Szabács viadala
| Az elkészítés helye |  |
|
| Az elkészítés ideje | 1476 | |
| A nyelvemlék anyaga | papír | |
| Levélszám | 1 levél | |
| Méret | 300×220 mm | |
| Őrzőhely | Országos Széchényi Könyvtár, Budapest (Magyarország) | |
| Jelzet | MNy 2 | |
| Egyéb | gótikus kurzív írás | |
| Digitalizált változat | ||
| Digitalizálás helye, ideje | Országos Széchényi Könyvtár |
Leírás
A 150 verssornyi, elején csonka, történetmondó szövegtöredék a magyar világi költészet legelső fönnmaradt emléke. Költője ismeretlen. A kézirat – a javításokból és betoldásokból úgy látszik – talán szerzői fogalmazvány. A szöveg Mátyás 1475–76-i sikeres hadjáratáról számol be, a Száva parti török vár, Szabács bevételéről. Az elbeszélő roppant tájékozott katonai dolgokban (a hadviselés szókincséből nem kevés először épp ebben a nyelvemlékünkben fordul elő), sőt úgy ír, mintha a várostromban ő maga is személyesen részt vett volna. A kutatók ezért – egyéb fogódzó híján – szívesen gondolják úgy, hogy a mű azon melegében, még 1476-ban vagy röviddel utóbb elkészült.
Lásd még BOGNÁR Péter és HORVÁTH Iván Szabács viadala című tanulmányát a „Látjátok feleim...”. Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig című katalógusban.)
Horváth Iván
