ÉRDEKESSÉGEK

NYELVEMLÉKEK IHLETTE IRODALMI MŰVEK, KÉPZŐMŰVÉSZETI ALKOTÁSOK,
MEGZENÉSÍTÉSEK, ZENEMŰVEK ÉS EGYÉB ÉRDEKESSÉGEK

Az oldalt folyamatosan gyarapítjuk...


A HALOTTI BESZÉD ÉS KÖNYÖRGÉS ÁLTAL IHLETETT ALKOTÁSOK


A HALOTTI BESZÉD ÉS KÖNYÖRGÉS JÁKI SÁNDOR TEODÓZ OSB. ELŐADÁSÁBAN
A középkori liturgikus dallamra énekelt változat elhangzott a „Látjátok feleim...” Magyar nyelvemlékek című kiállítás megnyitóján is az Országos Széchényi Könyvtárban 2009. október 29-én.


KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: HALOTTI BESZÉD (részlet)

Látjátok feleim, egyszerre meghalt
és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt.
Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló,
csak szív, a mi szivünkhöz közel álló.
De nincs már.
Akár a föld.
Jaj, összedőlt
a kincstár.

A teljes szöveg a Magyar Elektronikus Könyvtárban olvasható.

A vers hangfelvételeiből:

Előadja: Latinovits Zoltán (A Hungaroton felvétele, a Varietas delectat 4. című CD részlete)
Előadja: Mensáros László (A Hungaroton felvétele, a Varietas delectat 4. című CD részlete)


MÁRAI SÁNDOR: HALOTTI BESZÉD (részlet)

Látjátok, feleim, szem’ tekkel mik vagyunk
Por és hamu vagyunk
Emlékeink szétesnek, mint a régi szövetek.
Össze tudod még rakni a Margitszigetet? ...
Már minden csak dirib-darab, szilánk, avitt kacat
A halottnak szakálla nőtt, a neved számadat
Nyelvünk is foszlik, szakadoz és a drága szavak
Elporlanak, elszáradnak a szájpadlat alatt.

A vers hangfelvételeiből:

Előadja: a szerző (A Hungaroton felvétele,a Varietas delectat 4. című CD részlete)
Előadja: Bánffy György (A Hungaroton felvétele, a MÁRAI-MOZAIK című CD részlete)


REMÉNYIK SÁNDOR: HALOTTI BESZÉD A HULLÓ LEVELEKNEK (részlet)

Látjátok feleim, hogy mik vagyunk?
Bizony bíbor és bronz és arany
És örökkévaló szent szépség vagyunk.
Ahogy halódunk, hullunk nesztelen:
Bizony, e világ dőre, esztelen
Pompájánál nagyobb pompa vagyunk.
Nem történhetik velünk semmi sem,
Mi megronthatná szép, igaz-magunk

A teljes szöveg a Magyar Elektronikus Könyvtárban olvasható.

A vers hangfelvételeiből:

Előadja: Szélyes Imre (Az Országos Széchényi Könyvtár felvétele)


BELLA ISTVÁN: TESTAMENTOM (részlet)

Vén-cigány Mihálynak

[...]

Ne legyen hamu a szó, ne legyen por a lélek,
se lángpernye a vers, az ember, ha magyar,
ne legyen világ korma, se lucska a létnek,
mit az idő a világ méhéből kikapar,
soha ne zengjen más-ajkon szerzetesének,
a föld fölött, mely ápol s eltakar:
Látjátok feleim szümtükkel mik vogymuk,
isa pur és homu vogymuk.

A teljes szöveg a Digitális Irodalmi Akadémiában olvasható.


VERESS MIKLÓS: ÚJ OLVASAT (részlet)
(Az 1929-es Ómagyar olvasókönyvre)

Latiatuc feleym zumtuchel
hogy még nem vogimuc pur és chomuv
csak féljük hogy egy századvégi reggel
bizony leszünk csak por és hamu
ha pirkadat leszen az éjszaka
és nem láthatjuk mert kiég szemünk:
égő csipkebokrába mint valaha
annak az istennek sose nézhetünk

Mivégre terumteve miü isemucut
és mivégre minket – mondjátok feleim
az a négy lovas is mivégre üget
az évmilliárdok üres terein
hisz nélkülünk nem volt és nincs halál
és nem is lehet öröklét sosem
csak a szenvedés ahogy egy bolygó rúgkapál
lézersugárnyi krisztustövisen

In: Szép versek 1985. Összeállította a Magvető szerkesztősége. Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1986.

KISS JUDIT ÁGNES: HALOTTI BESZÉD ÉS KÖNYÖRGÉS AZ ELVETETTEKÉRT

Látjátok, feleim... hogy láthatnátok,

mikor még nincs egy centi sem,
nem szólhat érte Requiem,
nem volt erénye, bűne sem,
nem volt leány és nem fiú,
emberke volt csak: embrió.
Idő se volt, hogy rossz vagy jó
legyen, s nem volt az élete
több, mint néhány nap a mélyben
vergődni gyűlölt-névtelen,
vakon a vak anyaméhben.

