelvű bevezetéssel ellátott (forma verborum domine Cristine) magyar nyelvű szövegrész, mely Keserű Krisztina bocsánatkérését tartalmazza. A szöveget élő szóval is felolvasták a jelen levő királyi személynök, Werbőczy István előtt, erre utal a szöveget kísérő latin megjegyzés (lecta per me). Harmadik egységként a levél hátoldalán a báty, Gibárti Keserű Mihály boszniai püspök elmondott szavai következnek, mondandója végén megbocsát húgának: Innen tova örömest látlak mint szerelmes atyámfiát és húgomat. Az itt olvasható atyámfia az ekkor még a magyar nyelvből hiányzó testvér szó korabeli megfelelője.
A levél datálása a korban jellegzetes: egy ismert szent ünnepnapjához viszonyítva adja meg az időpontot (Szent Márton püspök és hitvalló ünnepének második napján).

SZÖVEGKIADÁS

SZAKBIBLIOGRÁFIA