Guary-kódex

Az elkészítés helye óbudai mariánus ferencesek kolostora Guary-kódex, f 11r
Az elkészítés ideje 1508 előtt
A nyelvemlék anyaga pergamen
Levélszám 67 levél
Méret 200–204x145 mm
Őrzőhely MTA Könyvtára Kézirattára, Budapest (Magyarország)
Jelzet K 34
Egyéb – bastarda írás –
Digitalizált változat
Digitalizálás helye, ideje


Leírás

A ma elején és végén is csonka kézirat írásának helyére és idejére csak következtetni tudunk. Feltételezhető, hogy az óbudai mariánus ferencesek kolostorában fordították és másolták az óbudai klarissza apácák számára. Ezt a kódex előkerülése is valószínűsíti. A kódexet 1835-ben guari és felsőszelestei Guary Miklós királyi udvarnok és táblabíró, góri földbirtokos ajándékozta az Akadémiának, így azt róla nevezték el. Az ajándékozó nagyanyja Sennyey Anna Mária bárónő volt, akinek családja szoros kapcsolatban volt a klarisszákkal, rokonai közül sokan léptek be a rendbe. Ezen apácák egyike volt Sennyey Jozefa, aki a budai kolostorból – annak feloszlatásakor (1782) – szüleihez távozott. Az ő révén kerülhetett a kódex a család birtokába.
A Guary-kódex óbudai származása mellett szól az is, hogy erről a kéziratról másolták a Nádor-kódex egy fejezetét. Az óbudai ferences apácák könyveikkel együtt menekültek a Felvidékre. A kódex pozsonyi, kolostori használatára utal a hátsó táblán olvasható bejegyzés: Az gyermekek házában való könyv. Senki el ne vegye, az, ki elveszi, megadja. A novíciák olvashattak ebből a könyvből vagy tanulták belőle a betűvetést. A bejegyzés attól az apácától származik, akinek a kézírása más Pozsonyt megjárt kódexekben is megtalálható.
Az igényes pergamen-kódex összeállítását Szabó Dénes az óbudai klarissza kolostor 1492-ben kezdődő megreformálásához kapcsolja, a kódex tartalma ezt feltételezhetővé is teszi. A Szent Bernátnak tulajdonított, a Jó élet módjáról (Liber de modo bene vivendi ad sororem) apácáknak szánt – itt csonka – művet a Nádor-kódex a Bűnnek zsoldja címfelirattal közli. A kódex többi darabja is az erényes életre nevel: a rágalmazásról, az eleve elrendeltetésről, a hét szent jószágról, az imádság dicséretéről és a békességről szólnak az írások.
A kéziratban rendkívül sok a javítás, ami másolásra mutat. A betoldások nagy számából azonban arra következtethetünk, hogy ez a fordítás egy részének első tisztázása lehet.

Lázs Sándor

SZÖVEGKIADÁS

SZAKBIBLIOGRÁFIA