Batthyány Ferenc feleségéhez írott levelének utóirata

Az elkészítés helye	Rácsa
Az elkészítés ideje	1526. augusztus 1.
A nyelvemlék anyaga	papír
Levélszám	1 levél (a félbehajtott papír első levelének verzóján, a latin nyelvű levél aláírása után található a magyar nyelvű szövegrész)
Méret	300×440 mm
Őrzőhely	Magyar Országos Levéltár, Budapest (Magyarország)
Jelzet	Dl. 104814
Egyéb	– az iraton kívül vörös viaszpecsét nyoma látható –
Digitalizált változat
Digitalizálás helye, ideje

Leírás

Batthyány Ferenc, aki 1522-től (más forrás szerint 1524-től) a horvát, dalmát, szlavón bán címet viseli, s eképpen az ország legfőbb méltóságai közé tartozik, a levél latin részében beszámol arról, hogy Verőcére, majd Eszékre indulnak, a pénzt megkapta, és további pénzeket kér. Felesége megtalálhatja az eldugott ezüstöt egy ládácskában a só közé dugva. A levél az egykori Körös megyei Rácsán keletkezett, a helység ma Horvátországban található. A keltezés (in festo aduincula beati petri, a népnyelvben Vasas Szent Péter ünnepe) Szent Péter börtönből való csodás megszabadulására utal, mely a hagyomány szerint augusztus 1.
Batthyány Ferenc kézírását egy 1517-es keltezésű levélből ismerjük (HEGEDŰS-PAPP 1991, 72). Ezért bizonyos, hogy a gyakorlott deák kezére utaló, lendületes duktusú latin nyelvű levelet követő magyar nyelvű utóirat Batthyány saját kézírása. A török ellen a mohácsi csatába készülő főúr életét az isteni gondviselésre bízza, de reménykedik a szerencsés hazaérkezésben, és abban, hogy házasságuk majd utódokban is termékeny lesz (a levélíró ekkor 29 éves). A kiemelt részletben olvasható leanion ’leányom’ a feleség megszólítása, a következő sorban olvasható ymagy Istent kifejezés imád szava a mai ’kérd, kérjed’ jelentésben szerepel, a sor végi jámbor jelentése nem melléknévi, hanem ekkor még főnévi: ’tisztességes ember’.

A szakirodalmi rövidítések feloldását lásd a bibliográfiában.

SZÖVEGKIADÁS

SZAKBIBLIOGRÁFIA