– A legrégibb magyar nyelvű nyugta –

(Kis)jenő, 1493. január 1., papír, egy levél, 100×210 mm
Újkori egészbőr kötés
Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattára, K 33.

A saját kézzel írt (autográf) levél, melyben Vér András nyugtát ad Erdőhegyi Balázsnak a megfizetett pénzösszegről, az első, magyar nyelven írt hivatalos jellegű irat. Valójában egy nyugta pecsét nélküli másodpéldánya, mely Vér András sok zálogos ügye közül az egyikkel összefüggésben keletkezett. A levél másodpéldány-jellegét mutatja a dátum alatt olvasható megjegyzés: „ennek másja(t) Erdőhegyi Balázsnak adtam”.
Vér András a Temes megyéből származó muronyi Vér család legismertebb tagja. 1471-ben Szilágyi Erzsébet udvarnokaként került Békés megyébe. A következő évben királyi adományként kapta Köröstarcsát, ahonnan később a család magát nevezte. Több birtokot szerzett a megyében, 1507 előtt halt meg. Az iratban szereplő Erdőhegyi Balázs Békés megyei alispán, az említett helységek, Székudvar és Kisjenő az egykori Zaránd megye falvai, ma Gyulától keletre, Románia területén találhatók.
E 15. század végén keletkezett iratnak jellegzetes a dátumozása. Kis karácsony a karácsonyi ünnepet lezáró nyolcadnap, vagyis január elseje. Az évszámban a tízesek helyén álló 9-es számjegy után egy 0-át láthatunk, mely itáliai eredetű írássajátosság, Ilyen arab számozás az Ómagyar Mária-siralom anyakódexében, a Leuveni kódexben is található.

SZÖVEGKIADÁS

SZAKBIBLIOGRÁFIA

HANGFELVÉTEL