Látjátok, feleim mikroszkópotokkal?
Látjátok, feleim képernyőiteken?
Látjátok, feleim szeme(tese)tekkel,

ki csak kórházi hulladék,
kit saját anyja sem kímélt?
Ki mondat érte szentmisét
vagy legalább egy fél imát?
Bölcsője fehér fémvödör,
koporsója üres gödör,
s halált is csak némán kiált.
Ne mondjátok, hogy mennybe szállt!
Lehetett, már nem lesz sosem
Mozart, da Vinci, Bach, Gauguin.

Sárból vétettünk, por leszünk,
és hamu, mégis van idő
a kettő közt, miből kinő,
mint gyomnövény, az életünk,
csak neki nincs egy perce sem
arra, hogy legyen, ittlegyen.

Látjátok, feleim... hogy láthatnátok,
mikor akkorka még csak, mint egy rizsszem,
és sose lesz nagyobb... (- Ó, szánj meg, Isten!)

Az elvetetett magzatok
és az elvetett asszonyok
sikoltását ki írja le,
ha meg sem lehet hallani,
ha átkaikat sincs kire
eltorzult szájjal mondani,

ki emeli fel őket, hogyha mint
a hó, omlik fejükre az iszony?
Kyrie eleison. Christe eleison.


DURKÓ ZSOLT: HALOTTI BESZÉD (1962–1972) oratórium


SZATHMÁRY ZSIGMOND: HALOTTI BESZÉD (1939) kantáta XII. századi magyar szövegekre, vegyeskarra, szoprán-és baritonszólóra


AZ ÓMAGYAR MÁRIA-SIRALOM ÁLTAL IHLETETT ALKOTÁSOK


VALÉK SIRALM TUDATLAN... – TÖRÖK ERZSÉBET ÉNEKEL, KÍSÉR MOSÓCZY MIKLÓS (A HUNGAROTON FELVÉTELE, A BOLDOGASSZONY ANYÁNK CÍMŰ CD RÉSZLETE)
ÓMAGYAR MÁRIA-SIRALOM – RÉSZLET VEDRES CSABA CSENDZENÉK (Periferic Records 2009) CÍMŰ LEMEZÉRŐL. ÉNEKEL: GYERMÁN JÚLIA
VILÁG VILÁGA, VIRÁGNAK VIRÁGA (13. századi planctus dallamára) – LOVÁSZ IRÉN ÉNEKEL, AZ ÉGI HANG CÍMŰ CD (SZERZŐI KIADÁS, 2006 ) RÉSZLETE



WEÖRES SÁNDOR: MÁRIA SIRALMA [Hetedik szimfónia – Mária mennybemenetele. Édesanyám emlékének – Az idézett szöveg a mű egyik tétele] (részlet)

Nem tudtam a búról,
most a bú megölel,
halványsággal belehel.
Jaj nekem, én fiam,
égi virágszál,
igen elváltoztál,
messzire távoztál.
Iszonyú vasszegek
törik a csontodat,
facsarják izmodat,
jaj én fiam, én fiam,
feketülő vérrel
csombókos a hajad.

A teljes szöveg a Digitális Nyugatban olvasható.



ÁPRILY LAJOS: ÓMAGYAR MÁRIA-SIRALOM Átírás (részlet)

Voltam sírás-tudatlan
s most sírva szenvedek.
Epesztő fájdalomtól
testem, lelkem beteg.

Fiam volt szép világom,
sugaras, mint a nap,
s én édes örömemtől
zsidók megfosztanak.

Én édes fejedelmem,
egyetlen magzatom,
tekints síró anyádra
és könnyebbítsd bajom.

Szemem csak könnyel árad,
szívem csak búval él.
Hullt véred harmatától
a lelkem elalél.

Ó, virágok virága,
fényességes világ,
kínok-gyötörte tested
vasszeggel verik át.

A teljes szöveg a Magyar Elektronikus Könyvtárban olvasható.


FERENCZES ISTVÁN: DIDERGÉS (részlet)

[...]
valék
siralmas didergős
fogat csitorgatós
tudattalan szégyenletes
angyalokval egyenlő es
állatokval egyenlő es
bual megasszok
holálval sepedek
[...]


LACKFI JÁNOS: NYELV HÍJÁN VALÓ SIRALOM (részlet)
(Ómagyar Mária-siralom)

Részlet a VARIÁCIÓK ANYANYELVRE – SZÁZADOK HANGJÁN című ciklusból, amely 2009-ben, a Magyar Nyelv Évében megosztott első díjat nyert az Oktatási és Kulturális Minisztérium valamint az Anyanyelvápolók Szövetsége közös anyanyelvi pályázatán.

Volék nyelvem tudotlon,
szótalan, születlen,
méh-mélyi tengerben.

Sustorgás, sistergés
vérben, végtelenben
alattam, felettem.

Add ingemül igédet,
ínyem ingyen igézzed,
bészegett szám tekintsed,
szavam szirmát kigyújtsad!

Volék varas vénség,
ezeréves csöppség,
hang-harapni fogatlan,
számon szó foganatlan.

Világ-árva lárva,
villámlásnyi lámpa
nyelvem hegyén ízlelek
szószedetet, vos szeget.

[...]

A teljes szöveg Lackfi János honlapján olvasható.


A SZENT MARGIT LEGENDA ÁLTAL IHLETETT ALKOTÁSOK


GÁRDONYI GÉZA: ISTEN RABJAI (MEK)

KODOLÁNYI JÁNOS: BOLDOG MARGIT (MEK)

KRÚDY GYULA: SZENT MARGIT (MEK)